Kiss Tibor Noé: Jelen pillanatban olyan gyűlölködés fröcsög a transznemű emberekre, ami bénítóan hat
Úgy véli, ha nem költözött volna külföldre, akkor valószínűleg nem tudta volna megírni új könyvét sem.
#irodalom
Gerlóczy Márton szerint annak kellene Libri-díjat adni, ami a legjobban fogy: például a fideszes szavazó
Az író ironikus posztban fejtette ki véleményét a Libri napokban kiosztott díjáról.
Nádas Péter: „Olyan ember a mi hazánkban ritkán terem, aki világméretű diskurzusba beleszólna, legfeljebb a regnáló magyar miniszterelnöknek és külügyminiszterének vannak ilyen jellegű rögeszméi és hiedelmei”
Az orosz történelemben nem először történt, hogy egy másik államot a nemzeti önrendelkezési jog ellenében lerohantak – emlékeztet egy friss interjúban Nádas Péter, és hozzáteszi, csak az ő életében ez már az ötödik.
Egy gyilkosság állította örökre a demokrácia mellé – 150 éve született Thomas Mann, aki utolsó németországi fellépésével is vihart kavart
Thomas Mann korának egyik, vagy a legnagyobb hatású írója volt. Settembrini, Naphta, Cippola, Leverkühn, József, Aschenbach és Kröger – kis- és nagyregényei alakjainak elhíresült mondatai mélyen beépültek a világ szellemi életébe. Súlyos konfliktusok kísérték végig az életét. Magyarországon volt olyan is, hogy átkozták, de kiadták, és olyan is, hogy magasztalták, de nem adták ki.
Margaret Atwood a HVG-nek: Ha diktátor vagy, jobb, ha alapos munkát végzel, mert rád omolhat a rendszer
A végső simításokat végzi Margaret Atwood a memoárján, addig is itt a legújabb novelláskötete, az Elveszve a rengetegben. Kiről mintázta magyar hősnőjét, Csillát a 85 éves kanadai író, és milyen kontextusban nevezte bébinek a HVG munkatársát? Miért éppen úgy képzelte el az amerikai diktatúrát A szolgálólány meséjében, és meglepte-e, hogy Donald Trump véget vetett a kanadai–amerikai barátságnak?
A Nobel-díjas focikommentátor, aki képen törölte García Márquezt
A latin-amerikai irodalmi boom utolsó nagy alakjaként emlegetik Mario Vargas Llosa perui írót, aki élete nagy részét Európában élte le, a halál azonban szülőföldjén érte.
„Nagyon nagy bajban voltam, mert tudtam, hogy József Attila gyógyíthatatlan”
Úgy döntött, hogy nem kezeli úgy József Attilát, mintha kezelhető beteg lenne, de nem hagyja el, megpróbálja „tartani, hogy ne essen össze” – így emlékezett vissza évtizedekkel a terápia után a költő pszichoanalitikusa, Gyömrői Edit. A drámai találkozásukról készült, Reménytelenül című filmet nemrég mutatták be.
Diktatúrában nem érdemes hősködni – kipróbáltuk, rossz vége lett
Ha a hatalom állandóan az ellenségről beszél, és mindenkit ellenségnek lát, aki nem azt gondolja, amit ő, akkor úgy tudunk túlélni, ha észrevétlenek maradunk. Ha nem hiszik, ki is próbálhatják egy most megjelent kalandkönyvvel.
A Vatikán segített – Ferenc pápa halála után megszólalt a Konklávé szerzője
Robert Harris sajnálja, hogy az utolsó politikus, akit Ferenc pápa fogadott, J. D. Vance amerikai alelnök volt.
Simon Bettina nyerte a Hazai Attila Irodalmi Díjat
Évente 1,2 millió forintos jutalomban részesítenek egy pályakezdő vagy középgenerációs írót.
Irodalmi díjat alapítottak a legjobb kortárs magyar írók számára
Olyan független, politikamentes, értékelvű díjat szeretett volna létrehozni az Esterházy Magyarország Alapítvány, amely a közeljövőben Magyarország egyik vezető irodalmi elismerésévé válhat majd.
Mario Vargas Llosa a sírig őrizte a Márquezzel közös titkát
Egyikük sem árulta el, miért szakadt meg évekkel ezelőtt a barátságuk.
„Kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot” – Best of Esterházy
„Most, 2025-ben egy másik országból és egy másik időből szólalnak meg ezek az interjúk” – írja a minap, Esterházy Péter hetvenötödik szülinapjára megjelent Vanni van című kötet előszavában a szerkesztő, Pál Sándor Attila. A bibliográfiából kiderül, a resztliből több további könyv összejönne. És persze nem resztli lenne. Sem a kötetben, sem a bibliográfiában nem szerepelnek viszont azok a beszélgetések és fellépések, amelyeket az internet szerencsére megőrzött. Ezekből válogattunk, hogy a virtuális térben együtt ünnepeljünk az 1950. április 14-én született íróval, aki 2016. július 14-én hosszú és nyilvánosan követhetővé tett betegsége hunyt el. Megtekintésre (újranézésre?) ajánljuk egyetemi előadását is.
„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca
Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.
Bödőcs Tibor állítja: Kafka leveleit olvassa inuitul és az MCC színvonalas kiadványát (nem inuitul)
Mérget azért ne vegyünk rá, Bödőcs hajlamos a humorizálásra.
Elment Tolnai Ottó, a költő, aki a szeméttelepen zabrált és világszínpadokra írt
Az igazi világpolgár határokon túl él, nem viseli és nem fogadja el a korlátozást, a horizontok szűkítését, a talpalatnyi földön is érzi a szabadságot. Tolnai Ottót „vajdasági magyar” vagy határon túli íróként búcsúztatják ma sokan, noha annak a művésze volt, hogyan szabadítsuk fel önmagunkat a megfosztottság és korlátozottság szélsőséges helyzeteiben – életműve időszerű és nélkülözhetetlen a mai Magyarországon.
Öt év börtönre ítélték az Algériában fogva tartott francia állampolgárságú írót
A francia elnök hiába szólította fel az algériai hatóságokat, hogy engedjék el a rákkal küzdő Boualem Sansalt.
A Szépírók Társasága tiltakozik Döbrentei Kornél és Takaró Mihály állami kitüntetése ellen
A szövetség szerint a kormányzati kultúrpolitika „veszélyes üzenete” ez a két kitüntetés, melynek okozataitól óvni szeretnék a magyarságot és kultúránk jövőjét.
Mazsihisz: Antiszemiták nem érdemelnek állami díjat
A szervezet szerint az Orbán-kormány által meghirdetett antiszemitizmus elleni zéró tolerancia elvével teljesen ellentétes, hogy Takaró Mihályt és Döbrentei Kornélt megint kitüntették.