Egyre többet költünk a boltokban, de ennek még nem lehet feltétlenül örülni
Éves és havi szinten is nőtt a kiskereskedelmi forgalom, de a kereskedelmi szövetség figyelmeztet, még nincs ok az örömre.
Egy friss kutatás is megerősítette, hogy egyre jobban erodálódik a vásárlók márkahűsége már a fejlett országok anyagilag jobban eleresztett fogyasztóinak körében is.
Tovább gyengül a vásárlók hűsége a hagyományos márkák iránt az élelmiszerek és az italok piacán – idézte az EY (korábban Ernst&Young) üzleti tanácsadó cég legújabb tanulmányának egyik legfontosabb tanulságát a Supermarket Perimeter szakportál.
Éves és havi szinten is nőtt a kiskereskedelmi forgalom, de a kereskedelmi szövetség figyelmeztet, még nincs ok az örömre.
A kutatási eredmény az EY rendszeresen frissülő Future Consumer Index vizsgálatában szerepel. A felmérésben a világ számos országában húszezer fogyasztót kérdeztek meg. Ezen belül az Egyesült Államokban 1500 vásárló számolt be arról, milyen alapon válogat az árucikkek között. A vizsgálat készítői azt találták, hogy az ár, az érték és a minőség vált a vevők legfontosabb választási szempontjává, miközben a termékek márkája háttérbe szorult.
A megkérdezettek 35 százaléka azt mondta, hogy döntéseiben manapság már nem játszik lényeges szerepet az, hogy milyen márkához tartozik a kiszemelt termék. Egyre több olyan saját márkás árucikk kerül a vásárlói kosarukba, amelyek megfelelő minőségűek, miközben jobb az áruk a gyártói márkás termékekénél.

Az amerikai válaszadók 60 százaléka szerint a friss áruk esetén megfontolja a saját márkás termékek vásárlását. Az édességek és rágcsálnivalók esetén 55 százalék, a feldolgozott termékeknél 51 százalék ez az arány. Az üdítőitalok és a szeszes italok esetén ugyanakkor sokkal kevésbé nyitottak a vevők a változtatásra. Kitartanak megszokott, kedvelt hagyományos márkáik mellett.
Sajátos eleme a márkahűség gyengülésének, hogy egyre többen kételkednek az ismert márkák jobb minőségében. Az EY felmérésében megkérdezettek több mint 40 százaléka mondta azt, hogy a cégek minőségjavulásról és innovációról szóló propagandája valójában csak arról szól, hogy ugyanazt a terméket ugyanazért az árért olcsóbban gyártsák. Mindössze a válaszadók 26 százaléka hiszi el, hogy a termékek valóban javulnak.
A kutatás szerint a zsugorfláció, azaz a termékek mennyiségének csökkentése azonos áron jelentősen csökkenti a márkákba vetett bizalmat. A felmérésben megkérdezettek 78 százaléka számolt be arról, hogy érzékeli a cégeknek ezt a trükközését.
Jó hír az élelmiszergyártóknak, hogy van esélyük a márkáik iránti vásárlói lojalitás javítására. Az EY jelentése szerint ugyanis a fogyasztók 60 százaléka továbbra is fontosnak tartja a megbízható márkákat. Magas, 55 százalék azok aránya is, akik visszatértek korábbi kedvelt márkájuk vásárlásához, miután csalódtak abban az alternatívában, amit helyette választottak.
Átlépte az 1900 milliárdot a hazai e-kereskedelem forgalma 2024-ben, és már minden második online vásárló rendel külföldről. A kínai Temu berobbanása átrendezte az erőviszonyokat, a magyar cégek egyre nehezebb helyzetbe kerülnek.
Ha az állam nem tud titkot tartani, megszűnik létezni.
Az amerikai elnök unortodox kortesbeszédeket tart a vesztésre álló republikánus jelöltek mellett a kampány hajrájában. Vajon hogy kell értelmezni elhatalmasodó fixációját?