A magyar online kiskereskedelem bruttó forgalma 2024-ben elérte az 1945 milliárd forintot, ami 15 százalékos éves növekedésnek felel meg. A rendelések száma valamivel kisebb mértékben, 12 százalékkal 114 millió fölé nőtt. Az aktív online vásárlók táborába 4,3 millióan sorolhatóak, 48 százalékuk külföldi webshopból is vásárol a PwC legfrissebb Digitális Kereskedelmi Körképe szerint.
360 Mindent bele 14 HVG 2024 Temu
AFP / Getty Images / Justin Sullivan
Látványos a kínai Temu térnyerése: 120 milliárd forintos becsült forgalmat generált, és 1,8 millió magyar vásárlót szerzett egy év alatt. Ezzel az egyik legnagyobb piaci szereplővé lépett elő, miután az alacsony árakra, az agresszív marketingre és az ingyenes szállítási temus ajánlatokra vevők voltak a magyar háztartások. A hazai webáruházak ezzel párhuzamosan jelentős versenyhátrányba kerültek, különösen a logisztika, az árszint és a digitális élmény területén. A külföldi rendelések egyre inkább a mindennapok részévé válnak: a Temu mellett a Shein, az AliExpress és más platformok is egyre több vásárlót szívnak el a hazai szereplőktől.
Madar Norbert, a PwC Digitális kereskedelmi csapatának vezető menedzsere szerint „minél rutinosabbá válunk, annál kevesebb kereskedőtől rendelünk, vagyis a piac polarizálódik és az adott szegmens élmenője felé mennek a vásárlók, a beszállítók, a hirdetők és a szolgáltatók is. Az esetek többségében a nemzetközi cégek diktálják a tempót, a többieknek pedig csak a „maradék”, zsugorodó torta jut. Ami viszont most igazán nagy csapást jelent a hazai kereskedők számára, az a piac határtalanná válása. Korábban komoly visszatartó erővel bírt egy nemzetközi rendelésnél a lassú szállítási idő (egy kínai webshopos rendelés akár 6-8 hétig is utazott), a magasabb ár, a nyelvismeret hiánya, valamint az előre fizetési feltétel”.
Mi várható?
A PwC-s elemzés szerint a következő három trend határozhatja meg az idei online kiskereskedelmet.
- Globalizálódó kosár: a magyar vásárlók egyre természetesebben rendelnek külföldről, elsősorban kínai és uniós webshopokból.
- Árérzékeny fogyasztók: az inflációs nyomás miatt tovább nő az ár- és akcióvadászat, amiben a globális szereplők sokkal versenyképesebbek.
- Hazai kihívás: a magyar webshopoknak gyorsaságban, UX-ben (user experience – felhasználói élmény) és árszintben is fejlődniük kell, ha versenyben akarnak maradni.
Madar Norbert úgy véli, hogy a jövő nyertesei azok lesznek, akik egyszerre tudnak kiváló vásárlói élményt, gyors logisztikát és nemzetközileg is versenyképes ajánlatokat kínálni. Bár a 2025-ös év gazdasági környezete nem kedvez a kereskedelemnek, de azok, akik a szolgáltatásaik fejlesztésével reagálnak a vásárlói igények – és a piaci környezet – folyamatos változására, képesek lesznek a globális szereplők diktálta tempó tartására.
