Bakui klímacsúcs: bizonytalanságot hoz Trump a klímapolitikába
Kormányközi üzengetés, diplomáciai konfliktusok és rengeteg, fosszilis energiahordozó eladásában érdekelt üzletelő nehezítette a november 22-én záruló ENSZ klímacsúcsot.
#klímaváltozás
Heti egy húsmentes nappal is jelentősen csökkenhet a karbonlábnyoma, amiben egy finn alkalmazás is segít
Gyakran dob ki ételeket és szinte minden nap autóval jár dolgozni? Ha ezekre a kérdésekre igen a válasza, akkor lesújtó eredményekre számíthat a finn életmódteszten, de néhány javaslat elfogadásával könnyedén javíthat a szén-dioxid-kibocsátásán. Magyarország egyelőre nem kért az alkalmazásból, de az európai verzió mindenki számára elérhető.
Meglépte Dánia, amit más még nem mert: a világon elsőként adóztatja meg a tehenek károsanyag-kibocsátását
Széleskörű egyeztetés után a dán parlament végül megszavazta azt a törvényjavaslatot, ami 2030-tól kezdve környezetvédelmi adót vet ki a mezőgazdaságra a károsanyag-kibocsátás után. Ebbe a tehenek által termelt metán is beletartozik.
Addig hagyta kezeletlenül az emberiség a globális felmelegedést, hogy terjedni kezdett egy trópusi vírus
Amerikai kutatók szerint egyre súlyosabb problémát jelent a dengue-láz, egy év alatt háromszorosára nőtt az Egyesült Államokban a fertőzöttek száma. A világ más részei sem fogják megúszni a tendenciát.
Trump klímaváltozástagadó olajmenedzsert választott energiaminiszternek
Chris Wright semmiféle politikai tapasztalattal nem rendelkezik. 2019-ben azzal lett híres, hogy videón a repesztéses kitermelés során használt folyadékot ivott.
Ellepték az olajipari lobbisták a klímacsúcsot, de így is sikerült egy fontos megállapodást kötni
Hiába értek el első napon elvi áttörést az ENSZ klímacsúcsán, nagyon gyengén muzsikálunk kibocsátás-csökkentésben. 2024-ben minden korábbinál több szén-dioxid fog a légkörbe kerülni, és még nem látni, mikor fordul a trend. Pláne, hogy a bakui COP29-en résztvevő küldöttségek közül a negyedik legnépesebb csoportot a fosszilisipar képviselői adják, új rekordot állítva fel.
zCast: Cselekvő remény, egy ígéretes módszer a klímaszorongás és -válság kezelésére
Akár még életed is teljesebb lehet, ha megfogadod Takács-Sánta András tanácsait, aki nem csak elméletben dolgozta ki a cselekvő remény filozófiáját, de gyakorlati ötletek tucatjaival is szolgál annak, aki szeretne enyhíteni az ökológiai katasztrófa és a fogyasztói társadalom válságán és emiatt érzett szorongásán. Ki tudja, talán nagyobb változásoknak is megágyazhat, ha vállalod az önkéntes egyszerűséget és ökologikusabb életmódra váltasz, miután meghallgattad a zCast legfrissebb adását.
Újfajta téeszesítés zajlik Németországban, áramtermelésre állnak össze a polgárok
A rezsicsökkentéssel elaltatott passzív energiafogyasztók hazájából nézve furcsa látvány Németország, ahol az energiaszektor főszereplői között egyre nagyobb részt követelnek maguknak a hétköznapi polgárok.
Para-Kovács Imre: A valóság elrablása, avagy Trump, Orbán és a banán alakú Föld
Trump bármelyik állításáról bebizonyíthatja tényellenőrzés útján, hogy ordas hazugság, a híveit ez egyáltalán nem fogja érdekelni, ignorálják a valóságot, pontosabban a valóság meggyőződésüket cáfoló részét, és Trumpnak hisznek, hiszen pontosan azt mondja, amit ők eddig is gondoltak, hát már hogyan lehetne hazugság?! Vélemény.
Megvizsgálták az Antarktisz jegét, sokkal előrébb jár a globális felmelegedés, mint eddig gondolták
Az Antarktisz jegébe zárt buborékok alapján sikerült megnézni, milyen lehetett a légkör az 1300–1700-as évek között. Ezek alapján úgy tűnik, hamarabb kezdődött a felmelegedés, mint eddig gondolták a tudósok.
Pert nyert a Shell: nem muszáj úgy küzdenie a klímakatasztrófa ellen, hogy visszafogja a saját károsanyag-kibocsátását
Arról nem a Shell tehet, hogy az ügyfelei mennyi káros anyagot bocsátanak ki, és a bíróság egyébként sem kötelezheti arra, hogy konkrét környezetvédelmi számokat írjon elő – mondták ki a fellebbezés után.
Gyilkos viharok veszélyére figyelmeztetett a német külügyminiszter az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája előtt
A fejlődő országok és az ipari országok környezetvédelmi szervezeteinek szakértői legkevesebb évi 1 billió dollárt szeretnének az éghajlatváltozás hatásának kivédése érdekében mozgósítani, tízszer annyit, mint a jelenlegi 100 milliárd.
Annyi szén-dioxidot termeltek 2023-ban a gazdagok magánrepülőgépei, mint egy kisebb ország
Egy friss kutatási eredmény alapján 2019 és 2023 között 46 százalékkal nőtt a magánrepülőgépekből származó szén-dioxid-kibocsátás. Még az ENSZ klímakonferenciája is megterhelte a környezetet.
A magyarok nagy része aggódik a klíma miatt, és a kormány intézkedéseit hiányolja
Egy friss felmérés alapján több forrás kellene a közintézmények klimatizálására, szigetelni kellene az elavult lakóépületeket, továbbá víztározók és csatornák építésére is szükség lenne a magyarok többsége szerint.
A valenciai katasztrófa után akár nyáron is indokolt lehet síbiztosítást kötni az utazásokra
A természeti katasztrófák átrendezhetik az utasbiztosítási piacot, a forró hónapokban is ajánlottá válhat a speciális mentést tartalmazó utasbiztosítás megkötése egy biztosítócég szerint.
Szomorú rekord: soha nem volt olyan sokáig hósapka nélkül a japán Fudzsi-hegy, mint most
Október elején általában már havazni szokott a 3776 méter magas Fudzsi-hegy csúcsánál, ez azonban az idén csak jóval később kezdődött meg.
Megépítik Kalifornia első szén-dioxid-üzemét, 46 millió tonnát vonhat ki a légkörből
Kalifornia első, a légkörből a szén-dioxidot kiszűrő üzeme olyan hatást gyakorolhat, mintha egy éven át 9,2 millió autóval kevesebb járna az utakon. A helyiek szerint azonban a technológia veszélyes.
Százezrek élete múlik rajta, hogy néhányan hajlandóak-e lemondani a korlátlan luxusról
A klímaváltozás milliókat sodorhat közvetett vagy közvetlen életveszélybe természeti katasztrófák, éhinségek vagy a megélhetés költségeinek emelkedése által, a katasztrófa elkerüléséért azonban ők keveset tehetnek, szemben egy nagyon szűk, nagyon gazdag réteggel – na meg persze a kormányokkal, akiknek lehetősége lenne megakadályozni hogy a gazdag kevesek a szegény sokak kárára gyarapítsák tovább már most is felfoghatatlan vagyonukat.
200 trillió dollárnyi gyémántport lőnének a légkörbe, hogy mérsékeljék a globális felmelegedés hatásait
Akár 1,6 Celsius-fokkal is csökkenteni lehetne a Föld hőmérsékletét, ha gyémántport lőnének a sztratoszférába. A legnagyobb gond talán az, hogy ez elképesztően drága lenne.
Itt az új ENSZ-jelentés: példátlan mértékben kell csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, hogy elkerülje az emberiség a klímakatasztrófát
Technikailag még lehetséges, hogy 1,5 Celsius-fokon belül tartsa az emberiség a globális felmelegedés mértékét, ám erre egyre kevesebb az esély. A legújabb ENSZ-jelentés a vészharangot kongatja.