2009-ben az átlagos négyzetméterárakkal számolva még 83 havi átlagfizetésből jött ki egy 60 négyzetméteres lakás, 2019-re ez 89 hónapra nőtt. Bár az ország legnagyobb részén javult a helyzet, Budapesten közel két évvel kell többet dolgozni egy ilyen elképzelt lakásért. Az ország legszegényebb egyötödének helyzete romlott hatalmasat.
Az ingatlanvásárlás és a lakásbérlés is olcsóbbá válhat a piaci szereplők többsége szerint – erre jutott a GKI felmérése. A fővárosi és a vidéki lakáspiaci index ellenkező irányba mozdult, ilyen általában akkor történik meg, ha nagy a bizonytalanság a piacon.
Országos szinten csak 5 százalékkal estek vissza az albérleti díjak, de ez úgy áll össze, hogy vidéken stagnálást, Budapesten zuhanást mértek.
A XIII. kerület a legnépszerűbb, bár ott is kevesebb lakás fogyott.
A lakáspiac visszaesőben, a fejlesztők a rozsdaövezeti térképre várnak.
Lakásépítési boomot is hozhatnak a otthonteremtési és jegybanki programok az Ingatlan.com szerint.
A bérleti díjak alakulásában feltűnő a koronavírus-járvány hatása, de a lakásárakat tekintve nem váltak be a jóslatok: a nyáron is folyamatosan emelkedtek a négyzetméterárak a hazai ingatlanpiacon.
A járvány intenzitásával párhuzamosan alakulnak az adásvételek. Az enyhüléskor visszatértek a piacra a vevők, de az eladási kedv még nem zárkózott fel.
Ausztriából a tiltás ellenére járnak át fogorvoshoz Magyarországra, a hobbisportolók nagy részét viszont visszatartja a bizonytalanság és a szigorúbb belépési szabályok. Miközben a kormány arról beszél, a határzárat a magyar gazdaság védelmében hozta meg, megnéztük, milyen nem várt következményekkel járhat még az újabb szigorítás.
Ideiglenesen felhajtotta a vidéki ingatlanok árát a falusi csok, mintegy 10 ezer család igényelte a támogatást.
Ingatlanpiaci szakértők szerint sok egyetemista kivár és addig nem köt lakásbérleti szerződést, amíg ki nem derül, hogyan folytatódik az oktatás a felsőoktatási intézményekben szeptembertől. Az árak – nem csak a járvány miatt – csökkentek, és a nagy kínálat miatt még tovább csökkenhetnek. Eközben kollégiumi férőhelyből nemhogy több, kevesebb lett.
Ébredezik az ingatlanpiac a járványkómából, de nem kapcsol vissza a korábbi tempóra. Új lakásból aligha épül elegendő, amíg a kormány csak a módosabbakat támogatja.
A csőd szélére jutott cégek, a munkájukat vesztő tízezrek nemigen kaptak segítséget, a németek GDP-arányosan több mint 30-szor annyit költöttek erre. A magyar kormány kommunikációjából ez persze nem derül ki, ezért nőhetett Orbán Viktor népszerűsége. Arról nem beszélve, hogy kedvenc üzleti körei persze most sem jártak rosszul.
Már a járvány előtt is gyengélkedett az építőipar, azóta pedig csak romlott a helyzet.
A magyar gazdaság 2,2 százalékkal nőtt az első negyedévben, az EU GDP-je azonban már zuhanni kezdett, pedig a válságnak csak az első néhány hete esett erre az időszakra; törvényesítik az önkormányzatok kivéreztetésének módszerét; új tulajdonoshoz kerültek a kaszinók, amelyek egykor Andy Vajnáé voltak. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Kettős láncreakció indult be a lakáspiacon, szűkebb lehet az olló a vidéki és budapesti lakásárak között.
Mind a keresleti, mind pedig a kínálati oldalon visszaesést okoz a járvány, a vészhelyzet elmúltával pedig az otthoni munkavégzés további terjedése alakíthatja át a piacot.
A Jobbik állami szerepvállalást akar a lakáspiacon, a Fidesz-KDNP Karácsonyt próbálja sarokba szorítani.
Nagyobb árleszállítás nem várható, de a vevők többet alkudhatnak.
Az Eurostatnak adhatja át a feladatot az Európai Központi Bank, hogy kigondolja, miként lehet a lakás- és albérletárakat megjeleníteni az inflációs mutatóban.
