Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Átlagosan 6,7%-os áremelkedést mért az OECD a 37 tagállamban 2019 és 2020 között. Mindez annak fényében furcsa, hogy a pandémia elején mindenki áresésre számított.
Ingatlanbuborék lenne? "Nem, mert a kölcsönök továbbra is olcsók. És amint megnyílnak a határok megjelennek a külföldi befektetők is" - nyilatkozta a CNN-nek Kate Everett-Allen, a Knight Frank nemzetközi ingatlantanácsadó munkatársa.
Miért emelkednek a lakásárak minden OECD tagállamban - így Magyarországon is?
A Covid-hatás
A kormányok és a jegybankok úgy reagáltak a válságra, hogy több ezer milliárd dollárt öntöttek a piacra, támogatva ezzel a gazdaságot és persze a családokat is. Ezzel egy időben felfüggesztették a kilakoltatásokat, és moratóriumot hirdettek a kölcsönökre.
Maga a pandémia turbó hatást gyakorolt a lakáspiacra. A távmunka és a távoktatás ugyanis felértékelte a lakást, ahol az egész család élete folyt a nagy lezárások idején. Megindult a roham a nagyobb lakásokért, mert hamar kiderült, hogy ami eddig elég volt, az a lezárások idején kevés. Megkezdődött a gazdag családok kiáramlása a városközpontokból az elővárosok felé, ahol több zöldterület van.
"Egy olyan ingatlan , amely egyórányi vonatúttal megközelíthető a London városközpontjától, 10 százalékkal lett értékesebb" - mondta a CNN tudósítójának Daniel Harrington, a Fine&Country elit ingatlaniroda nemzetközi részlegének főnöke. A menedzserek közül sokan úgy döntöttek, eladják belvárosi házukat Londonban vagy Párizsban, az áráért pedig vehetnek egy kis lakást a belvárosban, ahol a jövőben dolgozhatnak, és egy jóval nagyobb lakást az elővárosban vagy valamelyik nyaralóhelyen, ahol a családjukkal élhetnek.
Egy éve az emberek a vécépapírt vásárolták fel pánikszerűen. Most a lakáspiacon ugyanez a helyzet
- mondta egy brit ingatlanügynök a CNN tudósítójának. Mindezt úgy, hogy Nagy-Britannia az elmúlt háromszáz év legsúlyosabb gazdasági válságát éli át, de az ingatlanárak mégisc rohamosan nőnek. 2020-ban 8,5%-os volt a drágulás.
Az USA-ban 9%-os volt a növekedés, és 2006 óta nem adtak el annyi ingatlant mint 2020-ban. Németországban egy ingatlan általában két hét alatt elkel, és ugyanez a helyzet Ausztriában és Svájcban - az áremelkedéssel együtt.
A kormányok megpróbálják megfogni az áremelkedést
Új Zélandon 24%-os volt az ingatlan árak átlagos emelkedése, ezért a kormány közbelépett. Megszigorította az adóelkerülés és a spekulációs célú kölcsönök ellenőrzését.
Kínában az "első osztályú városokban" (Peking, Sanghaj, Sencsen, stb.) 12%-os volt az átlagos áremelkedés az ingatlanpiacon, ezért a pekingi kormányzat megszigorította az adásvételi szerződések és az ingatlanvásárlási hitelek ellenőrzését. Ezenkívül jobban odafigyelnek a válásokra is, Kínában ugyanis bevett gyakorlat, hogy a házaspár pro forma elválik, hogy ily módon nagyobb lakóterületre legyen jogos igénye.
Kipukkad-e az ingatlanbuborék?
A CNN-nek nyilatkozó szakértők ezt egyelőre nem tartják valószínűnek, mert a kamatlábak világszerte alacsonyak. Ennélfogva viszonylag könnyű előnyös ingatlanvásárlási hitelt szerezni. "A jelzálogkamatok alacsonyak maradnak, ezért a piac dinamikusan bővülhet tovább "- nyilatkozta a CNN-nek Adam Challis, a Jones Lang Lasalle piackutatási igazgatója, aki Európával, a Közel Kelettel és Afrikával foglalkozik.
