CMS Budapest
CMS Budapest
Tetszett a cikk?

Elsőre azt gondolnánk, hogy egy olyan környezetbarát megoldás, mint egy naperőmű építése maximálisan támogatott, mind jogi, mind adózási szempontból. Különösen most, amikor a klímavédelmi szempontok minden korábbinál fontosabbá váltak. Ám ez Magyarországon mégsincs így. Olyan kérdések tisztázatlansága miatt nem toporognak türelmetlenül cégek azért, hogy ipari területen naperőművet építsenek, mint például, hogy egy naperőmű minek minősül: ingatlannak vagy ingóságnak? Cikkünkben e témát jártuk körül a CMS Budapest Ügyvédi Iroda szakértőivel, akik azt is elárulták, ők hogyan rendeznék megnyugtatóan a naperőművek ingatlan-, adó- és energiaügyi helyzetét.

Az alapállás

Nagy volt a sürgés-forgás 2016 szilveszterén, körülbelül 2 ezer megawatt (MW) beépített teljesítmény átvételére érkezett kérelem a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz. Nem véletlenül, 2017. január 1-jén ugyanis új időszámítás kezdődött a hazai energiaszektorban: megszűnt az a lehetőség, hogy a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. egy előre meghatározott, rendkívül kedvező, évente az infláció mértékével növelt áron köteles volt átvenni a neki felkínált energiát a Kötelező Átvételi Rendszer (KÁT) keretében.

Ez utóbbi szisztémát váltotta fel 2017-től a Megújuló Támogatási Rendszer (METÁR), amelyben az állam már nem automatikusan, hanem pályázaton ítéli oda a támogatást. Eddig két tenderre került sor: az egyikre 2019-ben, a másikra az idén – ez utóbbi most van folyamatban –, s a kormány szándékai szerint ezt követően is minden évben lesz egy tender.

A METÁR már nem olyan kedvező az energiatermelők számára, mint a KÁT, miután az új rendszerben meg van határozva egy maximális átvételi ár, s azon belül kell megtenni az ajánlatokat. Az lesz a nyertes, aki a legalacsonyabb árat mondja be, s az ő kötelessége, hogy ezen az áron eladja az áramot. A piaci és a tenderen megajánlott ár közötti különbözetet a rendszerirányító kifizeti a kiválasztott energiatermelőnek.

A METÁR-ban már adódhatnak kereskedelmi kockázatok, amelyek egyrészt abból fakadnak, hogy esetleg a tender nyertese nem tudja részben vagy teljes egészében eladni az áramot. Másrészt abból, hogy ha a piaci referenciaár a magasabb a támogatott árnál, akkor a premizált termelő a fizetésre kötelezett. Mindezek ellenére viszonylag nagy számban érkeztek pályázatok a két tenderre.

Napelem-telepítés ipari parkokban - Robin Hood lecsap?

dr. Simon Péter

Ez a téma még nagyon új, talán ennek is betudható, hogy sok a szabályozással kapcsolatos bizonytalanság a tekintetben, hogy milyen engedélyeztetési eljárásokra van szükség, hogyan kell a hálózathoz kapcsolódni és hogyan kell adózni – szögezi le Simon Péter, a CMS Energia, Projektek és Építés csoportjának vezetője. Bár most kifejezetten támogató a jogszabályi környezet a napelemekkel kapcsolatban, van egy úgynevezett bent felejtett adó a rendszerben, ez a bizonyos Robin Hood-adó. Ennek hatálya alá ugyan nem tartoznak a KÁT-os és METÁR-os projektek, de a lényeg, hogy aki teljesen piaci alapon szeretne energiát termelni, azt még egy büntetőadó sújtja – teszi hozzá a szakértő. A probléma érzékeltetésére álljon itt egy példa. A CMS-nél nemrég jelent meg egy olyan ügyfél, akinek a tulajdonában van egy ipari terület. Az óriási földterület nem mezőgazdasági művelésű. Ez utóbbi miatt a földterület alkalmas lenne naperőmű létesítésére, amelyeknek óriási a helyigénye. De ha a cég teljesen piaci alapon szeretne működni, azaz nem kíván elindulni a METÁR-pályázaton, akkor kötnie kell erre, sok energiát fogyasztó nagyobb cégekkel hosszú távú szerződéseket arról, hogy utóbbiak bizonyos mennyiségű áramot átvesznek tőle. Ez általában egy ilyen nagy ipari cég teljes fogyasztását nem szokta fedezni, mert az jóval nagyobb ennél. Hiába van például egy nagyfogyasztó termelőüzem teteje teljesen lefedve napelemekkel, az azok által termelt energia csak a gyártó szükségleteinek egy részére elegendő.

Ám ha nem a METÁR-pályázaton indul egy cég, akkor gondot okozhat a villamosenergia-termelőket sújtó plusz 31 százalékos Robin Hood-adó, amelyet az adózás előtti eredmény után kell megfizetni. Ez a 9 százalékos társasági adóval együtt már egy 40 százalékos adóterhet jelenthet.

Ezt a CMS naperőművel rendelkező ügyfelei közül eddig senkinek nem kellett fizetnie, 50 MW alatti energiát termelőként a szabályok alapján ugyanis mentességben részesülnek, mivel a KÁT-, illetve a METÁR-rendszerben jutottak támogatáshoz. A piaci alapon termelőknek azonban ki kell fizetniük a Robin Hood-adót, ami értelemszerűen versenyhátrányba hozza őket az olyan cégekkel szemben, amelyeket ilyen terhek nem sújtanak.

dr. Kálmán Eszter

Nincs értelme annak, hogy azokat a megújuló energiából termelőket diszkriminálják, akik állami támogatás nélkül is életben maradnának a piacon, de nem tudjuk, hogy a kormány felismerte-e ezt a problémát – hangsúlyozza Kálmán Eszter, a CMS adójogi csoportjának vezetője. Más megközelítésben: a mostani szabályok nem ösztönzik a piaci alapon áramot termelő cégeket kizárólag piaci alapon működő naperőművek telepítésére.

Akié a terület, azé a napelem? Vagy fordítva?

Ha például egy bevásárlóközpont vagy hűtőház szeretne a tetejére egy naperőművet építeni, akkor a plusz adóteher elkerülése érdekében arra kényszerülhet, hogy az erre vonatkozó engedélyt a bevásárlóközpont vagy a hűtőház szerezze be, így ugyanis az már nem eladásra termelné az áramot, hanem saját használatra. Mivel ily módon ebből nem származna árbevétele, a CMS értelmezése szerint nem kellene a Robin Hood-adót megfizetnie, hiszen egyetlen megawattnyi áramot sem értékesít. Ez az úgynevezett önfogyasztási koncepció már Nyugat-Európában meghonosodott. Ennek lényege, hogy egy szerelő cég megépíti a naperőművet az épület tetejére, valamint azt üzemelteti, de a szerkezetet bérbe adja a bevásárlóközpontnak vagy hűtőháznak.

Ingatlanjogi szempontból alapvető problémákat látnak a CMS szakértői az olyan klasszikus naperőművek esetében, amelyeket sokszor olyan területeken létesítenek, amelyek most még mezőgazdasági felhasználásúak. Szerencsére ezeket az anomáliákat – az adójogi vonatkozással szemben – érzékeli a jogalkotó. Ezt mutatja az is, hogy kormányhatározat született, hogy ezt a helyzetet rendezni kell.

Nagyon fontos annak az eldöntése, hogy a napelem egy ingatlan alkotórészének számít-e – ez Magyarországon most még jelentős dilemma, vélhetően abból fakadóan, hogy ez még egy viszonylag új terület. Erre a kérdésre nincs egyértelmű válasz.

dr. Czike Gábor

Ezért mindig az adott esetben kell vizsgálni a funkcionális és fizikai kapcsolatot. Példaként említhetünk egy olyat, amikor zöldmezőn kezdik el a napelemek telepítését. A paneleket elhelyezik, lerakják a trafót, építési és használatbavételi engedélyt kérnek erre a beruházásra, az ingatlannyilvántartásba bejegyzik, hogy ezt a területet onnantól kezdve naperőműként használják, akkor komoly érvek szólnak amellett, hogy a napelemek a naperőmű ingatlan alkotórészei, így az ingatlan részévé válnak a joggyakorlatban, s emiatt az egyes napelemekre nem lehet önálló tulajdonjogot fenntartani – véli Czike Gábor, a CMS ingatlanjogi csoportjának vezetője. Az lesz tehát a naperőmű tulajdonosa, aki az ingatlannyilvántartásban be van jegyezve, ami azt jelenti, hogy ezekben a klasszikus helyzetekben fejlesztő nem tud tulajdonjogot szerezni az erőműre, ha a föld tekintetében csak bérleti joggal rendelkezik.

Kinek termelik az áramot egy ipari park, ha napelemek vannak rajta?

Érdekes helyzet áll fenn azokkal a naperőművekkel kapcsolatban is, amelyeket egy ipari parkban teljesen önállóan, egy üres telken helyeztek el, azzal a céllal, hogy az ellássa árammal az ipari parkot.

Ebben az esetben ezt Czike Gábor szerint egy naperőmű-ingatlannak kell tekinteni, ebből kifolyólag a befektető akkor jár el a legjobban, ha megszerzi ennek a teleknek a tulajdonjogát és ráépíti a naperőművet.

Ha azonban csak bérelni akarja a telket, akkor már gondok adódhatnak Ingatlanjogi szempontból. Ilyenkor ugyanis nem tudja a bérlő bejegyezni a jelzálogot, ha hitelt szeretne felvenni, de el sem tudja adni a naperőművet, mivel csak a telek bérlője, márpedig – mint már említettük – a naperőmű az ingatlan alkotórészévé vált. A CMS szakértői szerint az tűnik jó megoldásnak, ha a beruházó megszerezhetné a föld tulajdonjogát és arra építhetne.

Ami a tetőt illeti: nem merül fel gond, ha a tulajdonos maga telepíti a naperőművet. Ha azonban valaki más akar a tetőre telepíteni egy naperőművet, akkor már alaposabb vizsgálatot kell végrehajtani. Abból kell kiindulni, hogy amennyiben a naperőmű az adott épületet szolgálja ki, különösen, ha az egyéb energiaellátása nem megfelelő, vagy elsősorban erre támaszkodik, akkor érvelni lehet amellett, hogy a naperőmű nélkül az épület nem tud funkcionálni. Ebben az esetben nem igazán elképzelhető az osztott tulajdon, vagyis az, hogy a napelemnek más legyen a tulajdonosa, mint az épületnek. Ha azonban a napelemeket csak felszerelik egy meglévő épület tetejére, amely eddig is jól funkcionált és a napelemek nélkül is működőképes maradna az épület, akkor Czike Gábor szerint külön tulajdonosa lehet a napelemeknek és az épületnek. Így a napelemek ingóságoknak minősülnek, a hitelfelvétel esetén a bank ingó vagyonként zálogosíthatná el a napelemeket.

Az ipari parkok sok helyütt még nincsenek kivonva a mezőgazdasági művelés alól. Márpedig mezőgazdasági területen naperőművet létesíteni különösen nehéz, mert a magyar szabályok szerint csak a naperőmű használatbavételét követően vezeti át az ingatlannyilvántartásban a földhivatal azt a változást, hogy termőföldből naperőmű lett. Mivel a termőföld tulajdonjogát csak földműves természetes személyek szerezhetik meg, addig a beruházó nem tudja megszerezni a telek tulajdonjogát amíg a beruházás be nem fejeződik. Magyarul, úgy kell kialakítania az erőművet, hogy másnak a telkén építkezik. Már másfél éve született egy kormányhatározat arról, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, valamint az Agrárminisztériumnak rendeznie kell ezt a helyzetet, de erre a mai napig nem került sor.

Két megoldás lehetne üdvözítő a CMS szakértője szerint. Az egyik, ha feketén-fehéren kimondanák, hogy a naperőművek ingóságok, vagyis nem válnak az ingatlan alkotórészévé. Ez esetben mindenki számára egyértelmű lenne, hogy életképesek azok a megoldások, amikor a beruházó csak bérli a területet, így a beruházónak megmaradna a napelemek feletti tulajdonjoga, így banki hitelfelvétel esetén meg lehetne terhelni az ingóságot jelzáloggal. A másik megoldás, ha lehetővé tennék a naperőművek önálló felépítményként való bejegyzését az ingatlannyilvántartásba – úgy tudni, ezt fontolgatja a kormány is. Ez ismert megoldás idehaza, gyakorlatilag az összes magyarországi szélerőmű ezen az elven épült fel.

Adózási kérdések: kinek, mikor és mennyit kell fizetni?

Ami az építmény- és a telekadózást illeti, e téren is létezik a jogalkotói bizonytalanság: hová tartoznak a naperőművek? Czike Gábor szerint a helyzet egyértelmű: továbbra is a telekadó hatálya alá tartozik. Hiszen a naperőmű nem minősül épületnek, ezért továbbra is telek kategóriában marad. Ez azért lehet érdekes, mert viszonylag nagy területekről van szó, sok önkormányzat pedig a beépítetlen telkeket a maximum mértékekhez közeli adóval terheli, éppen annak érdekében, hogy ösztönözze a befektetőket a mielőbbi beruházásra.

Az ingatlanjogi problémák rendezetlensége az általános forgalmi adózás (áfa) terén is hatalmas bizonytalanságot és nagy kockázatot okoz – hívja fel a figyelmet Kálmán Eszter. Eldöntésre vár, hogy ha egy külföldi vállalkozó épít fel kulcsrakészen egy naperőművet Magyarországon, akkor a naperőmű ingatlannak minősül-e vagy sem, annak átadása az azt használónak termékértékesítésnek minősül-e vagy szolgáltatásnak, be kell-e jelentkeznie a külföldi vállalkozónak Magyarországon egy áfa-számért vagy sem – ezek megválaszolásán sokmillió euró sorsa múlik.

Összefoglalva tehát a CMS szakértői a következőket javasolják:

  • Az ingatlanjogi helyzetet tisztázni kell, oly módon, hogy kialakulhasson egy osztott tulajdoni helyzet, a naperőmű és az alatta lévő föld vagy épület tulajdonjoga elválhasson egymással.
  • Ha az ingatlanjogi kérdések tisztázódnak, akkor az a jelenlegi áfa-problémákat is meg tudja oldani. A kormányzatnak érdemes lenne elgondolkodnia azon, hogy azt az idejét múlt rendelkezést, miszerint csak a KÁT-os és a METÁR-os támogatásban részesülő megújuló energiás projektek mentesülnek a Robin Hood-adó alól, meg kellene szüntetni.

 A tartalom a CMS Budapest megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

CMS Budapest

Már Ön is aláírhat a világ másik végéről: tények és tévhitek az e-aláírásról

Bár napjainkban a digitalizáció alapvetően szabja át a munkaköröket és a munkahelyi folyamatokat, a digitális aláírások és elektronikus szerződések még mindig sok vállalat számára jelentenek szürke foltot. Holott a digitális szerződéskötés fontosabb, mint valaha – a COVID-19 alatti időszakban óriási lett az igény arra, hogy a cégek úgy köthessenek szerződéseket, hogy a szerződő felek távol vannak egymástól, de a folyamat a jövőben is egyre nagyobb szerepet fog játszani az üzleti életben. A digitális aláírások nehézségeiről, lehetőségeiről és megoldásairól dr. Petrányi Dórával és dr. Horváth Katalinnal, a CMS Budapest szakembereivel beszélgettünk.

CMS Budapest

Mi történik akkor, ha lejár a hitelmoratórium?

Nem kell megvárni, amíg egy adós már nem tudja fizetni a hiteleit, van lehetőség elkerülni e helyzet kialakulását, amit az új uniós előírások átvétele is segíthet. Ezzel azért is fontos tisztában lenni, mert a jelen állás szerint 2021 közepéig tartó hitelmoratórium végét követően szinte bizonyosan a csődök és felszámolások elszaporodására lehet számítani. Cikkünkben a legfontosabb megelőző intézkedésekről a CMS Budapest szakjogászai beszélnek.

Elnöki kegyelmet kér QAnon Sámán, mondván, ő csak Trump utasításait követte

Elnöki kegyelmet kér QAnon Sámán, mondván, ő csak Trump utasításait követte

Öt napig ingyenesen tesztel a ferencvárosi önkormányzat

Öt napig ingyenesen tesztel a ferencvárosi önkormányzat

Letartóztattak egy fegyveres férfit, akinél hamisított belépő volt Biden beiktatására

Letartóztattak egy fegyveres férfit, akinél hamisított belépő volt Biden beiktatására