Az Európai Unióban a magyaroknak van az egyik legkisebb beleszólása abba, hogy mikor dolgoznak – idézi az Eurostat legfrisebb, 2019-re vonatkozó adatait a G7.hu. E szerint az uniós munkavállalók csaknem kétharmadának (61 százalék) a munkaadója, vagy – amennyiben egyéni vállalkozó – partnerei határozták meg a munkaidejét, a maradékuk viszont részben vagy teljes egészében maga döntötte el, hogy mikor dolgozik.
Ilyen téren Finnország a legrugalmasabb: 22,5 százalék teljes egészében szabadon rendelkezik a munkaidejével, 47,6 százalék pedig részben szabadon. Mindössze 30 százalék munkaidejét osztja be helyette a munkaadója. A második helyen Svédország áll, ott 34,7 százalék az ilyen munkahelyek aránya, a harmadik helyre került Hollandiában pedig már 48,6.
A skála másik végén Bulgária áll, ott a munkavállalók mindössze 10,6 százaléka oszthatja be szabadon, 9,6 százaléka pedig részben szabadon a munkaidejét, 79,8 százalék munkaidejével viszont munkaadója rendelkezik. Alig 1-2 százalékkal tér el ettől az utolsó előtti Litvánia.
Hátulról a harmadik Magyarország. Itt az Eurostat szerint
- 10,6 százalék szabadon osztja be munkaidejét;
- 10,9 százalék részben szabadon osztja be munkaidejét;
- 78,5 százalék munkaidejét munkaadója osztja be.
Az adatok alapján az is látszik, hogy azokban az országokban, ahol a munkavállalók nagyobb arányban osztják be a saját idejüket, könnyebben keveredik össze a munkaidő és a szabadidő. Erre utal, hogy Finnország, Svédország és Hollandia is az élmezőnyben van, ha azoknak a munkavállalóknak az arányát nézzük, akik arról számoltak be, hogy az elmúlt két hónapban a munkaadója munkaidőn kívül adott feladatot, vagy kereste meg munkával kapcsolatos témában.
Magyarországon konkrét feladatot a munkavállalók 8 százaléka kapott munkaidején kívül a felmérést megelőző két hónapban és csak 5 százalékuk számolt be gyakori munkaidőn kívüli munkaügyi konzultációkról. 65 százalékot bevallása szerint soha nem keresik meg munkával kapcsolatban a munkaidején kívül, 22 százalékot pedig csak ritkán.
