Egy hete robbant ki a botrány Hódmezővásárhelyen, mert az önkormányzat az intézmények és cégek vezetőinek körlevelet küldött, amelyben azt kérik, hogy mérjék fel a munkakörökben a lehetséges feladatokat a járványhelyzetben megváltozott körülményekhez alkalmazkodva. A csökkentett üzemmódban, az önkormányzat csökkentett munkaidőt, ezzel együtt csökkentett bért is, vagy más munkát ajánlana, a munkavállalóknak kellett arról nyilatkozniuk, hogy mit vállalnak. A helyi múzeumnál lobbant a szikra, itt úgy ítélték meg, hogy bár bezárt az intézmény, az ott dolgozók közül többen képesek teljes értékű munkát végezni. A helyi Fidesz kikelt Márki-Zay Péter ellen, arra biztatják a közszférában dolgozókat, hogy álljanak ki magukért, nem kötelesek aláírni a módosított szerződést. Ezzel nagyjából azt az álláspontot képviselik, amit hivatalosan a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete. A különbség az, hogy az érdekvédők nem a polgármestereket revolverezik, hanem a kormánytól várják, hogy pluszpénzzel támogassák az önkormányzatokat, hogy ne kelljen csökkentett fizetést adniuk a dolgozóiknak.

Az önkormányzati szövetségek rendszeresen jelzik a kormányzatnak, hogy a járványhelyzetben megnőttek a költségeik, és bevételektől esnek el. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének kormánypárti elnöke elmondta több helyen is, hogy nyár elejéig még talán kihúzzák, de utána több helyhatóságnál borítékolható a csőd. Így önkormányzatok sora áll azzal a dilemmával szemben, hogy a járvány miatt bezárt intézmények, vagy korlátozott szolgáltatást nyújtó cégeik dolgozóival mit tegyenek, meddig tudják finanszírozni a béreket. Alaposan fel van adva a lecke a polgármestereknek, de bárhogy is döntenek, aligha jönnek jól ki belőle.

Zsákban táncolva

Az elmúlt hetekben ment ki a levél az intézmények vezetőihez Hódmezővásárhelyen, hogy vizsgálják meg, dolgozóik milyen „alternatív” munkakörben vállalnák a módosított munkavégzést, illetve azt, hogy az intézményekben erre milyen lehetőség nyílik. Több kötelező feladat ellátását Hódmezővásárhelyen is gazdasági társaságok végzik, ezek alá söpörték be a távfűtési szolgáltatást, a szemétszállítást, a közétkeztetést, működtetik nem kötelezőként a strandot, de van egy nyugdíjas-lakóparkja is az önkormányzatnak, ami szintén önként vállalt tevékenység. Ezek a társaságok az önkormányzati támogatás mellett a saját bevételeikből is, önállóan gazdálkodnak, az itt dolgozókra így a Munka Törvénykönyvének szabályai vonatkoznak, amit a kormány a járványhelyzetre való tekintettel módosított úgy, hogy gyakorlatilag szabad kezet adott a munkáltatóknak. Az ő kiszolgáltatott helyzetük miatt nem háborodott fel a helyi Fidesz, kerestük az ügyben többször is megszólaló Cseri Tamás, képviselőt, de nem értük el telefonon.

A kormányzó párt helyi szervezete a közalkalmazottak miatt ment neki a polgármesternek, tehát a szociális alapellátásban, az óvodákban, és a közművelődési intézmények munkavállalói mellett álltak ki nagy vehemenciával. A szociális szférában, éppen a járvány miatt persze csak több lett a munka, így nem valószínű, hogy ott a munkaidő csökkentése szóba jöhet. Az óvodák most ügyeleti rendszerben dolgoznak ugyan, de a normatívát az októberi létszám adatai alapján kapják a fenntartók. A bölcsődék kerültek nehezebb helyzetbe, mert itt a napi létszám után utalják a normatívát, ha nincs gyerek, nincs egy fillér sem. A napokban módosított ezen a kormány, mostantól a járványhelyzet előtti létszámot veszik alapul a finanszírozásban, így itt akár többlet is lehet, hiszen most több az otthon maradó kisgyerek. Márki-Zay Péter a hvg.hu kérdésére válaszolva elmondta, hogy a normatívát valóban megkapják, de a gazdasági társaságok nem normatívából gazdálkodnak, a közművelődési intézmények, így a múzeum és a könyvtár sem lenne fenntartható ezekből a forrásokból, ezt Hódmezővásárhelyen 400 millió forinttal egészíti ki az önkormányzat.

A védekezési költségek és a kormányzati elvonások miatt pont a pluszpénzek fogynak el egy-két hónapon belül. A polgármester szerint nem lenne igazságos, ha a több száz önkormányzatnál dolgozó között úgy tennének különbséget, hogy az egyik teljes fizetést kap akkor is, ha a munkaköre megváltozott ugyan, de az állam tovább finanszírozza, a másik szférában dolgozót meg elküldenék, mert azt nem támogatja a központi költségvetés. Ezért tervezték, hogy mindenkire egységesen vonatkozóan tesznek ajánlatot.

Maruzsa Zoltán útmutatása

A Fidesz egy munkajogi szakértőre hivatkozva, egy helyi portálon a közalkalmazottak jogi státuszára vonatkozó jogszabályokat hozza fel, amelyek szerint munkajogi pereket indíthatnak azok, akiket hátrány ér az önkormányzati módosítások miatt. Ebben leírják, hogy a KJT szerint nem végezhetnek a közalkalmazottak a képzettségüknek nem megfelelő munkát, illetve azt, hogy a polgármestereket és az intézményvezetőket sem ruházták fel a veszélyhelyzet kihirdetésével, olyan jogkörökkel, amely a közalkalmazotti jogviszonyt felülírhatná, módosíthatná.

Számos önkormányzatot megkérdeztünk, hogy terveznek-e az önkormányzati szférában elbocsátásokat, vagy akár a munkaszerződések módosítását. Túrkevén már el is bocsátottak a helyi strandról dolgozókat, Oroszlányon sportlétesítményeknél, egyszerűsített foglalkoztatásban levőket küldtek el, de a közalkalmazottakhoz nem nyúltak. Lazók Zoltán polgármester azt mondta, a jegyzővel arra jutottak, hogy több munkaügyi perre is számíthatnának, ha ezt meglépnék. Van olyan önkormányzat, ahol éppen az óvodai dolgozóknak vetették fel a hatórás munkaidőt, de Tótkomlóson kitartanának az utolsó vérig. Makót is megkerestük korábban, az önkormányzat két hete még azt válaszolta kérdésünkre, hogy nem kívánnak senkit sem elbocsájtani, sem csökkentett munkaidőben foglalkoztatni. Azóta, legalábbis úgy tudjuk, hogy vizsgálják annak lehetőségét, hogy igénybe vehessék a kormány bértámogatását, de csak a gazdasági társaságként működő fürdőjüknél, mivel a közalkalmazottak után azt nem lehet megpályázni. Tehát az önkormányzatok többsége ódzkodik a közalkalmazotti státuszok megbolygatásától.

Az oktatási államtitkár mégis olyan iránymutatást adott óvodák fenntartóinak, ami szerint a munkaviszonyt, a Munka Törvénykönyve szerint módosíthatják, de csak abban a vonatkozásban, amit a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló Törvény nem tilt. Maruzsa Zoltán javaslatokat is megfogalmaz, ezek szerint az otthoni munkavégzés, a távmunka, és az átirányítás is lehetséges lehet (más munkakörben is), levelében behivatkozza a megfelelő jogi passzusokat is. Márki-Zay az államtitkári levelet lobogtatva próbálja alátámasztani a tervezett munkaerő-gazdálkodást.

A kassza kulcsa a kormánynál van

„Nem a munkavállalók fogják megoldani ezt a problémát” – reagált az MKKSZ elnöke arra, hogy több önkormányzatnál, nem csak a hódmezővásárhelyinél, is felmerült az önkormányzati cégeknél dolgozók, illetve a közalkalmazottak csökkentett munkaidőben való foglalkoztatása, illetve akár elbocsátása is. Boros Péterné szerint nem méltányos ez a megoldás, miért ajánlanák be, hogy kevesebb bért kapnak. Vagy egyformán mindenkinek csökkenteni kellene a bérét, vagy pedig el kell felejteni, és abba az irányba kell kezdeni gondolkodni, ahol a kassza kulcsa van, az pedig a kormány. Az MKKSZ felvette a kapcsolatot az önkormányzati szövetségekkel, és Boros Péterné, a szakszervezeti szövetség elnöke is a kormányhoz fordul, mert a települések működését az szolgálja, ha megőrzik a munkahelyeket, de a gazdaságban is az hasznosul, ha a fizetésük is megmarad. Az elnök úgy látja, hogy eltérő mértékben, az önkormányzatok is nehéz helyzetbe kerültek a védekezési költségek és az elvonások miatt, de szerintük nem lehet megoldás egyetlen önkormányzatnál sem az, hogy az alkalmazottak rovására történjen a hiányok kompenzálása, azt az államnak kell megtennie.