#Prémium hírlevelek
Megeszi a világot a sok válság – hogyan vezessünk így céget? 1. rész
A polikrízis az új normális. A megatrendek – mint például a klímaváltozás, a technológiai változások, az elöregedő társadalom problémája – minden iparágat és szereplőt érintenek. A szervezetek egy ilyen korszakban nem csak az akut kríziseket kénytelenek kezelni, de a működésüket és üzleti modelljüket is át kell alakítaniuk. Hogyan?Gyenes Péter, a PwC szakértőjének írása a friss Jövő vállalata hírlevélben.
A digitális állampolgársággal akár el is jöhetne a bürokratikus rémálmok vége
Ahogy Magyarországon, úgy sok más országban is közeleg a digitális állampolgárság – elméletben egy olyan új világ, ahol a jogosítvány megújítása, a munkanélküli ellátás igénylése vagy egy építési engedély megszerzése olyan egyszerű, mint egy pizza rendelése. Gyors, hatékony, zökkenő- és papírmentes. Jó esetben. Hogy mindennek mik a legfontosabb feltételei, azzal a Boston Consulting Group (BCG) szakértői nemrég az Imagine This című podcastjükben foglalkoztak. Az eheti Üzleti intelligenciában összefoglaltuk nektek a lényeget.
A cégvezéri kvóták és a bajszos Kerberosz
Rendhagyó hírlevél a mai, mert kivételesen nem praktikus jogi tanácsokkal szeretném ellátni az olvasót. Ehelyett egy elviekben a nemek közötti egyenlőséget elősegítő, ám meglehetősen abszurd törvényjavaslatot mutatok be. Így igyekszem betekintést nyújtani a 21. századi magyar és külföldi jogalkotás kulisszái mögé, ahol ritkán tetten érhető feszültségeket és az írott jog elkalandozását figyelhetjük meg.Végül, de nem utolsósorban arra is megpróbálok magyarázatot adni, hogy általában állampolgárként hogyan élhetünk túl a paragrafusdzsungelben.
A készpénz ideje lejárt? Egyelőre nem úgy tűnik
Ha egymás mellé tennénk az ország összes papírpénzét, le tudnánk vele fedni Budapest belső kerületeit, az összes érme pedig együtt 15 ezer tonnánál is többet nyomna. De még ennél is sokkal érdekesebb az MNB készpénzhasználati statisztikáiból az, hogy messze a legtöbb az ötforintosokból és a húszezresekből van a magyar embereknél, pont abból a két fajtából, amelyet a hétköznapi forgalomban nem nagyon szoktunk használni.
Befektetés háborúban és békében
Ne tessenek megijedni, hiába igényelne a címben jelzett téma tisztességes kifejtése asztalhajlító terjedelmet, én erre fittyet hányok, és gátlástalanul tömörítek. A Háború és béke Tolsztojnál – fordítástól és kiadástól függően – körülbelül hárommillió betűből áll, mi pedig ebben a Concorde-os hírlevélben kihozzuk a témát úgy hétezer-ötszázból.Megjegyzem, már Tolsztoj is gátlástalanul tömörített, hiszen az évezredek óta minden nyelven közszájon forgó és metszően pontos „speciális katonai művelet” kifejezés helyett hányaveti pongyolasággal rendre a sok jó embert érthető okokból felzaklató „háború” rövidítést használta.A mi dolgunk persze összehasonlíthatatlanul egyszerűbb, hiszen nem akarunk bemutatni egy komplett történelmi korszakot, megrajzolni 580 (!) szereplőt, továbbá nem akarjuk ábrázolni általában az embert, mint olyat, ahogy az orosz írófejedelem tette. Egyetlen kérdést szeretnénk megválaszolni: hogyan kell befektetni háborúban?
A fekete hattyú öröme
Valami váratlan, egyben nagy hatású esemény – ez a Fekete hattyú. Nassim Taleb 2007-es könyve óta tudjuk ezt. Vélhetően azért is lett népszerű a könyv, mert közvetlenül utána jött 2008-2009, a feketehattyúság egy csimborasszója. Aztán hamar lett jobb hattyúnk, 2020. Gyorsabb és látványosabb, leginkább azért, mert több volt benne az érzelem.
Írassunk-e szerződést MI-vel?
Drága ügyvédek vagy ingyenes mesterséges intelligencia? Mennyire megbízható az MI, ha szerződésírásról van szó?
A GenAI új képességekkel ruházza fel az embert
Többre, másra lehetünk-e képesek az AI segítségével, mint anélkül? El tudunk-e végezni feladatokat vele, amit nélküle nem tudnánk? Lehet-e ez a mi Láthatatlanná Tevő Köpenyünk? A BCG Henderson Institute kutatása ezt vizsgálta.
Amikor a régi Emmanuelle az újjal, Harris Trumppal, a gépi értelem pedig a tudósokkal versenyez
Hol erős és hol gyenge Kamala Harris, illetve Donald Trump, s hogyan alakulnak a trendek egy hónappal az egész világra ható megméretés előtt. Milyen a fogadtatása az új Emmanuelle filmnek, illetve miért harcol Kolumbia és Spanyolország egy tenger mélyén fekvő hajóroncs tulajdonjogáért? Heti Kilátó.
A klímaváltozás miatt azt is nehéz megmondani, mennyit fognak érni az ingatlanjaink
Az ingatlanszektornak és az építőiparnak is lesz mivel szembenéznie a következő évtizedekben. Bizonyos változásokat már tapasztalhatunk: más a szellemi munkavégzés módja és helye, elterjedt a megújuló energia és az éghajlatváltozás nyomán egyre több épületben működik gépi hűtés. Időközben az Európai Unió közzé tette a Fit for 55 nevű átállási tervezetét is – ennek kibocsátáscsökkentési céljai az egyre szigorodó nemzeti szintű energetikai szabályozásban is le fognak csapódni. Vagyis: ma nehezebben becsülhető az ingatlanok várható jövőbeli hozama.Októberi hírlevelünkben Varga András, a KPMG ingatlan-tanácsadás menedzsere foglalja össze, mivel érdemes számolni a jövőben az ingatlanszektorban és az építőiparban is.
Lerobbanva jut el a nyugdíjig az átlagos magyar, de még megdöbbentőbb, melyik ország lakóinak jut a legkevesebb egészséges életév
Annyi ideig sem él egészségesen egy átlagos magyar, mint amennyi a nyugdíjkorhatár – jöttek ki a friss számok. Az pedig, hogy sok más ország mögöttünk van a listán, sovány vigasz, már csak azért is, mert szerencsésebb helyeken egy ilyen rossz adat azt is jelentheti, hogy akinek baja van, hamarabb eljut orvoshoz.
Lesz-e 500 forint 1 euró?
A forint árfolyamának megítélése, várható alakulásának megjóslása olyan műfaj, mint a foci: mindenki ért hozzá. Be kell vallanom, hogy a focihoz egyáltalán nem értek, a devizaárfolyamokkal való kereskedést pedig 2009-ben hagytam abba, szerintem pont jókor.Viszont lassan két évtizednyi tőkepiaci tapasztalattal a hátam mögött figyelemmel kísérem, hogy mi történik a forinttal. Az árfolyammal kapcsolatos vitákban sokszor érzem azt, hogy nem látjuk a fától az erdőt: a hazai szereplők rendre túlértékelik a magyarországi politikusok, jegybankárok szerepét a forint árfolyamának rövid távú alakulásában.
Érdekel, mitől lett sikeres az Adidas vagy az Apple?
Klasszikus céges példa: egy ismétlődő probléma megoldása a cégnél kizárólag Béla bácsi asztala – de ő már két éve nyugdíjba ment, vagy még rosszabb esetben a konkurenciánál dolgozik. Hogy ez ne legyen így, a vállalatokon belül felhalmozott tudás átadása, az új és régi kollégák közötti megosztása kiemelten fontos feladat.A Boston Consulting Group (BCG) think tankje, a Bruce Henderson Institute szakértői a Harvard Business Review-ban megjelent cikkükben a fejlődő forgatókönyvek alkalmazására hívják fel a vállalatok figyelmét. De mik ezek, és hogyan érdemes őket használni?
És, te hajlandó lennél meghalni a hazáért?
Orbán, Trump, Tüköry, Ivanovja, Shalom, Kara-Murza, Klien és Kuban a hatodik Világ elvitelre hírlevélben.
Megoldási javaslatok kiégett vagy csöndben lelépő dolgozók motiválására
Különböző generációk, online megbeszélés, 8:30. Boomer: Helló Zsuzsi! Jó reggelt! Nem hallasz? Bocs, na, hol is van ebben a mikrofon.. igen. Most? X: Hahó, itt vagyok, csak gyorsan főztem egy kávét! Én? Ja, hét óta. Aha, válaszoltam mindre. Y: Fáradtnak? Ja, nem, minden oké, csak kissé el vagyok havazva, meg a térdem, tudjátok. Nem-nem, köszi, van már gyógytornászom. Z: Sziasztok! Szóval ma befejezném egy kicsit hamarabb, nem baj? Sikerült megszereznem azt a jegyet a koncertre!A közhelyek azért is közhelyek, mert sok bennük az igazság – hogy mondjunk egy közhelyet. A PwC HR tanácsadási csapatának vezetője, Reguly Márta A jövő vállalata hírlevélben most abban segít, hogy miként érdemes motiválni a fenti sztereotíp dobozokba eső beosztottjainkat hiteles vezetőként.
Kinek és miért ad bájos pandákat Kína, miért lehet minden japán neve 500 év múlva Szato, és mennyire pontos egy tóriumóra?
A héten bájos és veszedelmes állatokról is mesélünk. A bájosak a Kínában élő óriáspandák. Peking baráti országokat szokott jutalmazni belőlük egy párral, de egy finn magán állatkert most idő előtt visszaadott egyet, mert nincs pénze a tartásukra. A veszedelmes állatok az 1945 nyarán a Csendes-óceánon amerikai haditengerészekből lamározó cápák, akik az elsüllyedt hajójukról menekülőket vették célba. A tragikus eset baljós módon visszaköszön Steven Spielberg A cápa című klasszikusában is. A kiszolgáltatott katonák számára végtelennek tűnhetett az idő, amíg kimentették őket, egy új atomóra viszont – ami a cézium helyett a tórium izotópjával működik –, más nagyságrendet képviselő pontosságával a tudósok előtt a világmindenség végtelenjét nyithatja meg.
Áramoljon az a Golf!
Mottó: „Nem csak tudósok, emberek is vagyunk. Csökkenteni kell a potenciálisan katasztrofális klímaváltozás kockázatát… Ezért ijesztő forgatókönyvekkel, leegyszerűsített, drámai hangvételű állításokkal kell operálnunk, az esetleges kételyeinknek pedig ritkán szabad hangot adnunk. Őszinték legyünk, vagy effektívek?” (Stephen H. Schneider, az IPCC egy volt vezető tagja)
Elvitte a víz: mire érdemes odafigyelni a kárbiztosítási szerződéseknél?
A Duna mondhatni nemzeti szimbólum. Nehéz olyan embert találni, aki nem szereti, de azért jobb lenne, ha a medrében maradna és nem köszönne be a nappalinkba. Sajnos számos honfitársunknak ez utóbbi elkerülhetetlenné vált a hó eleji heves esőzések miatt. Az e heti Közlönyben az árvíz apropóján a kárbiztosítási szerződések néhol cseles világába szeretnék nektek betekintést adni.
Nélkülük sehol nem lennének a vállalatok, mégsem fordítanak rájuk elég figyelmet a vezetők
Az Üzleti Intelligencia előző része arra a nem meglepő megállapításra jutott, hogy egy vállalat sikeresebb lehet – és kevesebb HR-kihívással kell megküzdenie –, ha figyel a munkavállalói elégedettségére. A hírlevél végigvette, hogy a felmérések alapján milyen lépéseket érdemes tenni a boldogabb munkakörülmények felé, elsősorban az irodai dolgozókra gondolva. A munkavállalók 70-80 százaléka azonban nem asztalnál ül, miközben az ő megbecsülésük is pontosan ugyanolyan fontos, mint a képernyők előtt ülő társaiké. A Boston Consulting Group (BCG) e heti hírlevelében azokra a munkavállalókra hívja fel a figyelmet, akik kulcsszerepet játszanak az egészségügy, az energiaipar, a gyártás, a kiskereskedelem vagy a logisztika területén: az asztal nélküli, nem irodai dolgozókra.