Mottó: „Nem csak tudósok, emberek is vagyunk. Csökkenteni kell a potenciálisan katasztrofális klímaváltozás kockázatát… Ezért ijesztő forgatókönyvekkel, leegyszerűsített, drámai hangvételű állításokkal kell operálnunk, az esetleges kételyeinknek pedig ritkán szabad hangot adnunk. Őszinték legyünk, vagy effektívek?” (Stephen H. Schneider, az IPCC egy volt vezető tagja)
A Duna mondhatni nemzeti szimbólum. Nehéz olyan embert találni, aki nem szereti, de azért jobb lenne, ha a medrében maradna és nem köszönne be a nappalinkba. Sajnos számos honfitársunknak ez utóbbi elkerülhetetlenné vált a hó eleji heves esőzések miatt. Az e heti Közlönyben az árvíz apropóján a kárbiztosítási szerződések néhol cseles világába szeretnék nektek betekintést adni.
Az Üzleti Intelligencia előző része arra a nem meglepő megállapításra jutott, hogy egy vállalat sikeresebb lehet – és kevesebb HR-kihívással kell megküzdenie –, ha figyel a munkavállalói elégedettségére. A hírlevél végigvette, hogy a felmérések alapján milyen lépéseket érdemes tenni a boldogabb munkakörülmények felé, elsősorban az irodai dolgozókra gondolva. A munkavállalók 70-80 százaléka azonban nem asztalnál ül, miközben az ő megbecsülésük is pontosan ugyanolyan fontos, mint a képernyők előtt ülő társaiké. A Boston Consulting Group (BCG) e heti hírlevelében azokra a munkavállalókra hívja fel a figyelmet, akik kulcsszerepet játszanak az egészségügy, az energiaipar, a gyártás, a kiskereskedelem vagy a logisztika területén: az asztal nélküli, nem irodai dolgozókra.
Az 1990-es években állt népszerűsége csúcsán az Izrael által a Hezbollah-katonák kezében távolról pokolgéppé alakított személyhívó, de pagereket manapság már csak leginkább orvosok használnak. Ahogy beérkező üzenettel lehet bombává alakítani egy amúgy hétköznapi eszközt, úgy a szintén önmagában ártalmatlan kínai holdsüteményt is a bele rejtett – vagy rá írt – üzenet tette a mongol Jüan-dinasztia elleni forradalom szervező eszközévé még a XIV. században. Ha pedig sütiből sokat eszünk, riadtan nézhetjük a testtömegindexünk növekedését, ám tudósok szerint helyesebb lenne, ha az újabban megalkotott testkerekségindexre váltanánk, mert az pontosabb képet ad az egészségünkről.
Olvastak már a HVG-n cikket arról, hogy baj van a vasúttal? Egész nagy eséllyel azt én írtam – és az az igazság, hogy nem minden pillanatban éreztem jól magam írás közben. Ugyanis nagyon, de tényleg nagyon szeretek vonattal utazni: a napi közlekedésben is rendszeresen azt használom biciklizéssel kombinálva, vidékre pedig ha csak tudok, azzal járok. Meggyőződésem, hogy a vonatos közlekedés sokkal, de sokkal kényelmesebb még így is, mint bármi más, és azt is látom, hogy nagyon sokszor olyan dolgok miatt szidják emberek a vasutat, amit nem rajta kellene számonkérni. De nyilván már a legnagyobb vasútrajongó sem tudja azt mondani, hogy nincsenek komoly bajok.
Vigasztaló gondolattal szeretném kezdeni az ön előtt álló legfontosabb befektetési döntés körbejárását. Utólag nem csak ön fogja úgy gondolni, hogy ezt bizony elrontotta, hanem sokan mások is így lesznek ezzel. Aztán lesznek olyanok is bőven, akiknek fogalmuk sem lesz róla, hogy elrontották, pedig éppen nagyon elrontják. Ez utóbbi szerencsés állapot, mondhatnánk, de nem egészen így van, a puszta szerencse ehhez nem elég. A boldog tudatlanság eléréséhez és tartós megőrzéséhez igenis tenni kell, például szigorúan tilos az efféle befektetési hírlevelek olvasgatása, legyenek is ezek bármilyen szórakoztatóak. Aki erre az áldozatra nem hajlandó, azt őszinte hálám ellenére nem kímélem tovább, hanem rögvest szembesítem.
Közhelyes igazság, és sok belátás sem kell hozzá, hogy tudjuk: a boldog munkavállaló jó és stabil munkavállaló. Az elmúlt évek krízisekkel megpakolt éveiben inkább a kiégés, a csendes felmondás (quiet quitting) és a távmunka fogalmai alakították a munkavégzéssel kapcsolatos híreket, és úgy tűnik, a világ egy darabig még biztosan nem lesz sokkal jobb hely. Ha pedig a válságokat már megszoktuk, lehet, hogy itt az ideje egy régi kérdés elővételének: hogyan lehet a munkavégzés örömteli? A Boston Consulting Group (BCG) e heti hírlevelében összegzi, mire jutott a munkahelyi boldogságkeresést vizsgáló elemzéseiben.
A szerda hajnali tévévitában jól szereplő Kamala Harris első nőként lehet amerikai elnök, de nem ő az első próbálkozó: egy XIX. századi elődje, Victoria Woodhull akkor indult, amikor a nőknek még szavazati joga sem volt az Egyesült Államokban. Ezt az akadályt 1920-ban eltüntették, Németországban viszont éppen újakat állítanak az illegális bevándorlók elé. A határellenőrzés bevezetése azt a schengeni rendszert fenyegeti, amely az első világháború előtti időszak után újra megteremtette a szabad mozgás lehetőségét a kontinensen.
Tavaly lépett hatályba és idén december 30-tól kell betartani az unió erdőpusztulással kapcsolatos rendeletét. Csoki, kávé és miegymás hamarosan csak fenntartható gazdálkodásból jöhet. Dr. Szalay Rita, a PwC igazgatója, ESG-szakértő segít megismerni az EUDR-t.
Megkérdeztem a ChatGPT okosabbik (fizetős! kapitalista!) verzióját az egyenlőtlenség előnyeiről. Legjobb tudása szerint fel is sorolta őket, de hozzátette, hogy fontos a pozitív hatásait a negatívakkal balanszírozni, mert olyanjai is vannak. Úgyhogy megkérdeztem a hátrányokról. Azt még lelkesebben sorolta, és valamiért nem tette hozzá, hogy azért nem árt az előnyeivel is számolni… Akkor balanszírozzunk helyette, egyelőre ingyen.
Komoly fejtöréssel indult az idei tanév. Különösen a tantestületekben izzott a levegő, mikor augusztusban új rendelet született, bizonytalanná téve a tanévkezdés mikéntjét. A káoszt furcsa módon éppen a szabályozottság növelése okozta. Az eheti Közlönyben próbáltam ebből a borzasztóan lyukacsos, új jogszabálymaszlagból kihámozni az értelmet és elmagyarázni nektek a helyzetet.
A világot kettős mérce alkalmazásával, Ukrajnát pedig neonácisággal vádoló Oroszország nem akarja észrevenni, hogy két német tartományban, Türingiában és Szászországban az az AfD tört előre, amelynek több vezetője valóban nosztalgiával gondol a hitleri időkre. Moszkva közben igyekszik eltitkolni saját polgárai előtt, hogy az állítólag már sokadszor szétvert ukrán hadsereget az orosz katonaság nem tudja kiszorítani az Oroszországhoz tartozó Kurszk térségéből.
Az üzleti életben egyre fontosabbá válik, hogy a vállalatok a profitmaximalizáláson túl – tényleg – figyelmet fordítsanak a környezeti hatásukra. Ehhez szükséges tisztában lenniük a stratégiai teljesítményükkel az ESG dimenziói mentén is. Az új uniós szabályozások miatt az érintett vállalatoknak a 2024-es évet elhagyva kötelező lesz fenntarthatósági jelentést készíteniük. Szeptemberi hírlevelünkben Deme Ágnes, a KPMG menedzsere és Korláth-Túri Tímea, a KPMG tanácsadója segít eligazodni, mit is jelent mindez a gyakorlatban.
Elérkezett szeptember első hete, szülők százezrei nézegetik némi stresszel a listát, mindent beszereztek-e az iskolakezdésre vagy még kell valami, tanárok és diákok együtt próbálnak visszarázódni a hétköznapokba, nekem pedig újra eszembe jut, van-e olyan bátor igazgató, aki az évnyitón ugyanazt a beszédet mondta el, mint egy éve, és most röhög a markába, hogy úgysem figyelt senki. De miközben arról hallgathattak szép körmondatokat, hogy a gyerekek most belépnek az iskola kapuján, egy még izgalmasabb kérdésről próbáltam számokat gyűjteni: hogy mi is történik majd velük, amikor kilépnek onnan. Mennyire lesz jó nekik, mekkora eséllyel tudják megvalósítani a céljaikat?
Augusztus elején igazi vérengzés tört ki a tőkepiacokon. A látványos korrekcióban a japán tőzsdének főszerep jutott, a japán index napon belüli esése meghaladta a 13 százalékot, július közepi csúcsához képest pedig 26 százalékos zuhanást produkált. A piac idegességét jelző mutató eközben a Covid óta nem látott csúcsokra emelkedett. A Hova tegyem a pénzem friss kiadásában Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója, portfóliómenedzser ír az utolsó nyári hónapot megrázó tőkepiaci turbulencia hátteréről.
Nem kell minden vállalkozásnak felvásárolnia egy médiacéget, vagyis már csak ezért sem kell mindenkinek Elon Musknak lennie. A Boston Consulting Group elemzése szerint viszont a vállalkozásoknak kifejezetten érdemes médiacégként is viselkedniük. Az eheti Üzleti intelligenciában a BCG szakemberei elmagyarázzák miért, és azt is, hogy hogyan érdemes ennek nekivágni.
A szélsőjobbot képviselő Alternatíva Németországnak (AfD) szerepelhet a legjobban a hét végi türingiai és szászországi tartományi választáson és ez akkor is aggasztó, ha a pártnak végül nem sikerül szövetségeseket találnia a kormányzáshoz. Nem csak Németország áll kemény próba előtt, Ukrajnában az eddigi legnehezebb háborús tél jöhet el az orosz légitámadások miatt.
Az elmúlt évek krízisei után és az AI-bumm küszöbén sok vezető aggódik amiatt, hogy vállalkozása hosszú távon is életképes marad-e. Szabó Istvánnak, a PwC igazgatójának van néhány kényelmes, de pár kényelmetlen tanácsa is a döntéshozók számára.
