Tevék, kémek, csípős csirkeszárnyak, maffia, olimpia, Hernán Cortés és kolumbiai rock and roll
Hírlevél forró nyáréjszakákra.
#Prémium hírlevelek
Célzott likvidálás és megcélzott olimpiai arany
A nyílt háború szélére sodorta a Közel-Keletet, hogy rövid idő leforgása alatt Izrael két nagy ellenségével is végzett: Iránban a Hamász politikai vezetőjével, Libanonban pedig a Hezbollah egyik fontos katonai parancsnokával. Ez úgynevezett célzott likvidálás, amikor a célszemély környezetét megkímélik, s ezzel a módszerrel számos ország élt, az USA és Oroszország (illetve korábban a Szovjetunió) éppúgy, mint az 1970-es és 1980-as években a dél-amerikai junták. A közel-keleti feszültség átmenetileg elterelte a figyelmet a párizsi olimpiáról, ahol ezúttal is több technológiai újítás segíti a sportolókat az aranyérem megszerzésében. A legcsillogóbb medálra a nyári játékok során sokszor királyi sarjak vagy hírességek is vágytak, de a dobogó legfelső fokára csak az amerikai Benjamin Spock jutott fel – ő a sportsikere idején még langaléta egyetemista volt és csak később lett a gyereknevelés egyik leghíresebb teoretikusa.
A jövő vállalata
A PwC kéthetente jelentkező hírlevelében a cég szakértői járják körbe a jövő sikeres vállalatait foglalkoztató témákat, segítve ezzel a változó gazdasági világ megértését.
Hogyan tovább a világ első MI-törvénye után?
A gépek elszabadulnak skála egyik végén ott a macskát idegesítő robotporszívó, a másikon pedig az emberiség kiirtását hidegen tervezgető szuperintelligencia. Ha a megfelelő emberek eleget görnyednek a számítógépeik fölött, politikusok hosszú távon is képesek gondolkodni és világszerte idejében elindul a szabályozás, elkerülhető a Mátrix? Elérkezve az uniós rendelet augusztus 1-jei hatályba lépéséhez, a PwC szakértője, Csenterics András megmutatja, hol tartunk most MI és jogszabályok viszonyában.
Szeptemberben indul a digitális állampolgárság program – mire készülhetünk?
A hivatali bürokráciában fulladozó emberről az irodalom és a filmművészet számtalanszor megemlékezett már: a rejtélyes eljárás áldozatául eső Josef K. (Franz Kafka: A per), az adatfeldolgozó osztály által őrületbe kergetett Sam Lowry (Terry Gilliam: Brazil) vagy a lelketlen vogonokkal hadakozó Arthur Dent (Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak). A technológia ezt a mindenki számára ismerős vergődést is megoldhatja majd, legalábbis a magyar állam valami ilyesmire vállalkozott a digitális állampolgárság programmal (DÁP). Hivatali kálvária helyett kényelmes mobilos ügyintézést kaphatnak a vállalkozó kedvű polgárok, akik jó, ha gondolnak az adathalászat lehetőségére is.
Van hozzá közlöny
A jogtól sokan akár a szó hallatán is a falra másznak, talán nem is alaptalanul. Ez a hírlevél viszont azért jött létre, hogy érthetőbbé tegye a jog néhány olyan területét, amelyekbe nap mint nap belefuthatsz.
Kinek fáj az olcsó autó?
Vannak, teszem azt, a nagy német autógyártók. Akiknél – ha Elon Musk nem rúgja rájuk az ajtót a Teslával – lehet, hogy a mai napig a benzines emissziós értékeket elcsaló mérnökök adnák az egyik fő innovációs csapásvonalat. Most a szívükön viselik, hogy kínaiak olcsóbban gyártják az értékesítésük 10-20 százalékát kitevő elektromos autókat. Mert esetleg a vevő azt veszi. Úgyhogy jött is 17-38 százalékos uniós védővám. Meg vagyunk védve?
A szén-dioxid-átalakításé a jövő, már csak el kellene köteleződni mellette
„2030-ig csökkenteni fogjuk az üvegházhatású gázok kibocsátását. Sokkal, tényleg.” Ismerős?
#1. Minél inkább ismerjük magunkat, annál jobb lesz az önmarketingünk – Így neveld az énmárkádat!
Húzó- helyett tolómarketing. Vagyis találjuk meg a keresletet arra, amit kínálni tudunk. Leginkább ez a megközelítés jellemző az önmarketingre, amelyhez viszont elengedhetetlen tudni, hogy pontosan mit is kínálunk, ehhez pedig az önmagunkkal is való őszinteségre, hitelességre van szükségünk, vagyis összességében arra, hogy a munkánkat a képességeinknek megfelelően és az értékrendünkhöz hűen végezzük. Csakhogy hitelesnek lenni nem is olyan egyszerű, mint gondolnánk, egészen komoly önismereti munkát igényel. Erre tanít meg az Énmárka – Tedd magad eladhatóvá az interneten is! című könyv egyik első leckéje.
#12. Lehetőleg ne kövessük el a PowerPoint általi halált – Így neveld az énmárkádat!
A sikeres énmárkaépítés során nagy eséllyel eljutunk arra a pontra, amikor ki kell állnunk a nyilvánosság elé. Ez lehet tévés vagy rádiós szereplés, interjú egy újságban, de elképzelhető, hogy konferencián vagy éppen egy TED-előadáson kell remekelnünk és meggyőznünk magunknak a közönséget. Az élő szereplések esetében különösen fontos, hogy fenntartsuk a hallgatóság figyelmét; hogy némi humorral és természetes lazasággal megnyerővé váljunk; hogy a mondandónk egyszerre legyen informatív és szórakoztató is. Nem kis feladat ez, de John Purkiss és David Royston-Lee könyve ehhez is tud segítséget, hasznos tippeket nyújtani.
#11. És akkor David Beckham megmutatta, hogyan kell felsőfokon művelni az önmarketinget – Így neveld az énmárkádat!
Bármelyik tárgyi eszközünknél értékesebbé válhat a nevünk, ha egyszer ügyesen felépítettük azt. Érdemes tehát védenünk és gondoznunk, mintha az csak egy féltett és érzékeny növény lenne otthonunk pompás díszeként. Aki pedig ebben egészen mesterien remekelt a kétezres években, az nem más, mint David Beckham, az „átlagember” és a „varázsló” archetípusa. Nézzük, hogy csinálta!
#10. A tudatos jelenlét és az elfogadás gyakorlása lehengerlőbbé tesz minket – Így neveld az énmárkádat!
„Néhányan csak úgy vonzzák a kollégákat, ügyfeleket, vásárlókat, befektetőket vagy a rajongókat. Ezt a személyes vonzerőt karizmának is nevezik, és az erős énmárka egyik értékes aspektusa. Színlelni azonban nem lehet, belülről kell fakadnia” – írja John Purkiss és David Royston-Lee, és rögtön ajánlanak három módszert is, amelyekkel a karizmánkat fejleszthetjük.
#9. Mi köze a karmának az önmarketinghez? – Így neveld az énmárkádat!
Ezúttal kicsit merészebb vizekre evezünk, és behozunk némi spiritualitást oda, ahol a legkevésbé keresnénk: az önmarketing területére. Ám csak egészséges mértékben nyúlunk a nehezen megfoghatóhoz: azt próbáljuk meg megválaszolni, miért is annyira fontos az énmárkánk szempontjából, hogy miként bánunk másokkal. Van ugyanis egy nagy igazság, amelyet az üzleti életben is érdemes megszívlelni: amikor másoknak adunk, lényegében magunknak is adunk.
#8. Ha van egy jó sztorid Jackie Chanről, ne tartsd magadban – Így neveld az énmárkádat
Félig nyert ügyünk van, ha valakinek sikerült annyira felkeltenünk az érdeklődését, hogy nem csak három másodpercig kíváncsi ránk (lásd: előző hírlevelünk). Ilyenkor kell elővenni a sztorikártyákat, az anekdotákat az életünkből, amelyek érdekesebbé, színesebbé teszik azt, amivel foglalkozunk. Megmutatjuk, hogyan érdemes sztorizni, de azt is, hogy miként kommunikáljuk, hogy éppen munkát keresünk.
#7. Hogyan adjuk el magunkat 3 másodperc alatt? – Így neveld az énmárkádat!
Olykor rendkívül kevés idő áll az ember rendelkezésére ahhoz, hogy a lehető legjobb benyomást keltse magáról, és hogy elmagyarázza a hallgatósága számára, pontosan mivel is foglalkozik. Az alábbi gyakorlatok abban segítenek minket, hogy tömören, röviden, meggyőzően és ami szintén nagyon fontos: megjegyezhetően sikerüljön a saját brandünk reklámozása.
#6. Te melyik archetípus vagy – Így neveld az énmárkádat!
A bölcs? Az átlagember? A varázsló vagy netán a bohóc? Egy kis Nelson Mandela, Teréz anya, Madonna, esetleg némi Steve Jobs veszett el benned? A márka, így egy kiforrott énmárka is jól beazonosítható archetípusokon alapul, amelyek tulajdonképpen nem mások, mint az életcélunk kifejeződései. Nézzük meg hát, hogy is találhatunk rá a saját archetípusainkra.
#5. A pénz csak melléktermék – Így neveld az énmárkádat!
Senki nem akar egy szép napon arra ébredni, hogy nincs is igazából értelme annak, amit csinál. Éppen ezért érdemes kitalálnunk, milyen életcél lebeg előttünk a horizonton, amely aztán az egyes döntéseink során segíteni fog minket abban, hogy az elhatározások végén ne érezzük értelmetlennek, feleslegesnek a cselekedeteinket. George Orwell vagy Richard Branson példáján keresztül, és egy fontos kérdés feltevésével közelebb érezhetjük magunkat a távolban felsejlő nagybetűs ÉLETCÉLHOZ, és ahhoz, hogy a küldetésünk szerint éljünk tartalmas, fontos életet.
#4. Az ember nem mindig van tudatában, de megérzi, ha a helyes irányba halad az élete – Így neveld az énmárkádat!
„Ha nem értjük meg küldetésünket, úgy érezhetjük magunkat, mint a hörcsög a mókuskerékben: ugyanazokat a köröket futjuk újabb és újabb céllal anélkül, hogy értelemre lelnénk az életünkben” – írja nagy bölcsen John Purkiss és David Royston-Lee, és annak érdekében, hogy elkerüljük a hörcsögüzemmódot, azt ajánlják, hogy találjuk meg mihamarabb az életcélunkat, és fogalmazzuk meg a küldetésnyilatkozatunkat. Hogy mik ezek pontosan? Elmagyarázzuk.
#3. Új dimenzióba kerül a saját értékrendünk – Így neveld az énmárkádat!
Két igazán élvezetes, pozitív emlékekkel is dolgozó gyakorlattal segíthetjük elő saját értékrendünk feltárását, hogy aztán azt a tehetségünkkel kombinálva igazán ütőképes énmárkát építhessünk fel. Talán nem is gondolnánk, de például a legkönnyebben az olyan személyeken keresztül vezet az út a valós értékrendünk kiaknázásához, akikre valamilyen okból kifolyólag felnézünk. Sok esetben fordul elő, hogy olyan tulajdonságokat csodálunk másokban, amelyeket magunkban még nem fedeztünk fel. Itt az ideje hát belső expedícióra indulni!
#2. Ne a gyengeségeinkre pazaroljuk az energiát, összpontosítsunk az adottságainkra – Így neveld az énmárkádat!
Nagy feladatnak tűnik, de valójában nem akkor ördöngösség felfedezni, hogy miben is vagyunk igazán tehetségesek. Első körben arra kell fókuszálnunk, hogy mi az, amiben igazán az örömünket leljük. Jó eséllyel pontosan olyasvalamiben, ahol a természetes adottságainknak lehetőségük van megmutatkozni. Vagyis a saját márkánk felépítésének alapja, mondhatni nulladik lépése, hogy megtudjuk, mihez is van érzékünk igazán. Ehhez nyújt segítséget egy nagyon egyszerű, ám hatásos gyakorlattal John Purkiss és David Royston-Lee könyve.