Az Élet című, alapvetően katolikus, irodalmi és tudományos folyóirat címlapja 1915 áprilisában kevésbé irodalmi vagy tudományos, inkább harcias külsőt öltött. Ebben önmagában még nem lenne semmi szenzáció, hiszen aligha volt fontosabb témája akkoriban az úri olvasóközönségnek a majd háromnegyed éve tartó háborúnál, ám a címlapon pózoló jó kedvű „szerecsen honvéd” így is meglepetést tudott okozni, nem csak az olvasóknak, de a fénykép többi szereplőjének is, ahogyan az jól látható a Várkonyi Titusz (a rendező Várkonyi Zoltán édesapja) által készített felvételen is. A pontos helyszín a képről nem derül ki, de a készítője alapján feltételezhetjük, hogy Budapesten készült.
Budapesti fura szerzetek
Új sorozat indult a hvg360-on: olyan embereket kerestünk, akik valamilyen módon kilógtak a maguk korszakának normái közül. Korhelyek, krakélerek, hazárdőrök, csodabogarak, lesz köztük nagyszívű svindler, gépészmérnökből lett slágergyáros, a magyar kaméliás hölgy, a fogház kulcsát részegen elhagyó államfogoly, de bizonyos szempontból köztük a helye Deák Ferencnek is, aki egészen egyedi módon fektette be az örökségét. | A fénykép nem minden előzmény nélkül született. Még 1914 októberében írta meg a Pesti Hírlap, hogy „igen búsul a nagyváradi mozi szerecsen portása", akit nem engedtek bevonulni katonának, mivel nem magyar állampolgár. A történet szerint a férfit Simon Perrisnek hívták, aki „valahonnan Kongóból” került előbb Berlinbe, majd Pestre, végül Nagyváradon kötött ki. Perris elvileg gyerekkora óta Magyarországon élt és mint a lap írta: „úgy beszél magyarul, mint egy bihari szolgabíró, hogy a káromkodásáról ne is szóljunk.”
Felmerülhet a kérdés, hogy a feketék miért járták akkoriban az európai nagyvárosokat. Ennek természetesen az elsődleges oka, hogy Európa jelentős részén egzotikumnak minősültek.
Elet_1915_1__pages369-369 by HVG on Scribd