Lassanként közismertté válik az a fotó, amit egy fővárosi folyóirat, az Élet közölt 1915 tavaszán egy, körúton korzózó, honvédegyenruhát viselő fekete - vagy korabeli szóhasználattal élve - szerecsen férfiről. A korabeli lapok három, egymástól lényegi elemeiben is eltérő verzióban tálalták a férfi történetét, így még hősünk valódi nevét is bizonytalanság övezi. Ami biztos, hogy a Magyar Királyi Honvédségnek volt legalább egy fekete katonája.
Az Élet című, alapvetően katolikus, irodalmi és tudományos folyóirat címlapja 1915 áprilisában kevésbé irodalmi vagy tudományos, inkább harcias külsőt öltött. Ebben önmagában még nem lenne semmi szenzáció, hiszen aligha volt fontosabb témája akkoriban az úri olvasóközönségnek a majd háromnegyed éve tartó háborúnál, ám a címlapon pózoló jó kedvű „szerecsen honvéd” így is meglepetést tudott okozni, nem csak az olvasóknak, de a fénykép többi szereplőjének is, ahogyan az jól látható a Várkonyi Titusz (a rendező Várkonyi Zoltán édesapja) által készített felvételen is. A pontos helyszín a képről nem derül ki, de a készítője alapján feltételezhetjük, hogy Budapesten készült.
A fénykép nem minden előzmény nélkül született. Még 1914 októberében írta meg a Pesti Hírlap, hogy „igen búsul a nagyváradi mozi szerecsen portása", akit nem engedtek bevonulni katonának, mivel nem magyar állampolgár. A történet szerint a férfit Simon Perrisnek hívták, aki „valahonnan Kongóból” került előbb Berlinbe, majd Pestre, végül Nagyváradon kötött ki. Perris elvileg gyerekkora óta Magyarországon élt és mint a lap írta: „úgy beszél magyarul, mint egy bihari szolgabíró, hogy a káromkodásáról ne is szóljunk.”
Felmerülhet a kérdés, hogy a feketék miért járták akkoriban az európai nagyvárosokat. Ennek természetesen az elsődleges oka, hogy Európa jelentős részén egzotikumnak minősültek.
Elet_1915_1__pages369-369 by HVG on Scribd
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
