Az eredeti Vaslady, Izrael történetének nagy alakja – 125 éve született Golda Meir
14 perc
2023.05.03. 16:00
1898. május 3-án Kijev külvárosában megszületett a világ második miniszterelnöknője – az első, akit Vasladynek neveztek. A szocialista-ateista cionizmus kiemelkedő alakja volt. Ő szónokolta össze Amerikában annak a pénznek a jelentős részét, amellyel Izrael megnyerte a fennmaradásához szükséges háborút és megalapozhatta a „gazdasági csodát”. Ő rendelte el az 1972-es müncheni terrortámadás elmenekült tetteseinek likvidálását. Tőle ered az a balhit, hogy palesztin nép nem létezik.
Ágrólszakadt zsidó asztalos leányaként élte le első éveit az Orosz Birodalomhoz tartozó Ukrajnában. Kisgyerekkorának meghatározó élménye volt a pogromoktól való félelem, az, hogy apja bedeszkázza az ajtajukat egy közeledő pogrom hírére. Hét testvéréből öt kiskorában meghalt. Apja a nyomor és a pogromok elől kivándorolt Amerikába, s amikor összegürcölt annyi pénzt, amennyiből kitelt az útiköltség, utána utazhatott a család.
Golda (lánynevén) Mabovitch akkor nyolcéves volt. Milwaukee-ban (Wisconsin) éltek. Édesanyja fűszerüzletet nyitott ott, gyakran kellett nyolcéves leányára bíznia a boltot, amíg ő áru után járt. Emiatt elég gyakran hiányzott a leány az iskolából, de így is ő lett az osztályelső (nyelvtudás nélkül érkező új bevándorló létére).
Tíz éves volt, amikor a barátnőjével megszervezte a Fiatal Amerikai Nővérek Társaságát (American Young Sisters Society), azzal a céllal, hogy különböző rendezvényekkel pénzt gyűjtsenek a rászoruló iskolatársak tanszereire.
A középiskolát munka mellett végezte. Egy áruházban és a városi könyvtárban dolgozott. Édesanyja a magáéhoz hasonló, hagyományos női sorsra szánta: hagyja ott az iskolát, és szinte még gyerekként menjen férjhez a kiszemelt idősebb férfihoz.
Golda fellázadt. 15 éves korában felült a vonatra, elutazott férjezett nővéréhez Denverbe. Az ő házukban sűrű szellemi élet zajlott. Lelkes értelmiségi társaság vitatkozott irodalomról, cionizmusról, munkásmozgalomról, női emancipációról. Golda az életrajzában azt írta, hogy ezek az átvitatkozott denveri éjszakák döntő szerepet játszottak világnézetének kialakulásában.