A felkapottabb magyarországi üdülőhelyeken rekordforgalomra számítanak a vendéglátó- és szálláshelyek a koronavírus-járvány harmadik hulláma után, miközben minden ötödik állás betöltetlen.
Dévényi Dánielnek több cége is van, legutóbb étterem üzemeltetésére alapított leányvállalatot.
Otthon ragadt családok, elmaradó turisták, bizonytalan fogyasztók, lezárások – az elmúlt évben több csapás is sújtotta a hazai vendéglátókat. Az éttermek, szolgáltatók eredménye között azonban óriási különbségeket láthatunk: a földbe álló luxuséttermekkel szemben volt, aki szépen tudta növelni bevételét a pandémia ellenére is. A 2020-as cégbeszámolók alapján próbáltuk felvázolni azt, hogyan étkeztünk tavaly.
A rádiós műsorvezető egy vendéglőt is vezet, és azt vallja, az éttermi élménynek a jövőben meg kell maradnia, de azt nem úgy képzeli, hogy igazoltatnia kell a vendégeit.
Magyarok vendégrohama várható a szálláshelyeken, a pünkösdi hétvégére már a szállodai helyek mintegy nyolcvan százalékát lefoglalták, és az előrejelzések szerint a teljes nyári szezon jobb lesz, mint a tavalyi volt. Az idegenforgalom először a vidéki településeken tér magához, Budapesten még csend van.
Nagy-Britanniában hétfőtől nyithatnak ki az éttermek, a kocsmák és a pubok. Eddig csak a teraszokra lehetett kiülni.
Vannak olyan vendéglősök, akik bár megtehetnék, de a belső helyiségeiket máig nem nyitották meg. A fővárosban hosszú távon azok maradhatnak talpon, akik szeptemberig nem zárnak be.
Az üzletember szerint a nyáron el fogják érni a korábbi forgalmak 30-40 százalékát, ősszel az 50-60 százalékát, és jövőre talán felzárkóznak az előző évekhez.
Annak ellenére, hogy a járványhelyzet miatt a vendéglátóhelyeknek a túlélés volt az elsődleges, sokak ebben az időszakban sem mondtak le sem a környezetbarát működésről, sem a társadalmi felelősségvállalásról. A Felelős Gasztrohős és a Netpincér közös díjának közönségnyertesét, a Szabad Bisztrót látogattuk meg.
Várhatóan a hét közepén lesz lehetőség az újranyitásra.
A vendégeknek nem kell maszkot viselniük a vendéglátóhelyek teraszán, a felszolgálóknak igen.
A nyitás a vendéglátóhelyek esetében jóval bonyolultabb folyamatnak ígérkezik, mint az iparcikkboltoknál, kezdve mindjárt ott, hogyan szerzik vissza a bizonytalan időszakban az időközben biztos munkát talált munkaerőt a cégek. És akkor is kérdés: mi lesz azokkal, akik nem kaptak oltást?
Amint 3,5 millió ember megkapja az első oltását, a vendéglátóhelyek teraszaira beengedhetnek vendégeket.
A férfi – aki azzal hívta fel ittasan a rendőröket, hogy lőni fog rájuk – november óta állástalan. A nyomozás közben kiderült, egyébként nem volt fegyvere.
Növényi alapú, szezonális alapanyagokból dolgozó éttermek, minimálisra csökkentett hulladék: a koronavírus-járvány és a rendkívül nehéz helyzet sem fékezett meg néhány hazai vendéglátóhelyet abban, hogy fenntartható(bb)an működjön.
Szenved a turisztika, a vendéglátás, a kisebb autóipari cégek és a logisztika is, de melyik szektort nevezhetjük a válság legnagyobb vesztesének? Ezt számszerűsítettük az alapján, hányan vesztették el az állásukat, és miként változott a megmaradók fizetése. Az is látszik a számokon: a fiatal, képzetlen dolgozók leépítésével próbált a legtöbb cég spórolni, a kormány munkahelyvédelmi támogatásai pedig legfeljebb tűzoltásra jók.
Egyedül az üzemi konyhák úszták meg kisebb forgalomkieséssel a járványügyi korlátozásokat.
Százezreket fizethetnek a teraszokért, amelyeket a korlátozások miatt nem is használhatnak.
Schanda Tamás szerint, aki kritizálja a rendszert, az álhíreket terjeszt.
A sztárséf éttermeit teljesen földhöz vágta a koronavírus, rengeteg pénzt bukott tavaly.
