Több lépcsőben nyithattak meg a vendéglátóhelyek Magyarországon, attól függően, hányan kaptak már legalább egy oltást. 3,5 millió oltottnál, áprilisban a teraszok és a kerthelyiségek lettek elérhetők, fogyasztani reggel 5 és este fél 10 között lehetett. A kormányrendelet úgy szólt, hogy

• az üzletben továbbra is kötelező maszkot viselni, viszont a fogyasztás itt tilos volt,
• csak a mellékhelyiséget használhatták a vendégek, akik a teraszon levehették a maszkot, az alkalmazottak azonban nem.

A kormány 4 milliós átoltottsághoz kötötte a korlátozások további enyhítését, azonban ezt a lazítást máig is csak azok élvezhetik, akik védettségi igazolványt kaptak, miután átestek a betegségen vagy beoltották őket. Ezzel kapcsolatban a kabinet arra hivatkozott: a korábban a nyitásról tartott nemzeti konzultációt kitöltők 58 százaléka értett egyet azzal, hogy a védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek meg kell engedni, hogy rendezvényeket, így például koncerteket vagy sporteseményeket látogassanak.

A vendéglátósoknak lett ez pluszteher

– állítja egy egri kávéház, a Kappu tulajdonosa. Koch Kristóf szerint azzal, hogy nem engedhetnek be mindenkit a belső terekbe, nehéz helyzetbe kerültek, „tapintható a feszültség”. A hvg.hu-nak azt mondja, nem tudja, mi lenne a jó megoldás, de abban biztos, a jelenlegi nem az. Ezért a kávézó Facebook-oldalán azt üzente vendégeinek, hogy egyelőre nem nyitja meg a belső teret. „Nem tartom azt fairnek, hogy aki nem esett át a betegségen – tehát mondjuk egészséges jelenleg – vagy nem kívánja magát beoltatni – az egyébként nem kötelező – védőoltással, az a vendégem az utcán, papírpohárból ihasson, miközben fent a galérián a többi ember nyugodtan kávézgat” - fogalmazott. Koch Kristóf a hvg.hu-nak azt mondja, döntése érzékenyen érinti ugyan anyagilag, mégis kitart álláspontja mellett. Azt nem tudja, vállalása meddig tartható, „megpróbálom húzni, ameddig lehet”. Fontosak számára a visszatérő vendégek, „nem akartam őket méltatlan helyzetbe hozni” – teszi hozzá.

Budapest a nagy vesztes

Budapesten is akadnak olyan vendéglátósok, akik úgy döntöttek, egyelőre nem nyitnak ki, mert amíg nincs turistaszezon, addig nincs értelme. „Most nem érdemes 2-3 hétre kinyitni, hogy ha utána esetleg újra be kell zárni, mert nincs vendég” – magyarázza a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, Kovács László. Különösen azok az éttermek kerültek nehéz helyzetbe, amelyek a főváros turisztikailag kedvelt helyein vannak. Az elnök szerint az idei nyár is nehéz lesz a budapesti vendéglátósoknak.

Vízválasztó lesz

– fogalmaz, hozzátéve, hogy aki szeptemberig talpon marad, bízhat benne, hogy hosszú távon is megmarad. A szakmabeliek ugyanis úgy készülnek, hogy a fővárosban csak ősszel állhat vissza az élet a régi kerékvágásba. A koronavírus nagy vesztese egyébként tavaly nyáron is a budapesti vendéglátás és turizmus volt.

Gerendai Károly étterem-tulajdonos korábban úgy tippelte, hogy szerinte az éttermek 30-40 százaléka nem fog kinyitni a járvány után. Gerendai egyébként a koronavírus második hullámának kellős közepén nyitott egy új éttermet, és ezzel kapcsolatban korábban azt mondta, hogy a házhoz szállítással üzemelő Nudli a költségek 30-35 százalékát termeli ki.

Az ipartestület vezetője egyébként úgy tapasztalja, hogy a fokozatos újranyitással az éttermek házhoz szállítási forgalma visszaesett. Kovács László szerint Budapesten azokba a külvárosi éttermekbe térhetnek vissza leghamarabb a vendégek, „ahol hagyományos, magyaros konyhát visznek, és nem ülnek fel a divathullámoknak”. Úgy fogalmaz,

most derül ki, hogy az igazi vendég, a törzsvendég.

Rajtuk kívül a Balatonnál és a vidéki vendéglátóhelyeken lehet jó szezonra számítani. Az elnök ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy félő, az éttermek forgalma nem éri majd el a járvány előtti szintet. „Azt a nagy fellángolást nem tapasztaljuk, amire a belvárosban volt példa a teraszok megnyitásakor” – meséli. Ahogyan arról a hvg.hu is írt, az első kicsit szabadabb napon a belvárostól a Római-partig egy nagy szabadtéri fesztivállá vált Budapest. Kovács László azt mondja, ahhoz képest, hogy 6 hónapig nem lehetett étterembe menni, sokkal visszafogottabb az újranyitás körüli fellángolás, mint amire előzetesen a szakma számított. Ennek szerinte oka lehet az is, hogy a pandémia miatt az emberek óvatosabbak és takarékosabbak lettek.

Ráadásul a szektorban általános a munkaerő-hiány és az áremelés. Kovács László szerint már most nyilvánvaló, hogy a korábbi árak nem tarthatók. „Ne gondolja senki, hogy a vendéglősök azon mesterkednek, hogy az elmúlt hónapok veszteségeit pótolják, mert azokat már nem lehet” – fogalmaz. „Volt, aki még a családi vagyon egy részét sem sajnálta, csakhogy talpon tudjon maradni” – teszi hozzá. A szakember szerint a vendéglátósok kénytelenek lesznek követni az alapanyagár-emelkedést, azt, hogy drágább lesz a hús, a tej, a tojás, a zöldség és a gyümölcs. „Nincs miből és nincs miért magukra vállalni, mert ha mostantól nem tudnak rentábilisan működni, végleg becsukhatják a kaput” - zárja mondandóját.