A kéjgáz torpedózza meg a klímacélokat
Először készült nagyszabású kutatás a dinitrogén-oxid környezeti hatásairól: az üvegházhatású gáz a mezőgazdasági termeléssel kerül a légkörbe.
Először készült nagyszabású kutatás a dinitrogén-oxid környezeti hatásairól: az üvegházhatású gáz a mezőgazdasági termeléssel kerül a légkörbe.
Az ősszel együtt menetrendszerűen megérkeztek a poloskák, amelyekkel szemben igazán védekezni sem tudunk. De tényleg invázióról van szó, vagy csak mi érezzük úgy?
Októbertől háromféle környezetbarát csomagolóeszközzel találkozhatnak a vásárlók az áruházlánc gyümölcs- és zöldségrészlegén.
Az EU légkörfigyelő szolgálata szerint az adatokért egyértelműen az emberi károsanyag-kibocsátás a felelős.
Az átlaghoz képest sokkal nagyobb mértékben pusztulnak a fák olyan betegségek miatt, amelyek katasztrofális mértékben megszaporodtak az idei meleg és száraz tavasz miatt.
A koronavírus-járvány miatt több egyszer használatos műanyagot vásároltunk, emiatt pedig egyre nagyobb az esélye, hogy az EU-nak nem sikerül teljesítenie a műanyag csomagolások újrafeldolgozására tett, 2025-re és 2030-ra kitűzött céljait.
A szakértők szerint harmincszor több mikroműanyag-hulladék lehet az óceánok fenekén, mint a felszínén.
A kutatók által felmelegedési aszimmetriának nevezett jelenség a növények növekedésétől elkezdve az éjszakai fajokra is jelentősen kihat.
Bár a bor alapvetően szőlőből van, a különféle folyamatok során sok esetben használnak állati eredetű összetevőt az erjesztéséhez.
A húsfogyasztás ökológiai lábnyoma nagy, fehérjére viszont szüksége van az emberi szervezetnek, így a kutatók világszerte azon dolgoznak, hogy erre megoldást találjanak.
Visszafordítható a klímakatasztrófa? Milyen válaszlépésekre lenne szükség? Felvehetjük egyáltalán a harcot a gazdaság jelenlegi keretei között? Nemcsak kérdéseket vet fel, de a válaszokat is igyekszik megadni a HVG Green Revolution konferenciája.
A Zhvg és a WWF Magyarország szervezésében egy videós kerekasztalbeszélgetésen neves szakemberekkel beszélgettünk arról, hol tart most a társadalom, a gazdaság és a környezet – és hogy milyen úton kellene továbblépni.
Egy nemzetközi kutatás arra figyelmeztet, hogy a világon ötből két növényfaj eltűnőben van a környezetpusztítás miatt.
„A tett az első, a szó második” – vetítette ki a Greenpeace Budapest fölé, hogy felhívják a figyelmet az elégtelen klímavédelmi intézkedésekre.
Ha hidegebb vízzel és gyorsabb programmal mosunk, kevesebb mikroműanyag kerül a szennyvízbe, hosszabb lesz a ruhák élettartama és kevesebb energiát használunk.
A tölthető elemek rendszeres használatával pénzt is megtakaríthatnak a vásárlók és kevesebb hulladékot is termelnek.
Egy új applikációval kifőzdék, éttermek és étteremláncok megmaradt és érintetlen ételeit lehet kedvezményes áron megvásárolni, hogy ne kerüljenek a szemétbe.
Az élelmiszer-hulladék összetétele nem változott viszont az előző felmérés óta.
Egy-két évtizede még szinte ismeretlenek voltak Magyarországon, mostanra azonban egyre több helyen jelennek meg az invazív címeres poloskák, mivel egyre kedvezőbbek itt az életfeltételeik.
Egy biotech vállalkozás mikrobák segítségével alakítja át az üvegházhatású metánt olyan anyaggá, amiből például könnyen lebomló evőeszközöket és szívószálakat tudnak készíteni.