Több mint 70 civil szervezet szeretné elérni, hogy ne lehessen magán- és állami beruházásokat végezni a kiemelt értéket képviselő tavaknál, így a Balatonnál, a Fertő tónál, a tatai Öreg-tónál és a Velencei-tónál.
Először készült nagyszabású kutatás a dinitrogén-oxid környezeti hatásairól: az üvegházhatású gáz a mezőgazdasági termeléssel kerül a légkörbe.
Az ősszel együtt menetrendszerűen megérkeztek a poloskák, amelyekkel szemben igazán védekezni sem tudunk. De tényleg invázióról van szó, vagy csak mi érezzük úgy?
Októbertől háromféle környezetbarát csomagolóeszközzel találkozhatnak a vásárlók az áruházlánc gyümölcs- és zöldségrészlegén.
Az EU légkörfigyelő szolgálata szerint az adatokért egyértelműen az emberi károsanyag-kibocsátás a felelős.
Az átlaghoz képest sokkal nagyobb mértékben pusztulnak a fák olyan betegségek miatt, amelyek katasztrofális mértékben megszaporodtak az idei meleg és száraz tavasz miatt.
A koronavírus-járvány miatt több egyszer használatos műanyagot vásároltunk, emiatt pedig egyre nagyobb az esélye, hogy az EU-nak nem sikerül teljesítenie a műanyag csomagolások újrafeldolgozására tett, 2025-re és 2030-ra kitűzött céljait.
A szakértők szerint harmincszor több mikroműanyag-hulladék lehet az óceánok fenekén, mint a felszínén.
A kutatók által felmelegedési aszimmetriának nevezett jelenség a növények növekedésétől elkezdve az éjszakai fajokra is jelentősen kihat.
Bár a bor alapvetően szőlőből van, a különféle folyamatok során sok esetben használnak állati eredetű összetevőt az erjesztéséhez.
A húsfogyasztás ökológiai lábnyoma nagy, fehérjére viszont szüksége van az emberi szervezetnek, így a kutatók világszerte azon dolgoznak, hogy erre megoldást találjanak.
Visszafordítható a klímakatasztrófa? Milyen válaszlépésekre lenne szükség? Felvehetjük egyáltalán a harcot a gazdaság jelenlegi keretei között? Nemcsak kérdéseket vet fel, de a válaszokat is igyekszik megadni a HVG Green Revolution konferenciája.
A Zhvg és a WWF Magyarország szervezésében egy videós kerekasztalbeszélgetésen neves szakemberekkel beszélgettünk arról, hol tart most a társadalom, a gazdaság és a környezet – és hogy milyen úton kellene továbblépni.
Egy nemzetközi kutatás arra figyelmeztet, hogy a világon ötből két növényfaj eltűnőben van a környezetpusztítás miatt.
„A tett az első, a szó második” – vetítette ki a Greenpeace Budapest fölé, hogy felhívják a figyelmet az elégtelen klímavédelmi intézkedésekre.
Ha hidegebb vízzel és gyorsabb programmal mosunk, kevesebb mikroműanyag kerül a szennyvízbe, hosszabb lesz a ruhák élettartama és kevesebb energiát használunk.
A tölthető elemek rendszeres használatával pénzt is megtakaríthatnak a vásárlók és kevesebb hulladékot is termelnek.
Egy új applikációval kifőzdék, éttermek és étteremláncok megmaradt és érintetlen ételeit lehet kedvezményes áron megvásárolni, hogy ne kerüljenek a szemétbe.
Az élelmiszer-hulladék összetétele nem változott viszont az előző felmérés óta.
Egy-két évtizede még szinte ismeretlenek voltak Magyarországon, mostanra azonban egyre több helyen jelennek meg az invazív címeres poloskák, mivel egyre kedvezőbbek itt az életfeltételeik.
