A fehéreket szolgáló kedves, lojális feketék sztereotípiájának egyre kevésbé van helye a tengerentúlon. A rasszizmus elleni tüntetések hatására immár az érintett amerikai cégek is úgy látják, hogy egyes élelmiszermárkáik elfogadhatatlanok, így ezek most nevet és arculatot váltanak.
A kisebb ökológiai lábnyom mellett az élelmezés biztonsága is a helyi termelés mellett szól, de mit tehet egy ország, ha az adottságai miatt a lakosai fogyasztásának csak kis százalékát tudja helyben megtermelni?
Az Agrárminisztérium három szakaszban hirdeti meg a Gazdaságvédelmi Alap által a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésére biztosított 25 milliárd forintnyi támogatási programot, ami a hazai mezőgazdasági termelőket, termelői szervezeteket és élelmiszeripari vállalkozásokat hivatott segíteni.
Tragikusan érintette a koronavírus-járvány az élelmiszeripart és a mezőgazdaságot. A politikai vezetők igyekeznek segíteni, ám néha ez sem elég.
A változó, szélsőséges időjárás pont a legnagyobb gabona-, rizs-, szója- és kukoricatermelő régiókat fenyegeti a legjobban.
A tárca épületének erkélyére telepítették a méhcsaládot.
Tápérték, élelmiszerbiztonság, ökológiai lábnyom és az élelmiszerveszteség csökkentése: minden érv a helyi termelésű élelmiszerek mellett szólna. Magyarország még szerencsés ebből a szempontból, a Föld nagy részén azonban kivitelezhetetlen, hogy rövidüljön az ellátási lánc az élelmiszeriparban.
A cím büszke birtokosa a Győr-Moson-Sopron megyei Csemege sajt. Ezzel már 15 magyar mezőgazdasági termék és élelmiszer élvez valamennyi uniós tagállamban oltalmat.
30 százalékkal nőtt a rizs ára négy nap alatt Nigériában – írja a Bloomberg, megállapítva, hogy ilyen gyors áremelkedésnek kizárólag a koronavírus okozta válság az oka. Azt viszont még nehéz megmondani, hogy az áremelkedést a vásárlási pánik okozta-e vagy pedig a hagyományos szállító láncok megszakadása.
A pánikvásárlás miatt lehet fennakadás az ellátásban, de gondot a hazai termelőknek inkább a nyakunkon maradó, exportra szánt készlet okozhat.
Világszerte rányomták a gazdaságra a bélyegüket a koronavírus miatti intézkedések. Egy-két héten belül akkor is leáll a termelés több hazai gyárban, ha egyetlen magyar beteg sem lesz.
Majdnem egy tonna terméket kellett kivonni a forgalomból, miután a Nébih ellenőrei meglátogattak egy budapesti tofugyárat.
Három napon belül a második gazdaságban azonosította a madárinfluenza kórokozóját a Nébih. Legalább 115 ezer kacsát és 53 ezer pulykát kell leölni, és még nem tudni, hol lesz a vége. A termelők attól tartanak, hogy sok ázsiai ország visszautasítja a magyar árukat, így azokat valahol az EU-ban kell eladni, nyomott áron.
Körforgásos gazdaság, vertikális gazdálkodás, húsmentesség és hulladék nélküli élet – néhány olyan kifejezés, amelyet néhány éve még nem ismertünk, ma pedig már egyre inkább meghatározzák az egész életünket. Mi jöhet még?
Nagyjából ötmilliárd forinttal járultak hozzá az adófizetők ahhoz, hogy az Alföldi Tej Kft.-nek sajtüzeme legyen Debrecenben. A pénz egy része arra ment, hogy újabb dolgozókat vegyenek fel: a frissen átadott üzem szinte teljesen automatizált és hulladékot sem bocsát ki.
Újabb élelmiszergyára lehet a Sparnak, Bicske és Üllő után Perbálon.
Kihasználnák Kínával szemben a koronavírus-járvány miatt kialakult bizalmatlanságot.
Farmerek döntik el az amerikai elnökválasztást?
Átalakul az édességek és a snackek piaca a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások idején. A húsvéti nyuszik jó része idén gazda nélkül marad, a müzlit viszont vesszük, ha már otthon új életet kezdhetünk.
Nagyjából 14 százalékos a betakarítás vagy szállítás közben elveszett élelmiszer aránya. Az ENSZ szerint a műanyagok ugyanakkor segíthetnek a veszteség és a kidobott élelmiszerek mennyiségének csökkentésében.
