A járvány a hazai élelmiszeripart is rékényszeríti a robotizációra

„Tudja, mitől jeles nap szeptember 24-e a mezőgazdaságban?” – szegezte neki a kérdést a HVG újságírójának a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára. „Gondolom, valamilyen népi bölcsességet kellene felidéznem” – hangzott a bizonytalan válasz, amivel teljes lett a besülés. „A Puskásban rendezett Európai Szuperkupa-meccsig még biztosan átjárhatók lesznek a határok, de hogy utána mi lesz, azt senki sem tudja!” – érkezett a csattanó Horváth Gábortól.

A beszélgetés két nappal az előtt hangzott el, hogy a kormány bejelentette a határok viszonylag szigorú lezárását. Majd jött a gyors számvetés. Az állattenyésztésben használt vitaminok, táplálékkiegészítők 70-80 százaléka Kínából származik, miközben a marha vagy a disznó számára az a legnagyobb trauma, ha változik a takarmány. Mi lesz, ha megint leállnak a konténerhajók? Bár a kamionok egyelőre szabadon mozoghatnak az országhatáron át, a tavasszal már megtapasztalták a gazdák, milyen az, ha karanténba kerül egy ország, miközben az agrártermékek egyharmadát exportra szánják.

"A tőgyet nem tudjuk leállítani" - élelmiszer lesz, bármekkora legyen is a válság

Akadozik a külkereskedelem és vele az élelmiszerexport. Már csak emiatt sem kell félni attól, hogy veszélyben lenne a hazai ellátás, a mezőgazdaságban azonban emelkednek a beszerzési árak, miközben az eladásiak csökkennek.

A legtöbb nyers tej például Olaszországba megy, ahová már az év első felében is nehéz volt szállítani. A Mizóval meg éppen fordított irányban történt a malőr: a tej megvolt, a dobozok készen álltak, de a műanyag kupak nem érkezett meg Olaszországból. Dohogtak is, hogy minek kellett egy ilyen egyszerű dolgot két határon túlról beszerezni.