szerző:
Farkas Edina Lina
Tetszett a cikk?

Magyarországon egyre kevesebb ugyan az abortusz, ám egyre alacsonyabb a beavatkozáson áteső nők életkora is, a hátrányos helyzetűek számára pedig továbbra is elérhetetlen a korszerű fogamzásgátlás. A szegényebb települések szakemberei helyi megoldásokkal igyekeznek pótolni a hiányzó állami szerepvállalást.

A választások óta a kormányzati kommunikáció a migránsozásról átlovagolt a magyar népesség csökkenésének a problémájára és a nők ebbéli felelősségére, a Kövér László-i és ákosi értelemben női princípium beteljesítésének a témájára. Orbán Viktor szeretne „megállapodni a nőkkel”, az Emmi vezetője, Kásler Miklós pedig a klasszikus, emberi, keresztényi és nemzeti értékek képviseletében arról beszélt, hogy az abortusztörvény nélkül 20 millió ember élhetne Magyarországon.

Igaz, a KSH adatai nem ezt mutatják: 2017-ben 28 500 abortuszt végeztek el Magyarországon, és 59 ezer fővel fogyott a népesség, így a népességfogyás akkor sem állt volna meg, ha az elvégzett abortuszok helyett gyerekek születtek volna.

Az elmúlt nyolc év alapján úgy tűnik, hogy a kormány az abortuszok számának csökkentését nem a prevencióban és az edukációban látja, hanem az abortuszellenességben. Legalábbis e felé mutatnak egyes intézkedések, például az, hogy egy szegedi klinikán nemrég bibliai idézettel ellátott abortuszellenes márványtáblát avattak, hogy az abortuszokat megtagadó kórházak milliárdos fejlesztési forrást kaptak, hogy az Alaptörvénybe bekerült egy mondat, amely szerint a magzat életét a fogantatásától kezdve védelem illeti, vagy hogy a kormány uniós pénzekből finanszírozott abortuszellenes plakátkampánnyal „érzékenyített”.

Természetesen mindenki érdeke az volna, hogy a lehetséges abortuszok száma a minimumra csökkenjen, de ahogy azt a nyugati példák is mutatják – elsősorban korai szexedukációra, mindenki számára elérhető tájékoztatásra, tanácsadásra, és megfizethető – vagy ingyenes – fogamzásgátlásra volna szükség. Magyarországon a korábbi tragikus statisztikákhoz képest – ahogy az sokáig a kelet-európai térséget jellemezte – évről évre csökken ugyan az abortuszok száma, de még mindig lenne mit faragni a számokon.

A KSH 2012-es Statisztikai Tükre szerint a terhességmegszakítások csúcspontja (és ilyen értelemben a mélypontja is) 1969-ben volt, amikor a "művi terhességi arányszám" száz nőre vetítve 278 művi vetélést mutatott, tartós javulás pedig a kilencvenes évek végétől figyelhető meg. Ez nem azt jelenti, hogy száz nőnek ennyi abortusza volt egy évben, a statisztikai arányszám azt mutatja, hogy "hány terhességmegszakításon esne át egy nő akkor, ha a megfigyelt életkor szerinti gyakoriságok a szülőképes kor teljes életciklusán keresztül érvényben maradnának", vagyis egy adott év abortuszszámait alapul véve mennyi terhességmegszakításon esne keresztül egy nő egész életében.

Míg 1990-ben 90 ezer, addig 2017-ben 28 ezer művi vetélést végeztek hazánkban. A számok tehát pozitív képet mutatnak, ám azt némileg árnyalják a statisztikákból kiolvasható negatív tendenciák. Az éves abortuszszámok csökkenésével egyre alacsonyabb az azt kérő nők átlagéletkora is: 2012-ben a legtöbb abortuszt igénylő nő a 35-39 éves korosztályból került ki, 2014 -re pedig a 20-24 évesek lettek többen, és ez érvényes a 2016-os statisztikára is. A 15-19 évesek körében évek óta nem csökken számottevően a terhességmegszakítások száma, és továbbra is sereghatjók vagyunk a tinédzserterhességek területén.

©

Ma Magyarországon évente több mint 10 ezer lánygyerek esik teherbe, akik közül négyezer az abortusz és hatezer a szülés mellett dönt.

A gyerekek kérdeznének, de nincs felnőtt, aki válaszol

Pedig ahhoz, hogy szexuálisan is felelős felnőttekké váljanak, elengedhetetlen volna a megfelelő szexuális nevelésük, de ezen a téren komoly az elmaradásunk: a családok és pedagógusok döntő része nincs felkészülve a gyerekek testiséggel, szexualitással kapcsolatos kérdéseinek megválaszolására.

A Róbert Károly Magánkórház nőgyógyásza, Siklós Nóra szerint a felnőtt nők/férfiak körében nagy az információhiány, számos fogamzásgátló módszer nem ismert és a védekezés fontossága sincs benne általánosan a köztudatban. Sokatmondó, hogy 2011-ben az abortuszok több mint 70 százalékát olyan nőkön végezték, akik egyáltalán nem, vagy csak megszakításos módszerrel védekeztek.

A szexuális edukáció ugyan valamennyire a tanrend része, valójában azonban az intézményekre van bízva, hogyan oldják azt meg, így az órák minősége, tartalma és keretrendszere nagyon eltér. Van, ahol a védőnő, van, ahol a biológiatanár vagy az osztályfőnök, máshol eseti jelleggel civilt, szakértőt kérnek fel, hogy beszélgessen a gyerekekkel. Ráadásul a legtöbbször csak egyszeri alkalomról van szó, ami nem sokra elég, és a felmérésekből azt is tudjuk, hogy mire a NAT szerinti szexuális felvilágosítás elérkezik, a gyerekek harmada túl van az első szexuális élményén.

Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Alapítvány és a Yelon szexedukációs weboldal alapítója szerint a terhességmegszakítások további csökkenését minőségi szexuális edukációval, a nemi nevelés általános elterjedésével, az óvodáskortól kezdődő testtudatosság oktatásával lehetne elérni. Kiegészítve olyan programokkal, amelyek a különösen veszélyeztetett gyerekek körében tennék széles körben elérhetővé és megismerhetővé a fogamzásgátlási technikákat.

Egy vidéken dolgozó védőnő szerint mindemellett szükség volna szakmaközi továbbképzésekre, érzékenyítésre, hogy a pedagógusok, védőnők megfelelő módon világosítsák fel a gyerekeket. Ő például belső indíttatásból kutatott fel továbbképzési lehetőségeket a témában, így talált rá a TeenSTAR, és a Ciklus_Show elnevezésű tanfolyamokra. Előbbi egy személyiségfejlesztő szexuálpedagógiai program, amely hozzájárulhat a szülők és gyermekeik közötti párbeszéd elősegítésében, míg utóbbinak az a célja, hogy a résztvevőkben saját testük szépségét, működésének különlegességét erősítsék meg.

©

„A fő cél az lenne, hogy a fiatalok tudatosak legyenek a testi kapcsolataikban és a védekezésben. Pont azért kellene ezeket a programokat mindenki számára elérhetővé tenni, hogy előre tudjon mindenki a lehetőségeihez mérten tervezni. Akár egy önkormányzati támogatással beszerzett spirállal” – magyarázza a védőnő, aki munkája során azt tapasztalja, hogy a fiatalok ki vannak éhezve a válaszokra, és információhiányuk sokszor nem is a szexszel, hanem párkapcsolati, érzelmi témákkal kapcsolatosak.

Hasonló tapasztalatokról számol be Gyurkó Szilvia is a szexedukációs oldalukon tapasztaltak alapján. Azt mondja, hogy a tabusítás miatt – amellyel otthon is, és az iskolákban is gyakran szembesülnek – marad a kortársaktól és az internetről való tájékozódás, ahol főleg pornót és egy sor téves vagy megtévesztő információt találnak. A fiatalokkal kapcsolatban az is problémás, hogy a 18 év alattiak gyógyszeres ellátásában nincs egységes gyakorlat az orvosok között.

„Van, ahol körzeti orvos is felír fogamzásgátlót, ha előtte már egy szakorvos felírta, máshol ez kizárt. Előfordul, hogy esemény utáni tablettát csak nőgyógyász ír fel, máshol háziorvos is, de kéri, hogy legyen ott a szülő, megint máshol nem kérik a felnőttek jelenlétét” – magyarázza Gyurkó és hangsúlyozza, nagy szükség volna megfelelő jogszabályi háttérre és a szakemberek támogatására.

Korszerű fogamzásgátlás, csak nem a szegényeknek

A KSH adataiból az is kiderül, hogy Magyarországon továbbra is hangsúlyos és mindmáig kezeletlen probléma, hogy a terhességmegszakítások száma összefügg az iskolázottsággal és az anyagi háttérrel. A számokból jól látszik, hogy ahol a legnagyobb az iskolázatlanság, a munkanélküliség, a mélyszegénység, vagyis az észak-magyarországi és dél-dunántúli régiókban, ott továbbra is átlagosan kétszer annyi terhességmegszakítást végeznek el, mint az ellenpólust képviselő Vas megyében.

„Egy apró faluban élő, többszörösen hátrányos helyzetű, sokgyermekes anya nem tudja kifizetni előre a három hónapra elegendő fogamzásgátló gyógyszert, mindemellett sokuk nem tudja megoldani azt sem, hogy elszabaduljon a család mellől és elutazzon azért egy másik településre, hogy ott a szakrendelésen felírják neki a tablettát” – magyarázza egy Baranya megyei falu védőnője.

Vagyis bár Magyarországon a korszerű fogamzásgátló eszközök elvileg mindenki számára elérhetők, a gyakorlatban ez mégsem valósul meg. A költségek ugyanis, ha az átlagfizetéseket nézzük, közel sem csak a legszegényebbek számára megterhelők, ám egyértelműen ők azok, akik szinte biztos, hogy nem tudják finanszírozni maguknak a rendszeres fogamzásgátlást.

©

Egy szintén nehéz helyzetű falu védőnője azt mondja, hogy saját megoldásokkal igyekeznek legalább részben pótolni az állami szerepvállalást. „Az önkormányzat segítségével ingyenes terhességi tesztet, spirált, óvszert és fogamzásgátló injekciót vásárlunk alapítványokon keresztül, amelyeket aztán ingyenesen vagy minimális költségért cserébe elosztjuk a rászorulók között” – mondja, hozzátéve, hogy a 20 darab támogatott spirál pillanatok alatt elfogy a faluban, a fiatalok pedig rendszeresen jelentkeznek óvszerért, ez pedig jól mutatja, hogy sokszor nem a védekezési szándékkal van a gond. A megkérdezett szakemberek egyöntetűen azon a véleményen vannak, hogy

az ingyenes fogamzásgátlók rendelkezésre bocsátásával az abortuszok száma számottevően csökkenne.

Ennek hiányában azonban a szociálisan, földrajzilag és gazdaságilag hátrányos helyzetűek elesnek a modern fogamzásgátlástól. Ahogy a családtervezés lehetőségétől is, hiszen ahhoz szükségük volna megfelelő információkra, a szükséges jövedelemhez és eszközökhöz.

Egy másik szociális munkás is azt meséli, hogy településükön néha a szabályok kijátszásával segítenek a bajba jutott nőkön. A megelőzés költségeire, rendkívüli települési támogatás igénybevételével egyes fogamzásgátló eszközökre és egyes esetekben ki lehet járni az anyagi hozzájárulást az önkormányzattól. Viszont annak igénylése és elbírálása időigényes, ami például egy esemény utáni tablettánál igen problémás tud lenni. „Olykor nem hivatalosan gyorsítani szokták a folyamatot, vagyis a szabályok áthágásával az igazolások vagy a recept utólagos bemutatásával segítünk a nőkön” – meséli a szociális munkás, aki szerint az esemény utáni tabletta – amely az általános uniós gyakorlattal ellentétben nálunk csak receptre adható ki – pláne elérhetetlen a szegényeknek. Egyrészt borsos ára, másrészt a recept felíratásával járó procedúra miatt.

„Ahol van emberség, ott segítenek” – mondja egy vidéken dolgozó szociális munkás, rámutatva, hogy ezek a nők saját eszközök és források híján sokszor mások jóindulatától függenek. A gyakran hibáztató, kioktató elbánásról már nem is beszélve, hiszen az már csak hab a tortán, hogy a társadalmi beidegződések szerint a fogamzásgátlás főleg a nő felelőssége és feladata.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
„Nem szégyellem, szar egyedül lenni” – aktuálissá vált az új Kiscsillag-dal, készült is hozzá karanténvideó

„Nem szégyellem, szar egyedül lenni” – aktuálissá vált az új Kiscsillag-dal, készült is hozzá karanténvideó

Trumpot másodjára is tesztelték, ez is negatív lett

Trumpot másodjára is tesztelték, ez is negatív lett

Koronavírus-autokrácia lett Magyarország a The Washington Post szerzője szerint

Koronavírus-autokrácia lett Magyarország a The Washington Post szerzője szerint