A migrén a népesség 16-18 százalékát, azaz körülbelül másfél millió magyar embert érint. Nőknél háromszor gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál, Magyarországon minden 5-6. nő érintett, míg a férfi lakosságnak csupán az öt százaléka panaszkodik migrénre.

A migrén az önálló fejfájásbetegségek közé tartozik, azaz nem egy másik betegség tünete, tipikus esetben bizonyos időközönként jelentkező, rohamszerűen kezdődő, féloldali, pulzáló fejfájást jelent, amelyhez viszont egy tucat kellemetlen tünet társul a hányingertől kezdve a fény- és hangérzékenységig.

Hogy a migrén micsoda kínokat tud okozni, azt valószínűleg csak az tudja megérteni, aki maga is migrénes, mert egy sima, gyógyszerrel gyorsan elmulasztható fejfájáshoz a migrén a sok kísérőtünete miatt nem igen hasonlítható. E sorok írójának is első kézből van erről tapasztalata, noha én még a szerencsésebb migrénesek közé tartozom, mert havonta mindössze két napot "vesz el az életemből" a migrén, és körülbelül 50 százalékos hatékonysággal ugyan, de egy munkanapot is képes vagyok végigcsinálni.

A migrén, tapasztalatom szerint, olyan dolog, amit az utolsó órákban már abból a szilárd meggyőződésből fakadó, időnként sírással kísért, kétségbeesés jellemez, hogy ez már soha, de soha nem fog elmúlni. Az ember a gyógyszerek mellett – a sötét szoba hűvösétől kezdve a jegelésen és a sok folyadék fogyasztásán át a nyakat masszírozó irányított vízsugárig – mindent kipróbál, hogy a tüneteket enyhítse, de ezek a házi praktikák valójában csak éppen annyi enyhülést hoznak, hogy valahogy túléljük a napot, megoldást a hétköznapi fejfájás kezeléséhez képest nem nyújtanak.

A migrén erőssége egyénenként eltér, sőt egy adott betegnél is időről időre különböző intenzitású lehet. Van, akinél nincs migrén hasmenés, hányás, kimerültség nélkül, van, akinek már a fej egyszerű elfordítása, pusztán a kéz megemelése vagy a beszéd önmagában hatalmas megerőltetést és fokozódó fájdalmat jelent. Egyes betegek esetében a migrénes rohamot az úgynevezett aura előzi meg, ilyenkor a közeledő szenvedés előszeleként szédülnek, zsibbadnak, látótérkiesésről, csőlátásról, hallucinációkról (fényjelenségek látása) számolnak be az érintettek.

Lerobbant munkaerő

A migrén nem csupán súlyos szenvedést jelent, de gazdasági veszteséget is – tartja fontosnak hangsúlyozni Vécsei László, a Szegedi Tudományegyetem Neurológia Klinikájának igazgatója, többek között a fejfájás kutatásának egyik elismert hazai szakembere. Ezen az állításon pedig ne csodálkozzunk: a migrén a munkaképes emberből pillanatok alatt szellemileg és mozgásában is korlátozott munkaerőt csinál. Sajnos nincs arra vonatkozó kutatás, hogy az a másfél millió magyar ember, akit rendszeresen migrén sanyargat, mennyi gazdasági veszteséget okozhat potenciálisan a fejfájása idején, de Vécsei László szerint elég csak azt megnéznünk, hogy durva becsléssel mennyi munkanap eshet ki a migrén miatt.

Ha végzünk egy nagyon egyszerű számítást, és úgy kalkulálunk, hogy csak egyetlen migrénes rohama lesz egy betegnek havonta, akkor éves szinten ez 12-szer 1,5 millió napot, azaz 18 millió munkanap kiesését jelentheti. Persze ez igen durva megközelítés, hiszen sok betegnek a migrénes rohama hosszabb ideig tart, mint egy nap, gyakrabban fordul elő, mint havonta, és sajnos sokszor krónikussá is válhat. Egy azonban egészen bizonyos: akinek rohama van, az akkor nem tud érdemi munkát végezni.

Valóban optimista megközelítés a havi egyetlen migrénes nap, mert aki hajlamos rá, az akár 3-4 napot is szenvedhet havonta a fejfájástól, a krónikus betegeket pedig legalább nyolc napot gyötri a migrén egy hónapban.

Mindössze havi egy szúrás és végre vége lehet a szenvedésnek

Mindezt figyelembe véve óriási hír, hogy az Európai Unió jóváhagyta az első olyan gyógyszer forgalmazását, amelyet kifejezetten a migrénben szenvedő betegek számára gyártottak, és amelyet az Egyesült Államokban már május óta lehet kapni a patikákban. Szeptembertől viszont az uniós országokban is forgalomba kerülhet az erenumab-aooe (más néven aimovig) nevű hatóanyagot tartalmazó gyógyszer, igaz, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szigorú szabályozása szerint a készítményt csak azoknak a betegeknek lehet majd receptre felírni, akiknél legalább havi négy alkalommal jelentkezik a migrénes fejfájás – írja a Guardian.

Az injekciót kizárólag felnőttek kaphatják majd, a gyógyszer tájékoztatója szerint pedig havonta mindössze egyszer kell majd befecskendezni az előírt adagot (70 vagy 140 milligrammot).

Just gave myself my first #Aimovig injection. Could this be the end of migraines? #hope pic.twitter.com/HWPgE9cj8Q

— Eli Finkel (@EliJFinkel) July 25, 2018

Természetesen eddig is léteztek gyógyszerek, amelyekkel a migrént valamilyen mértékben kezelni lehetett, azonban ezek valójában tüneti kezelést jelentettek. A rohamterápiák során a már meglévő rohamot csillapítják, a megelőző terápiáknál pedig folyamatosan gyógyszert kell szedni, hogy majd a jelentkező migrén enyhébb lefolyású legyen. Kiváltó oka lehet a migrénnek a stressz, a hormonális változások (nőknél például a menstruáció), de vannak, akiknél már egy fűszeres étel elfogyasztása, a füstölt sajt vagy a vörösbor is kihozhatja a migrént. Így a terápia része általában az is, hogy ezeket a kockázati tényezőket csökkentik a betegnél, ezzel is jó esetben mérsékelhető a migrén.

Ugyanakkor nem lehet egy betegséget igazán hatékonyan gyógyítani, amíg annak pontos kiváltó okát nem ismerik, márpedig a tudomány számára mind a mai napig bőven vannak fehér foltok a migrén kórképét illetően. A kaliforniai székhelyű Amgen gyógyszergyártó által kifejlesztett termék forradalmisága abban rejlik, hogy a feltételezések szerint a migrén megjelenésében főszerepet játszó peptideket blokkolja, tehát az injekció rendszeres használatával akár a migrén oka is megszüntethető lenne.

Az aimovig/erenumab nem a semmiből pottyant a gyógyszerpiacra, a mostani nagy áttörésnek 30 éves története van – fogalmaz Vécsei László. Három évtizeddel korábban először "Lars Edvinsson svéd professzor Peter Goadsby ausztrál-angol kutatóval együtt Rolf Ekmann lundi laboratóriumában igazolta, hogy a migrénes roham alatt egy peptid, a CGRP felszabadulása történik a perifériás vérbe."

Vécsei - aki ebben az időszakban maga is dolgozott a lundi laboratóriumban - azt mondja, hogy mivel a peptidek receptorokon fejtik ki a hatásukat, ha olyan ellenanyagot sikerül kifejleszteni, amely meggátolja ezeknek a peptideknek a hatását, akkor reális esély van arra, hogy hatékony terápiát kapunk a migrén kezelésére.

Márpedig az új gyógyszer éppen ezt műveli a peptidekkel, igaz, még nem működik száz százalékosan. Noha az eredmények valóban ígéretesek, a klinikai vizsgálatok során a tesztalanyoknak körülbelül 50 százalékánál sikerült a migrénes napok számát a felére csökkenteni. Persze, ez felér egy életmentéssel olyan betegek esetében, akiknek az életéből heteket vesz el fejfájás. Az sem elhanyagolható szempont az új terápiánál, hogy nem kell állandóan gyógyszert szedni, havi egy szúrás is elég lehet a tapasztalható, minőségi változáshoz, és vélhetően az új kezelésnek olyan durva mellékhatásai sem lesznek, mint az eddig használt, egyes készítményeknek.