Lehet szakmát csinálni a pornózásból? És kinek mi köze hozzá?
Férj, apa – és pornós. Csáky Attila a rendszerváltás idején került be a felnőttfilmes szakmába, ma pedig az iskolai szülői munkaközösség oszlopos tagja. A kettő között eltelt években sok mindent látott, és sok tanulságot levont. Például azt, hogy az emberek ritkán vállalják fel, hogy pornót néznek. Pedig őt sem a bulvárlapokból ismerik fel.
A Csáky család nappalija első látásra hétköznapinak tűnik, másodikra viszont nem lehet nem észrevenni, hogy a polcokon a gyurmafigurák és gyerekrajzok mellett a pornó-Oscarok is ott vannak. A tárgyaknak ezt a különleges társítását a háromgyerekes apa, Csáky Attila magánéleti és szakmai sikerei indokolják. Csáky Attila ugyanis egyrészt az iskolai szülői munkaközösség oszlopos tagja, másrészt pornószínész és rendező.
„Az a rész az én kis szentélyem volt, csak aztán jött, az első, a második, a harmadik gyerek, és a kis szentélyem kezdett összezsugorodni. Most már leginkább dinók vannak ott” – foglalja össze az idő múlását egy érzékletes képben.
Mi mindenre voltak hajlandóak az emberek a rendszerváltás után azért, hogy megéljenek, hogy kitűnjenek, hogy boldoguljanak? Erre a kérdésre keresi a választ a Spektrum Volt egyszer egy vadkelet – Emir Kusturicával című ötrészes tévésorozata. Az új sorozat november 22-én, csütörtök este tíz órakor indul. A következő epizódok ugyanebben az időpontban, csütörtök esténként kerülnek adásba. Az első epizód egy részletét ide kattintva megnézheti. |
Csáky Attila – művésznevén Choky Ice – karrierje közvetlenül a rendszerváltás után kezdett el szárnyalni, és neki még élénk emlékei vannak arról, hogy milyen volt a szexipar az internetes pornó előtti „aranykorban”, amikor a szabadság magával hozta a felnőttfilmes biznisz kibontakozását, és a közép-európai pornósok hirtelen sztárokká váltak a legmenőbb nyugati producerek szárnyai alatt.
„Mindig is tudtam, hogy el kell mondani”
Most, sok évvel később már háromgyerekes apa, kilenc éve él együtt zongoraművész feleségével. A legnagyobb fia 14 éves lesz, ő pedig egyelőre csak reméli, hogy a gyerek nem keresett rá az apjára az interneten. Csáky mindenesetre tervezi, hogy elmondja a fiának, mivel foglalkozik, bár talán már így is mindent tud, csak még soha nem kérdezett rá.
Mindig is tudtam, hogy el kell mondani, de kérdés volt, hogy mikor.
Engem mindig is Chokynak hívtak a barátaim, Itthon vagy külföldön többször is odajöttek szelfizni, aláírást kérni, mikor Konor (Csáky fia – a szerk.) is velem volt. Ilyenkor mindig próbáltam terelni, és mindig az volt a szöveg, hogy apa fotózgat, vág, forgat. Nem tudom, mit fogok mondani. De valószínűleg leülünk, és onnan indul majd a dolog, hogy biztosan sok kérdőjel van benne velem kapcsolatban. Azt gondolom, most már abba a korba ért, amikor ezt tisztázhatjuk.”
Ha a múltját nehezen tárja is fel a gyerekei előtt, Csáky Attilának határozott elképzelései vannak arról, hogy mi a legfontosabb, amit meg akar tanítani nekik. Azt, hogy őszinték, nyitottak legyenek, a jég hátán is megéljenek – vágja rá gondolkodás nélkül. „Hogy olyan férfiak legyenek, akikben meg lehet bízni, akikre az élet minden helyzetében lehet számítani. A szexről pedig… hogy a nő az nő, és nem egy húsdarab. Nem azért vannak, hogy az ösztöneinket éljük ki rajtuk. Nagyon sok csajtól hallottam, hogy a pasijuk mindig önző volt, mindig csak magával foglalkozott. Olyan örömöket lehet adni a másiknak! De ezt csak úgy lehet, ha a másik öröme ugyanolyan fontos, mint az enyém. Jó lenne átadni nekik, hogy ez a dolog két emberről szól, és fontos lenne, hogy megéljék, hogy szeressék is egymást azokkal, akikkel együtt vannak. Mondjuk, talán kezdetnek érdemes lenne elmagyarázni, hogy milyenek a testrészek, hogyan ismerje meg a saját és a másik testét.”
Egyből a sűrűjébe
Csáky Attila kamaszkorából más emlékeket őriz. Mikor ő volt tizenéves, a pornó nem volt még karnyújtásnyira, mint most, akkor legfeljebb néhány magazin vagy naptár kerülhetett a gyerekek kezébe. Őt viszont nagyon vonzotta a szexipar, és viszonylag egyértelmű volt a motivációja: „Imádtam a szexet, a női testet, és fiatalon, amikor az ember bontogatta a szárnyait, jó ötletnek tűnt belevágni ebbe”.
Castingokra járt, majd egyből a sűrűjébe, a nagy producerek munkáiba csöppent. Bejárta a világot, és számos díjat szerzett, de azt mondja, mindig megvolt mellette a magánélete: „Végeztem a melóban, megkaptam a pénzemet, hazamentem, és éltem az életemet. Buliztam, barátnőztem, motoroztam, megvoltak a saját barátaim. Nagyon jó emberek vettek körül. Ezek a nagy pornós partik, amikről a legendák szólnak, nekem sosem jöttek be. Volt saját életem, saját tervem, és ennek persze része volt a filmezés, de önmagában soha nem is akartam a pornósok közé tartozni.”
Ő viszont minden kapcsolat elején tisztázta, hogy mi a munkája, és azt is, hogy azt senkiért nem fogja abbahagyni. „Mondtam, hogy figyelj, tudom, hogy ezt nehéz feldolgozni, de ez hozott anyag, és nem kérlek arra, hogy fogadd el. Ha úgy gondolod, hogy tudod tolerálni, próbáljuk meg a folytatást, de ha ez gondot okoz, még az elején derüljön ki. Rühelltem a munkám miatt veszekedni, hiszen a munka jóval korábban kezdődött, mint a kapcsolat. Azt hiszem, mindig időben, korrekt módon fektettem le, hogy valamit már felépítettem, és a jövőmet is erre alapozom. Ez volt a fő oka annak, hogy véget ért az első hosszú kapcsolatom.”
Pornós, férj, apa
Felesége, Andrea egyáltalán nem volt pornófogyasztó, és eleinte fogalma sem volt róla, hogy kivel randizgat. Ma már kilenc éve vannak együtt, nevelik a gyerekeiket, és Andrea kifejezetten büszke férje munkásságára, a szakmai elismeréseire, vagy arra, ha az utcán megállítják őket, és autogramot kérnek tőle. Vannak azért nehéz pillanataik.
„Ha visszapörgetem ezt a sok évet, fantasztikus, hogy emberként és társként mennyit kaptam Anditól. Maximálisan tolerálja, amit csinálok, de nehezebb pillanatokban még ő is elbizonytalanodik. És persze mindig tanítgat engem. A pasik számára gyakran természetes, hogy hát persze, drágám, én mindig szeretlek, de rettentően fontos, hogy a nők ezt mindig érezzék is. Én ebben néha kicsikét alulmaradok, spórolósabb vagyok. Ilyenkor kell egy józanító pofon, hogy most még jobban kell figyelnem, vigyáznom rá.”
Sokakat meglephet, de Csáky Attila az iskolai szülői munkaközösség oszlopos tagja, az óvodai szülői segítségből is maximálisan kiveszi részét, minden alkalmat megragad, hogy segítsen a gyerekeknek. Rendszeresen előfordul, hogy gyakran náluk játszanak a szomszéd gyerekek, a szülők részéről pedig sosem hangzott el, hogy „Csákyékhoz nem mehetsz”.
Pedig mindenki tudja, hogy kicsoda Choky Ice, aki nem tudta, az meg úgyis megtudja a másiktól: az óvodai ünnepségek előtt mosolyogva kérdezik az óvónők Attilától, hogy „apuka jön-e a fotózni, hiszen amúgy is fotózgat”. „Imádok mindenben segíteni, kreatívkodni. Nemrég készítettünk a párommal az oviba cipősszekrényeket. Az édesanyám is mindig a szülői munkaközösség elnöke volt, valahogy nekem is ez a természetes. Ha van, és adnak rá lehetőséget, én mindig ott vagyok.”
„Volt pap apuka gyerkőce is nálunk, akiről talán azt gondolnád, hogy azonnal elítél, de semmi. Soha nem ért hátrány a munkám miatt. Ismerd meg a másikat! Ha megismerted, és azt mondod, kellemesen csalódtál benne, akkor úgyis lesz folytatás. De ha azt mondod, hogy ez egy hülye bunkó, akkor nem kell vele beszélni többet. Ehhez a munkámnak az égvilágon semmi köze. A csőlátású emberekkel nem szabad foglalkozni” – vallja Csáky, aki egyébként az ezermester szerepét is szívesen magára ölti a családi ház körül.
„Annyi mindenben örömömet lelem! Kitalálok és alkotok. Kertészkedem, motort szerelek, ha kell, jelmezt varrok varrógéppel, vagy a gyerekeim haját vágom. Mindig is vonzott a belsőépítészet, a korábbi panelem szerepelt is a Fészekrakó magazinban, jó, ha alkothatok, de nem úgy, hogy hívok egy szakembert, hanem saját magam. Jövőre egy tavat szeretnék a kertbe, halakkal meg csobogóval, nincs olyan, amit ne csinálnék szívesen.”
Hogy állunk akkor a pornóhoz?
Csáky Attila szerint nem túl rózsás a helyzet, egész pontosan úgy fogalmaz, hogy a „szexuális kultúra a béka segge alatt van”: „Ameddig nem nyitunk egy kicsit, ameddig nem tanítják az iskolában, nem áldoznak rá, addig semmi nem fog megváltozni. Nézd csak meg, hogy mennek be az emberek egy szexshopba! Hatszor körbenéznek, hogy látja-e őket valaki, aztán azt mondják az eladónak, hogy szióka, az üknagybácsim testvérének a szomszédjának keresek vibrátort. Nyitni kéne egy kicsit. Mindig azt mondják, hogy egy kapcsolat összetartó ereje a szex: pedig ezen a téren tabukkal vesszük magunkat körbe, és hazudunk. Nem mondjuk, hogy ezt és ezt szeretném kipróbálni, vagy, hogy kérlek, ez kicsit rossz, próbáld picit másképp. Nem mondjuk, mert félünk, hogy megbántjuk, megsértjük a másikat, inkább tűrünk, színlelünk.
Ritka, amikor valaki tényleg felvállalja a vágyait. Vagy például azt, hogy pornót néz. Ezt én tudom a legjobban: engem sem a bulvárlapokból ismernek fel az emberek.”
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
