szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az áruló Görgei mítoszát Kossuth Lajos is többször megerősítette politikai okokból. A tábornok megítélése állandóan változott, és még ma is vannak, akik vádolják – mondja a Nemzeti Múzeum Az ismeretlen Görgei című tárlatának történész szakértője.

Nemzeti Múzeum
A tábornok határozott és kemény személyiség volt, rengeteg konfliktusa volt. De nézeteltérései Kossuthtal nem személyesek, és sokáig nem is politikaiak voltak, hanem a katona és a politikus eltérő szempontjaiból fakadtak. Az 1848. decemberi nagy visszavonulás idején – amikor a főváros is elesett – Görgei tudta, nem keveredhet csatába a túlerőben lévő osztrákokkal. Kossuth viszont politikusként, érthető módon, mindenáron sikert akart, hogy mozgósíthassa az embereket. A szabadságharc végén politikai szembenállás lett közöttük, Görgei, hibásan, a trónfosztást okolta az orosz beavatkozásért – magyarázta Hermann Róbert történész a HVG-nek.

Először a nép, a katonák körében terjedt el az árulás vádja Görgei ellen, különösen az október 6-ai kivégzések után. A váratlanul brutális megtorlást nehezen tudták feldolgozni az emberek; Görgei, aki letette a fegyvert, és az életét is megkímélték, szinte logikus módon vált bűnbakká. A legtöbb Görgei-ellenes vers, népdal az aradi vértanúk kivégzése után keletkezett.

Kossuth pedig gondoskodott arról, hogy ez az érzet megmaradjon, amikor „hivatalosan” is megvádolta Görgeit az 1850-ben Magyarországra eljutott vidini levelében. A megkérdőjelezhetetlen tekintélyű Kossuth élete végéig kitartott e meggyőződése mellett.

Később a kiegyezéspárti elit ugyan elengedte az árulás vádját, ám a néptömegekben továbbra is megvolt rá az igény. A kortársak zömének a halála kellett ahhoz, hogy a társadalom is leszámoljon a váddal. 1916-ban a nekrológok már pozitív hangnemben írtak Görgeiről.

A Horthy-rendszer pedig Kossuthtal szemben Görgei mellett tette le a voksát. Horthy számára valóban jó előkép volt: katonaember, aki a vészterhes időkben tudta, mit kell tennie, fel mert lépni az uralkodóval szemben is.

A kommunisták szemében Görgei az előképe lett azoknak a tiszteknek, akik Horthy hadseregéből kerültek a Néphadseregbe, és akiket hamarosan árulónak kiáltottak ki. 1956 után finomodik a kép, és a 80-as évekre már nagyjából a szakma rehabilitálta a tábornokot.

Ám hogy mennyire nem egységes Görgei megítélése, arra jó példa, hogy a mostani kiállítást is megvádolta a Magyarok Világszövetsége.


Görgei életéről és megítéléséről az e heti HVG-ben olvashat hosszabban.

HVG
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!