19 embernek osztották ki eddig a matematika Nobel-díjának is nevezett Abel-díjat, amit ezúttal a 76 éves Karen Uhlenbeck érdemelt ki. Az elismerés egyben fontos üzenet is: mostantól egy nő a matematika világának legelismertebbje, ugyanis a korábbi díjak mindegyikét férfiak kapták.

A 76 éves Uhlenbeck a „geometriai parciális differenciálegyenletek, a mértéktérelmélet és az integrálható rendszerek területén elért úttörő eredményeiért, valamint munkásságának az analízis, a geometria és a matematikai fizika területére gyakorolt jelentős hatása elismeréseként” kapta a díjat. „Elméletei forradalmasították a például szappanhártyával létrehozható minimálfelületekre vonatkozó ismereteinket” – mondta Hans Munthe-Kaas, az Abel-díjat gondozó bizottság elnöke.

Uhlenbeck az El Paísnak adott interjút, amiben arról beszélt, épp templomban volt, amikor onnan kifelé jövet látta az üzenetet a telefonján, mikor tudna egy hívást fogadni Norvégiából. A kérdésre, hogy vallásos-e, azt mondta, a hit fontos szerepet tölt be az emberiség életében, ő maga nem hisz Istenben, de hiszi, minden ember lelkében van egy vallásos rész. Egy olyan gyülekezetbe jár, ahol a társadalmi egyenlőséget és a szociális érzékenységet hirdetik. Nem szereti, ha női matematikusnak hívják, matematikusnak tartja magát, aki történetesen nőnek született.

Soha nem tekintettem magamra a női matematikusként. Azt hiszem, minden tudós azt akarja, hogy ne nőként, férfiként, feketeként vagy fehérként nézzenek rá, hanem tudósként. Azt értékeljék, amit csinál, ne azt, aki csinálja.

Azt mondja, mindezek ellenére – vagy épp ezért – nehéz példaképnek lenni. „Meg kell mutatni, hogy én sem vagyok tökéletes. Ember vagyok, akinek példát kell mutatnia a fiatal nőknek, inspirálnom kell őket, és ez nem mindig könnyű.”

(El País)