Hiába dolgozott főnökei szerint jól, hiába voltak munkatapasztalatai, nem alkalmazták tovább, sőt, kiderült az is, nem ő volt az egyetlen női munkavállaló, aki jogviszonya alatt szülni ment és nem foglalkoztatták tovább. Dóra – nevezzük így, de a Helsinki szerint nem ez a nő neve, a munkahelyét sem közlik érthető okok miatt –, a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele abban különbözik tőlük, hogy ő beperelte egykori munkaadóját, az egyik országos állami szervet.

A nő 2015-től kapott állást az egyik országos állami szervnél. A másfél éves szerződését aztán gond nélkül hosszabbították meg újabb másfél évvel, de közben megszületett gyermeke, és a gyeden lévő anyuka jogviszonyának hosszabbítását kérte.

De most már elutasították. A hivatalos indoklás szerint azért, mert nem teljesítette a gyakornoki program feltételeit. Csakhogy a korábbi teljesítményértékelései kiválóak voltak, és a gyakornoki program utólag számon kért feltételeit sem tették közzé főnökei – így a közlemény.

Dórát azzal biztatták, hogy próbáljon meg egy újabb gyakornoki állásra pályázni, amit néhány hónappal később írtak ki, de itt nem járt sikerrel. Amikor rákérdezett, hogy miért, a munkaügyi osztály egyik munkatársa arról tájékoztatta:

valószínű, hogy újra elmenne szülni. Később egy volt kollégája is megerősítette, hogy az „ismétlődő szülés veszélye” az elutasításának oka.

Aztán az is kiderült, hogy Dórának két kismama sorstársa akad, ők is éppen így jártak. „Figyelemreméltó, hogy míg a vele dolgozó három férfi gyakornok állásban maradt, addig a velük induló összes női munkatárs jogviszonya megszűnt” – teszi hozzá a jogvédő civil szervezet. A nőt azóta egyéb kellemetlenség is érte. Egykori munkahelye ugyanis megszüntette egészségbiztosítását, és egy mostani kórházi kezelés során szembesült azzal, hogy nincs nyilvántartva jogosultként.

Dóra a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordult, hogy képviseljék őt a peres eljárásban. Azt kéri a bíróságtól, hogy kötelezze egykori munkaadóját munkaviszonyának jogellenes megszüntetése miatti kár megtérítésére és másfél milliós sérelmi díj megfizetésére. „Az országos állami szerv ugyanis súlyosan megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor

férfi kollégáihoz képest hátrányos helyzetbe hozta női munkavállalóját a szüléssel és anyai szereppel szükségszerűen együtt járó élethelyzete miatt.”

Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje elmondta: „önmagában az is jogellenes, hogy határozott idejű szerződésekkel trükközget a munkáltató, miközben ügyfelünk jogviszonyát nyilvánvalóan határozatlan idejűnek kell tekinteni. Az pedig minden szempontból elfogadhatatlan, hogy egy munkavállaló nőt az esetleges jövőbeli várandóssága miatt ne alkalmazzák. Különösen súlyos ez a jogsértés, mert egy állami szervnél történt és több nő is áldozata lett. Sokat hallunk mostanság népességfogyásról, családvédelemről, babaváró támogatásról meg a nők kötelességéről. De jól látszik, az államnak a saját háza táján is akad tennivalója, hogy a szülő nőket és kismamákat ne érje hátrány.”