szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A kérdésnek a Euronews járt utána. A helyzet bonyolultabb, mint elsőre tűnik.

A kiégett párizsi Notre-Dame felújítására többszáz millió eurónyi felajánlás érkezett szerte a világból. Tehetős magánszemélyek, nagy cégek, külföldi országok - köztük Magyarország egyes városai - lelkes magánszemélyek, de még a franciaországi muzulmánok is pénzt gyűjtenek, hogy a templom újra régi fényében pompázhasson – írja a Euronews, felvetve a kérdést, hogy hol marad a katolikus egyház.

A cikk megjegyzi, hogy a Vatikán egyelőre csak Ferenc pápa mélységes szomorúságáról adott hírt. Mint ahogyan a francia állam sem beszélt konkrét összegekről, Emmanunel Macron elnök csak annyit ígért, hogy öt éven belül újra régi fényében ragyog majd a katedrális.

A Notre-Dame 1905 óta a francia állam tulajdona, de már 1862 óta történelmi emlékműnek számít és mint ilyenért, az állam tartozik felelősséggel. A templom ugyanakkor nem volt biztosítva. A helyzetet bonyolítja, hogy az állam csak az épületért felel, de minden, ami annak belsejében van, már a párizsi érsekség tulajdona, így a berendezést és egyéb bent található tárgyakat nekik kötelességük biztosítani.

Még ha a Notre-Dame a római katolikus hit egyik legemblematikusabb épülete is, a Vatikán semmilyen módon nem tulajdonosa a templomnak, így semmilyen felelőssége nincs abban, hogy annak karbantartását vagy renoválást hogyan és milyen módon végzik, miből fedezik. Így aztán fizetési kötelezettsége sincs.

Ferenc pápa ennek ellenére telefonon beszélt a francia elnökkel, és háláját és elismerését fejezte ki a mentésben részt vevő tűzoltóknak is az egész római katolikus egyház nevében, illetve felajánlotta, hogy a Vatikánban kitanult, a restaurálásában jártas mestereit és szakértőit Párizsba küldi, hogy segítsenek a helyrehozatalban.

Ha a most következő nyomozásban azt állapítják meg, hogy a tűz kitörése nem a felújításon dolgozó egyik vállalkozás hibájából keletkezett, akkor az állam, mint az épület biztosítója kell hogy állja a költségeket.

Ha azonban a nyomozás a felújítást végző vállalatok egyikének felelősségét állapítja meg, akkor az ő biztosítójuknak kell kártalanítania az államot, mint tulajdonost, akkora mértékben, mint amekkorára szerődést kötött a kivitelezést végző vállalkozóval. Ha ez az összeg nem elég nagy és nem fedezi az okozott kárt, az adományoknak és az állam általi juttatásoknak kell fedeznie a különbséget – írja a Euronews.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!