A kérdésnek a Euronews járt utána. A helyzet bonyolultabb, mint elsőre tűnik.
A kiégett párizsi Notre-Dame felújítására többszáz millió eurónyi felajánlás érkezett szerte a világból. Tehetős magánszemélyek, nagy cégek, külföldi országok - köztük Magyarország egyes városai - lelkes magánszemélyek, de még a franciaországi muzulmánok is pénzt gyűjtenek, hogy a templom újra régi fényében pompázhasson – írja a Euronews, felvetve a kérdést, hogy hol marad a katolikus egyház.
A cikk megjegyzi, hogy a Vatikán egyelőre csak Ferenc pápa mélységes szomorúságáról adott hírt. Mint ahogyan a francia állam sem beszélt konkrét összegekről, Emmanunel Macron elnök csak annyit ígért, hogy öt éven belül újra régi fényében ragyog majd a katedrális.
A Notre-Dame 1905 óta a francia állam tulajdona, de már 1862 óta történelmi emlékműnek számít és mint ilyenért, az állam tartozik felelősséggel. A templom ugyanakkor nem volt biztosítva. A helyzetet bonyolítja, hogy az állam csak az épületért felel, de minden, ami annak belsejében van, már a párizsi érsekség tulajdona, így a berendezést és egyéb bent található tárgyakat nekik kötelességük biztosítani.
Még ha a Notre-Dame a római katolikus hit egyik legemblematikusabb épülete is, a Vatikán semmilyen módon nem tulajdonosa a templomnak, így semmilyen felelőssége nincs abban, hogy annak karbantartását vagy renoválást hogyan és milyen módon végzik, miből fedezik. Így aztán fizetési kötelezettsége sincs.
Ferenc pápa ennek ellenére telefonon beszélt a francia elnökkel, és háláját és elismerését fejezte ki a mentésben részt vevő tűzoltóknak is az egész római katolikus egyház nevében, illetve felajánlotta, hogy a Vatikánban kitanult, a restaurálásában jártas mestereit és szakértőit Párizsba küldi, hogy segítsenek a helyrehozatalban.
Ha a most következő nyomozásban azt állapítják meg, hogy a tűz kitörése nem a felújításon dolgozó egyik vállalkozás hibájából keletkezett, akkor az állam, mint az épület biztosítója kell hogy állja a költségeket.
Ha azonban a nyomozás a felújítást végző vállalatok egyikének felelősségét állapítja meg, akkor az ő biztosítójuknak kell kártalanítania az államot, mint tulajdonost, akkora mértékben, mint amekkorára szerődést kötött a kivitelezést végző vállalkozóval. Ha ez az összeg nem elég nagy és nem fedezi az okozott kárt, az adományoknak és az állam általi juttatásoknak kell fedeznie a különbséget – írja a Euronews.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
