Ne hagyjuk, hogy a nagyszüleink döntsenek a jövőnkről, el kell mennünk szavazni

– nagyrészt ez a mondat foglalja össze leginkább a Demokrácia és én címmel Brüsszelben megrendezett kilencedik Európai Ifjúsági Hétnek a lényegét. A kétévente megrendezett uniós esemény kiemelt célja idén gyakorlatilag az, hogy közéleti szerepvállalásra ösztönözze a fiatalokat – legyen az helyi önkéntes munka, egy civil szervezet projektje, vagy úgy általában politikai aktivitás. A nagy kérdés persze, hogyan tegyék szexivé a szavazójogot a fiatalok körében. A kérdés megválaszolására pedig Navracsics Tibort is bevetették.

Az apropó jórészt természetesen az európai parlamenti választás, intő példaként pedig a Brexit lebeg a szemek előtt. Az elemzők szerint az utóbbi esetében ugyanis a végeredményt erőteljesen befolyásolta, hogy a választójoggal rendelkező fiatalok zöme egyáltalán nem ment el szavazni. (Az Ipsos MORI adatai szerint például a 18-24 éves korosztálynak csupán a 43 százaléka, míg a 65 év fölöttiek 78 százaléka járult az urnákhoz.) Vagyis jogosnak és sürgetőnek tűnik a kérdés, hogy miként válhatnak közéletileg aktívvá a fiatalok a saját közösségeikben, és hogyan befolyásolhatják a demokratikus döntéseket.

„Általában mindenkit arra ösztönzök, hogy legyen politikailag aktív, legyen szó civil kezdeményezésről vagy a helyi kormány programjáról.

Szerintem ez jó, ha valaki aktív a társadalmi vagy politikai életben, függetlenül az ideológiai meggyőződésétől

– válaszolta Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa a keddi sajtótájékoztatón a hvg.hu kérdésére, miszerint bátorítaná-e a magyar fiatalokat, hogy úgy is csatlakozzanak civil szervezetekhez vagy legyenek politikailag aktívak, hogy nem támogatják az épp aktuálisan hatalmon lévő magyar kormány politikáját.

Az ifjúságpolitikai biztos válaszát árnyalja, hogy mikor a sajtó képviselői arról kérdezték, hogy mi történik azokkal a fiatalokkal, akik a migránsokat, illetve menekülteket támogató civil szervezetek munkájában vesznek részt, Navracsics előbb tagadta, hogy ebből bárkinek problémája adódhat, majd hozzátette, hogy ha mégis, azt a fiatalnak magának kell megoldania.

Navracsics Tibor ezt az üzenetet nemcsak újságíróknak, hanem fiataloknak – úgy is, mint európai uniós polgároknak – is megpróbálta átvinni: őket az Európai Parlament brüsszeli plenáris üléstermében hozták össze az uniós biztossal. Itt derült ki, hogy a fiatalok szerint sokan általában nincsenek tisztában az unió működésével, szerkezetével, nem tudják tetten érni, hogy az uniós tagság mennyiben és mikor érinti a hétköznapjaikat. Erre azért akad magyarázat. Navracsics szerint az EU-s állampolgári érzetet meglétét vagy hiányát nagyban befolyásolja például, hogy több ország, köztük Magyarország is, az EU-s kérdéseket még mindig elsősorban külpolitikai ügyként kezeli – igaz, szerinte ebben változás tapasztalható, és az EU egyre inkább átszivárog a belpolitikai ügyek közé. A magyarországi kampányplakátokat elnézve ezzel nem is tudunk vitatkozni.

Elő is került a menekült fiatalok helyzete, az uniós biztos pedig itt fontosnak tartotta elmondani, hogy az EU több programmal segíti a menekülteket, többek között az oktatásukat is, illetve az Erasmus keretében például Tunéziában és Marokkóban lehetőség van arra is, hogy az egyetemi hallgatók online bekapcsolódjanak az európai egyetemi programokba.

De mi legyen a radikalizálódó fiatalokkal, akik szélsőséges pártokra szavaznak, és szélsőséges nézeteket vallanak? – kérdezte az egyik, közéleti aktivitásra buzdított fiatal. Navracsics Tibor szerint ez az az ügy, amin a fiatalok személyesen tudnak változtatni azzal, hogy megszólítják a társaikat, és tesznek azért, hogy az információk és az EU-s sikersztorik minél több fiatalhoz eljussanak. Például így:

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.