Miközben széles körű az egyetértés arról, hogy az idegen nyelvek elsajátítására már diákkorban szükség van, mégsem javul jelentősen a fiatalok és a munkavállalók beszédkészsége a leginkább elterjedt angol nyelv esetében sem – derül ki az Angloville – a régiós országok 12-18 éves diákjainak nyelvtanulását vizsgáló – kutatásából.

Kiderült, hogy az iskolai angolórák a nyelvtudás valós körülmények közötti használatára alig készít fel. Erre csupán a cseh szülők adtak közepesnél jobb osztályzatot (3,4), de az országok közötti átlag így is csak 2,8 a szülők körében, a diákok értékelése pedig átlagosan 2,6 volt.

Ez összecseng azzal, hogy összességében a diákok mindössze 41 százaléka számolt be arról, hogy az angolt magabiztosan tudta használni, amikor szüksége volt rá. Azonban míg a lengyel és román diákok körében az angolul folyékonyan beszélők aránya 50, illetve 41 százalék, addig a magyar és cseh diákok körében ezt csupán a diákok kevesebb, mint ötödére igaz.

Ez is azt mutatja, hogy a középszintű felvételit az egyetemi felvételiknél előírni meglehetősen diszkriminatív, hiszen az ingyenes közoktatás erre alig készít fel, és akinek nincs pénze különórákra, nyelvi táborokra, annak nagyon nehéz a megfelelő tudást biztosítani.

A diákok jellemzően az angoltanulást az általános iskolában kezdik, már kisiskolás korban gyakori azonban, hogy a szülők kiegészítő módszerekhez folyamodnak. A különböző iskolán kívüli tanulási módszerekhez gyakrabban nyúlnak Lengyelországban és Romániában a magyar és a cseh diákokhoz képest.

A magyar, lengyel és román szülők számára a magántanár fogadása az első gondolat, a diákok 61-71 százalékának voltak már különórái ezekben az országokban. Szintén gyakori, hogy a diákok interneten, közösségi platformokon vagy játékok segítségével tanulnak angolul – a megkérdezett fiatalok legalább fele rendelkezett ilyen tapasztalattal. A kifejezetten nyelvtanulásra készített applikációk, online tanfolyamok ugyanakkor kevésbé népszerűek, csupán a diákok negyede használta ezeket korábban.

A régiós kutatás egyik fő célja volt, hogy kiderüljön, a különböző tanulási formák közül melyek járulnak hozzá leginkább a diákok angoltudásának fejlődéséhez saját és szüleik megítélése szerint. A tanulók a leghasznosabbnak a nyári nyelvi táborokat ítélték, miközben magas értékelést kaptak a magántanárok által adott órák és az internet, játékok vagy családi segítség kapcsán történő nyelvtanulás.

A rangsor túlsó oldalán az iskolai nyelvórák és a nyelvtanulást segítő alkalmazások helyezkednek el, ezek bizonyultak a legkevésbé célszerűnek a válaszadók szerint (az e megoldásokat illető értékelések 2,9 és 3,1 pont voltak).