2009 és 2018 között az északi féltekén szinten mindenhol csökkent a behavazott napok száma decemberben. Budapesten tíz éve átlagosan még négy napot havazott a tél első hónapjában, az utóbbi időben viszont már csak kettőt. Van olyan világváros is, ahol már régóta nem láttak hóesést az év ezen szakaszában.
Meglepő helyen közöltek egy érdekes statisztikát arról, hogy miként csökkent a hóeséses napok száma a klímaváltozásnak köszönhetően a Föld északi féltekén. A berlini székhelyű nemzetközi albérlet-közvetítő cégnek, a Nestpicknek volt szüksége egy olyan felmérésére, amelyből kiderül, hogy mely világvárosokban lehet vonzerő még a behavazott környezet decemberben.
Ehhez listáztak 40 várost, elkérték az adott települések meteorológiai álllomásainak adatait, és összegezték, hogy 2009 óta hol és mennyit havazott decemberben. Néhány kivétellel szinte az összes városban csökkent az év ezen szakában a hóeséses napok száma, és vannak helyek, ahol a globális felmelegedés miatt lassan már csak a hollywoodi filmekből ismerhetik az emberek a fehér karácsonyt – valahol már évek óta nem esett a hó decemberben.
Csak néhány példát említünk. Helsinkiben 2009 és 2013 között átlagosan 13 napot havazott decemberben, 2014 és 2018 között viszont már csak 6 napot. Montréalban tíz éve még 12 volt a fehér napok száma, öt éve már csak 9. Hamburgban ez az átlagszám 6-ról 1-re csökkent,
Budapesten 4 napról 1 napra.
Párizsban vagy Dublinban pedig az elmúlt néhány évben egyáltalán nem esett számottevő, azaz 0,25 centiméternél több hó a mért időszakban.
2050-re már sehol nem fog egy hétnél többet havazni decemberben
A Nestpick merész becsléseket is közzétett arra vonatkozóan, hogy milyen lesz a hóhelyzet harminc év múlva. Ehhez nemcsak az elmúlt tíz év statisztikáiból indultak ki, de alapul vették a Jean-Francois Bastin környezetkutató vezetésével a klímaváltozásról készült tanulmányt is, amelyben a genti ökológus arra a következtetésre jut, hogy a jövőben a városok 77 százalékának a klímája egy másik, jelenlegi város klímájává fog átalakulni.
Azaz 2050-re Stockholm olyan lesz a mikroéghajlata szempontjából, mint Budapest, London meg, mint Barcelona.
A Nestpick prognózisa a tanulmány és a korábbi meteorológiai adatok alapján pedig az, hogy 2050-re Reykjavíkban a mostani átlag 3 napnyi decemberi hó helyett 0 napot fog havazni, Milánóban szintén, viszont fővárosunkban a jelenlegihez képest eggyel nő majd a havas napok száma.
Persze, nem érdemes túl komolyan venni ezeket a számokat, inkább csak a mértéke lehet informatív. Az látszik, hogy 2050-ben a vizsgált 40 város közül egy sem lesz, ahol átlagosan egy hetet, vagy annál többet havazna decemberben.
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.
