A valaszonline.hu-nak nyilatkozó két pedagógus nem csak azért maradt inkognitóban, mert félti az állását, hanem azért is, mert féltik az iskolájukat. „Nyilvánvaló, hogy egy konzervatív szemléletű, ám autonómiájához ragaszkodó vezetőt előszeretettel nyilvánítanak árulóvá.

Azt meg mindenki el tudja képzelni, mi vár az úgynevezett árulókra

– mondta egyikük.

Úgy vélik, hogy kezd kialakulni az a hamis kép, hogy van a nagyszerű, hazafias alaptanterv, az ellenzők meg mind liberális gazemberek. „Én például konzervatív alak volnék, és ezzel együtt borzalmasnak tartom, hogy a NAT nem pedagógusszakmai kérdésként artikulálódik. Valahogy ki kell erőszakoljunk egy értelmes szakmai vitát! Akár ezzel a beszélgetéssel, akár mással” – hangsúlyozta az egyik igazgató.

Hozzátette, szerinte a kormányzat a felelős abban, hogy politikai síkra terelődött a NAT-vita. „Rogán Antal és Habony Árpád nyilván csapkodja a térdét örömében, hogy sikerült ideológiai háborút kreálni a NAT-ügyből is, hogy újra összecsapnak az állítólagos nemzetiek meg az állítólagos nemzetellenesek; ez a taktika eddig bejött a propagandafelelősöknek. Mi viszont nem vagyunk boldogok, sőt sírunk, ha a tantestületeinken belül is elkezdődik az egymásnak feszülés.”

Úgy vélik egyébként, hogy a NAT bevezetője – valószínűleg Csépe Valériáék nyomán – modern oktatási koncepciót tükröz, nincs is vele sok baj, és az alaptanterv 80 százaléka harmonizál is ezzel a bevezetővel. „Az ének-zene és a magyar viszont struktúrájában is eltér az egésztől: miközben a vizuális kultúránál még Munkácsy Mihály neve sem szerepel a szövegben, a magyarnál a szerzőkről szól szinte minden. Ami különösen nyomasztó, hogy az irodalom esetében a NAT nem veszi figyelembe, miként fejlődött a tantárgy pedagógiája az elmúlt 30-40 évben. Nem az tehát a fundamentális probléma, hogy ez a szerző bekerült, amaz meg kikerült, hiszen a kerettantervekbe majd szépen vissza fogják írni azokat, akiket véletlenül vagy szándékosan kihagytak.”

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: