Luigi De Mossi, a toszkánai város polgármestere azt mondta, hogy a történelmi vágta népünnepélynek számít, amely minden évben a város egész lakossága és a világ minden részéből érkező több tízezer látogató részvételével zajlik. Olyan eseményről van szó azonban, amelyen nem lehet biztosítani a kötelező társadalmi távolságtartást.
Siena első embere a palio elhalasztását a város tizenhét történelmi negyedének képviselőivel és a sienai rendfenntartó erőkkel tartott megbeszélés után jelentette be.
A középkori eredetű, de rendszeresen 1644-től megrendezett vágta, a palio eredetileg a lovagi tornákon díjként használt selyemszövetet, majd magát a versenyt jelentette. A lóverseny három körből áll, amelyet a város kerületeinek színeiben futó lovak tesznek meg Siena jellegzetes kagylóalakú főterén. Évente kétszer, július másodikán, majd augusztus 16-án rendezik meg Szűz Mária tiszteletére. A feljegyzések szerint nagyon ritkán mondtak le róla: 1723-ban II. Ferdinánd toszkán nagyherceg halálakor, valamint 1855-ben a kolerajárvány idején. Utoljára a második világháború alatt, 1940-ben és 1944-ben maradt el a sienai vágta.
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos óvintézkedések miatt először augusztus 22-re és szeptember 22-re halasztották az idei vágtát, de a város vezetése végül a lefújás mellett döntött.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
Néhány szón, gesztuson múlt, hogy 1990-ben sikerült megfékezni Marosvásárhelyen a halálos áldozatokat követelő román-magyar összecsapásokat, és nem borította el egész Erdélyt az erőszak.
Börtönbe zárták Oroszországban, megkínozták Fehéroroszországban, farkasszemet nézett Putyinnal, de a saját démonaival nem sikerült megküzdenie – mozgalma és művészete azonban túlélte őt.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.