Balla István
Balla István
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Mindenkinek nagy lépés az érettségi megszerzése, de vannak olyan diákok, akik olyan hátránnyal indulnak, hogy kisebb csodával ér fel a sikeres vizsga. Egy miskolci iskola kifejezetten a legalsó társadalmi rétegekből származó gyerekeket juttatja el eddig a pontig. Másfél évtizede működik, majdnem be kellett zárni, de úgy tűnik, megmenekül a Dr. Ámbédkar Iskola. A bizonyítványosztáson jártunk, és hihetetlen történeteket hallottunk

„Kisgyerekkoromtól orvos vagy jogász szerettem volna lenni, vagy legalább valami olyan szakmában elhelyezkedni, ami segíthet a családomon. Az motivált, hogy megszabaduljunk attól a sok rossztól, ami az egész életünket végigkísérte. Nem akartam úgy élni, mint sokan a környezetemben, hogy megvan a nyolc általánosuk, vagy még az sem, gyorsan teherbe esnek, és végleg képzettség nélkül maradnak” – mondja Jóni Erika, aki a múlt héten vette át az érettségi bizonyítványát a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában.

A talpraesetten, határozottan nyilatkozó cigány lány végül gazdasági pályára készül, a Metropolitan Egyetemre adta be jelentkezését első helyen, de megjelölte a székesfehérvári és a debreceni egyetemet is. Az emelt szintű angol érettségije ugyan egy pont híján nem sikerült, de a nyelvvizsgája igen, és a jó vizsgáinak köszönhetően jó esélye van a továbbtanulásra.

©

Az érettségi bizonyítvány kiosztásán látogattunk el a Miskolcra, a Dr. Ámbédkar iskolához, amelyről többször írtunk már, részletesbemutatásra nem szorul az olvasóinknak. A korábban Sajókazán és még néhány más borsodi településen működő, de néhány éve Miskolcra („a városba minden településről be tudnak jönni a gyerekek”) költöző iskola célja az, hogy a leghátrányosabb helyzetű gyerekek számára is elérhetővé tegyék a középfokú oktatást, az érettségi megszerzését.

Az idei végzősök mindegyike óriási erőfeszítéssel, iszonyú hátrányból indulva jutott el az érettségiig. Idén összesen hatan voltak, a megfogyatkozó diáklétszám okairól később szólunk, egyelőre térjünk vissza Erika történetéhez.

©

Anyaotthonról anyaotthonra menekülve tanulni

Erika egy borsodi kistelepülésen, Tiszatardoson nőtt fel „elég szegényes körülmények között”. Tíz éve édesanyjával és testvéreivel anyaotthonról anyaotthonra menekül az életüket ellehetetlenítő édesapja elől. „Csobajon fejezetem be az általános iskolát, de mivel akkor is egy újabb anyaotthonba költöztünk, nem volt se tablóképem, se ballagásom. Most végre ez is megvalósult, anyukám már nagyon vágyott rá” – mondja kicsit elcsukló hangon Erika.

Az általános iskola után először egy miskolci egészségügyi szakgimnáziumba és annak kollégiumába ment, de ott mindössze egy fél évet töltött, mint mondja, nagy szája miatt pikkeltek rá a tanárok, a szegénysége miatt társai is kinézték onnan, végül meg is buktatták. A 9. évfolyam második félévében átment az Ámbédkarba, és megtáltosodott. „Úgy érzem, rengeteget fejlődtem itt, amit nem tudtam korábban megtanulni, azt itt mind bepótoltam.”

©

Az előző iskola kollégiumában saját magát kellett eltartania, az édesanyja alig tudta támogatni, az apja pedig nem segített semmit.

„Nem szerettem volna, hogy anyukám fizessen mindent, úgyhogy sokszor inkább lemondtam az étkezésről. Nem kaphattam meg mindent, amit mások a kollégiumban, el is kellett onnan jönnöm.”

Ezután bejárós lett egy évig, amíg meg nem nyílt az Ámbédkar saját kollégiuma, ő volt az első beköltöző. Az iskola rengeteget segített, állta a bérlet árát, később a kollégium is ingyenes volt számára.

Családja most épp egy budapesti anyaotthonban él, a karantén idején itt kellett érettségire készülnie a távoktatásban, ami szinte kivitelezhetetlen volt. Az utolsó két és fél hónapban így alig tudott koncentrálni az ottani körülmények miatt a tanulásra, ennek köszönhető szerinte, hogy egy ponttal lemaradt az emelt szintű angol teljesítéséről. A többi tantárgyból sem tudott készülni rendesen, viszont azokban nagyon számított az elmúlt pár év – hangsúlyozza.

Jóni Erika
©

„Már általános iskolában eldöntöttem, hogy kitörök innen”

Idén vette át a végbizonyítványt Rontó Róbert is, akinek a családja Miskolc mellett, Alsózsolcán él. Édesapja nagyon fiatalon bekerült a börtönbe, már 14 éve ott van, édesanyja egyedül nevelte őt és négy testvérét. Róbert az első, aki érettségit szerzett, nem csoda, hogy nagyon örül, és nagyon büszke erre az eredményre.

Nem volt nagyon kellemes a gyerekkorom. Sokat szenvedett anyukám is, mi is, de én valahogy már akkor tudtam, hogy ebből egytelen kiút van: a tanulás. Nem nagyon volt előttem példa. Két bátyám is az Ámbédkarban tanult, az egyik 11., a másik 10. évfolyamig jutott. Túl hamar feladták. Nagyon féltem, hogy nekem sem fog menni, de örülök, hogy fel tudtam zárkózni és nyújtani azt, mit kellett.”

Róbert is gazdasági pályára készül, és jó esélye van, hogy fel is vegyék. Ő is az iskola Martin Luther King Kollégiumában lakott, noha Alsózsolca csak 15 kilométerre van Miskolctól. Mint kiderült, a kollégium korántsem csak egy diákszálláshely, sokkal több annál. Közösség (ahol együtt főznek, együtt takarítanak, együtt játszanak a diákok), és legfőképp egy olyan hely, ami ideális körülmények vannak a tanuláshoz.

Rontó Róbert
©

„Nagyjából kettőig tartott az iskola, aztán hazamentünk, és 3-tól 5-ig vagy 6-ig tart a szilencium. Ez szent és sérthetetlen, mindenkinek részt kell venni és tanulnia kell.” A kollégium a diákok számára ingyenes, ebédet az iskolában szintén ingyen kapnak, de még a kollégiumi a főzéshez szükséges anyagokat is az iskola állja.

Hogy milyen sokat jelent ez a pedagógiailag is strukturált napirend, és a kialakított tanulási környezet ezeknek a hátrányos helyzetű diákoknak, azt pont az elmúlt hónapok karanténoktatás mutatta be. Róbert is megerősítette, amit Erika mondott: otthon ő sem tudott tanulni.

Mindig van egy haver, hívnak focizni, bandázni ide-oda, és segíteni kell a családnak is.”

Az ünnepélyes bizonyítványátadóra az iskolába összegyűltek a végzős és alsóbb éves diákok mellett a pedagógusok is. Az asztalokon üdítők, pogácsa, ahogy kell. Az előtér erőteljes színekkel kifestett falain feltűnik az iskola névadója, az indiai Dr. Ámbédkar, illetve Martin Luther King is. Aznap még volt néhány szóbeli vizsga is, mindegyik sikeres. Nem csoda, hogy az arcokon öröm, büszkeség, megkönnyebbülés tükröződik.

©

A karantén nagyon végletes eredményeket mutatott

Varga Ágnes Mónika rajz szakos tanár, a 11. évfolyamosok osztályfőnöke mellé sodródunk, aki szintén a karanténoktatás tapasztalatiba avat be bennünket. „Elenyésző számban van a gyerekeinknek használható számítógépe, az okostelefonok okossága is különböző szinten van, nem is tudott mindenki kapcsolódni a Classroomhoz, ezért leginkább a Facebookot használtuk kommunikációra és a feladatok kiosztására. De az egész karanténoktatás nagyon rosszul jött ki, kevés eredménye volt. Voltak olyan diákok, akik év közben jó eredménnyel dolgoztak, figyeltek, aktívak voltak az órákon, de a karantén idején még néhány 5-ös tanuló is volt, akitől semmilyen feladatot nem kaptam vissza. Igaz, olyan is volt, aki a karanténban kapott szárnyra. Egy esti általános iskolás diákomnak épp ebben a félévben született kisbabája, és ennek ellenére mindig pontosan küldte vissza a feladatokat. Mondtam neki, hogy Krisztofer, nem kapsz ötöst, ha nem küldesz a babáról is egy fényképet. Nagyon maghatározóak az otthoni körülmények a tanulásban. A karantén nagyon végletes eredményeket mutatott.”

Sötét felhők és Palkovics a megmentő

A már több mint másfél évtizedes múltra visszatekintő Dr. Ámbédkar iskola kifejezetten látványos eredményeket ért el, de az utóbbi időben baljós jelek gyülekeztek az iskola körül, kezdtek elfogyni a gyerekek és ez egyre több finanszírozási problémát jelentett, az iskola léte került veszélybe.

Orsós János
©

Orsós János iskolaalapító a tankötelezettségi korhatár leszállításához és a közmunkaprogram beindításához köti, hogy erősen lecsökkent a gyereklétszám. „Ha 16 évesen ugyanannyit kereshet egy telepi gyerek, mint a szülei, akkor nincsen valójában választási lehetősége. Nem megy el gimnáziumba, egyetemre, mert az állam biztosítja, hogy ott maradjon, ahol van.”

Derdák Tibor iskolaigazgató ehhez annyit tesz hozzá, hogy mindezzel az állam azt üzeni: „ne tanulj, ha tanulsz is, ne érettségizz le. Mehetnek a gyerekek értelmetlen tanfolyamokra. Az volt az alternatíva sok diákunknak, hogy menjen-e el tésztakésztőnek, és kapjon havi 51 ezer forintot, vagy maradjon itt, és kapja csak a családi pótlékot. Mindenki elment tésztakészítőnek”. Vagy ott a szakmunkásképzés, ahol sok cigány gyerek tanul, de egyszer használatos szakmákat. Az érettségi, főleg a falusi cigányság számára zárva marad. Megszűnt a fölfelé irányuló mobilitás a legalsóbb rétegekből.”

Orsós úgy véli, bár a magyar államnak nincs önálló koncepciója e társadalmi réteg felzárkóztatására, de ha valaki belekezd egy ilyen munkába, azt végül is támogatja. Korábban Balog Zoltán is melléjük állt, most pedig Palkovics László innovációs és technológiai minisztertől jött a megmentő ötlet.

Derdák Tibor
©

2021-től az iskola technikummá alakul. „Nem volt kérdés számunkra, hogy ha a közoktatásban nem tudunk megmaradni a finanszírozási problémák miatt, csak úgy kapcsolódunk be a szakmák tanításába, ha az érettségi lehetőséget nem veszik ki a kezünkből. Akkor lesz ugyanis megélhetést biztosító egy szakma, ha az érettségire épül” – mondja Derdák.

Az iskolavezető hozzátette, Palkovicsnak jutott eszébe – aki járt az iskolában néhány éve –, hogy alakuljon át az Ámbédkar érettségit és szakmát is adó technikummá. 2021-től az iskola így átkerül az Emmitől az ITM-hez. Ez jó mentő megoldás lehet, így 2021-től már ebben a formában informatika- és gazdasági képzéssel indul az iskola.

„Állami akarat a cigány gyerekek elkülönítésére”

Az idei érettségizők között volt az ismert polgárjogi aktivista, Setét Jenő lánya is, a büszke apuka is részt vett a bizonyítványátadáson. Mint lapunknak elmonda, a roma mozgalom alapvetően azt szorgalmazza, hogy a roma és nem roma gyerekek együtt tanuljanak. De van létjogosultsága annak is, hogy egy nemzetiségi közösség saját iskolákat indítson. Ilyen azonban – amióta a Gandhi Gimnáziumot is államosították – már csak egy van, az Ámbédkar.

Setét Jenő
©

Az együttnevelés egyébként Setét szerint általában a politika szintjén akad el. „Ma állami akarat van a cigány gyerekek együttnevelésének megakadályozására. Még pártok is szerveződnek, amik politikai tétellé emelik a cigány gyerekek elkülönített oktatásának követelését. Ez a 21. században elképesztő visszalépés a politikai kultúrában. Nem beszélve arról, hogy nemzetközi és hazai jogszabályokat is sért.”

„Szeretném megmutatni mindenkinek, hogy elértem ezt a szintet”

A bizonyítványátadó után még megkérdezzük az érettségit a kezükben szorongató diákokat, hogy hogyan képzelik el magukat a jövőben, milyen terveik vannak. A gazdasági pályát célzó Róbert azt mondja, ha nem is lesz vállalatvezető, de egy jó cégnél középvezetői beosztást el tud magának képzelni. "És szeretnék példát mutatni a testvéreimnek és más roma gyerekeknek” – mondja.

Erika akár azt is el tudja képzelni, hogy külföldön fog dolgozni. De emellett szeretne ő is példát mutatni a roma gyerekeknek, és konkrétan foglalkozni is velük.

Nekem is sokat segített, hogy járhattam pszichológushoz, és voltak olyan velem egykorú segítők, akik okosabbak, műveltebbek voltak nálam, és tudtam velük beszélgetni. Így nem nyúltam drogokhoz, alkoholhoz, mint az apukám, vagy a kortársaim közül sokan.”

 

©

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
100 ember lett koronavírusos egy esküvő után Mexikóban

100 ember lett koronavírusos egy esküvő után Mexikóban

Már méhek nélkül is lehet mézet csinálni

Már méhek nélkül is lehet mézet csinálni

Most kiderül, hogy megtisztítható-e egy ország a vírustól, ha mindenkit letesztelnek

Most kiderül, hogy megtisztítható-e egy ország a vírustól, ha mindenkit letesztelnek