szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A köznevelésért felelős államtitkár értékelte az elmúlt tanévet. Szerinte az érettségi eredmények átlagosak voltak, míg a bukások száma drasztikusan csökkent.

Sikeresnek értékelte a koronavírus-járvány miatt tantermen kívüli, digitális munkarendben befejezett elmúlt tanév lezárását a köznevelésért felelős államtitkár csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.

Maruzsa Zoltán az eredmények között említette, hogy Magyarországon a járvány ellenére egyetlen napra sem szünetelt az oktatás, illetve meg tudták szervezni az érettségit, a szakmai vizsgákat és a felsőoktatási felvételit.

"Sikeres tanévet tudtunk zárni" - jelentette ki, közölve: az érettségi jegyek átlaga idén 3,61 volt, ami nem tér el a 2013 és 2019 közötti átlageredményektől, amelyek 3,57 és 3,71 között alakultak.

Az államtitkár azt is elmondta,

az elégtelen osztályzatok aránya idén csupán 0,89 százalék volt, ez javulást jelent a 2013 és 2019 közötti időszak 1,5 és 1,02 százalék között mozgó értékéhez képest.

Emelt szinten - folytatta - a három fő tantárgy esetében a vizsgaeredmények átlaga az elmúlt négy évben 66 százalék volt, idén 60 százalék. Az eredmény csökkenésének oka - tette hozzá -, hogy 2019-hez képest idén jelentősen, 26 százalékkal nőtt a vizsgák száma, mivel kötelező lett egy tárgyból az emelt szintű vizsga a felsőoktatási felvételihez. "Ez továbbra is azt igazolja, hogy van létjogosultsága a kétszintű érettséginek" - mondta.

Maruzsa beszámolt arról is, hogy a tankerületi fenntartású intézményekben az 1-12. évfolyamon 1,5 százalékra csökkent az évismétlések aránya, ami 45 százalékos csökkenést jelent azt ezt megelőző tanév 2,7 százalékos arányával összevetve. Az államtitkár erről megállapította:

a járvány miatt bevezetett új munkarendben nemhogy növekedett, hanem csökkent az évismétlők száma.

Arról, hogy az előző évekhez képest ebben az évben 30 ezerrel kevesebben tettek érettségi vizsgát, azt mondta: idén biztonsági okokból nem volt mód arra, hogy a tavaszi időszakban előrehozott vizsgát tegyenek a tanulók, érettségi bizonyítványt azonban lényegesen többen kaptak, mint az elmúlt években. Újságírói kérdésre Maruzsa közölte:

több forgatókönyvvel is készülnek a járvány esetleges második hullámára, több olyan informatikai fejlesztés is folyamatban van, amely könnyebbé teheti a pedagógusok munkáját.

Korábban Maruzsa erről azt mondta, a Kréta rendszert fejlesztik és az okostankönyvek körét bővítik. Fokozatos átállásra készülnek abban az esetben, ha a fertőzés terjedése majd indokolja.

A távoktatás eredményeivel kapcsolatban nem volt mindenki annyira derűlátó, mint az államtitkár. Hermann Zoltán, a MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének munkatársa egy kutatásában arról számolt be, hogy az általános iskolákban majdnem minden ötödik diák nem, vagy csak erősen korlátozottan fér hozzá az online oktatáshoz.

A szegregált környezetben dolgozó L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója, a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, pedig korábban azt mondta, hogy a távoktatás eredménye az lesz, hogy még inkább szétnyílik a társadalmi olló, ami mindig is megvolt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Balla István Élet+Stílus

Ahol eleve hatékonyabb az iskola, ott jobban működik a távoktatás is – interjú Csapó Benővel

Eddig optimista hipotézis volt, hogy a pedagógusok tudnának önállóbban, a mindenkori helyi feladatokhoz alkalmazkodva dolgozni, a távoktatás erre kézzelfogható bizonyítékot nyújtott. Széles körben megtapasztaltuk, hogy a hagyományos iskola számos tevékenységi formája felesleges, és kipróbáltunk új dolgokat, amelyek hatékonyabbnak tűnnek – állítja Csapó Benő oktatáskutató, akivel arról is beszélgettünk, miért fontos igazán a PISA-teszt eredménye.

hvg.hu Élet+Stílus

Sok tanárnak az egészsége és a pénze is ráment távoktatásra

Egy friss felmérés szerint bár a digitális távoktatást a kormányzat sikertörténetként adja el, az oktatásirányításnak alig volt köze a digitális munkarend konkrétumainak megszervezéséhez. Azt elsősorban a pedagógusok, oktatási dolgozók bonyolították, saját kútfőből – akár saját pénzből is.