Mindenki tudja, hogy manipulatív a Fidesz módszere, de akkor mire jó a Voks 2025?
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
Volt honnan visszakapaszkodniuk.
A Cambridge Egyetem kutatói hasonlították össze a britek járvány előtti és karantén utáni boldogságérzetét. Abban talán nincs semmi meglepő, hogy az emberek az első brit koronavírusos haláleset után meglehetősen boldogtalannak érezték magukat: az adatok szerint 51 százalékról 25 százalékra esett vissza azoknak a száma, akik boldognak mondták magukat, amikor március 23-án bevezették a kijárási korlátozásokat.
Ezek feloldásakor, május végén azonban ez a szám ismét 47 százalék lett.
Érdekes az is, hogy az emberek elégedettsége fordított arányban állt az anyagi helyzetükkel. A gazdagabbak elégedetlenebbek lettek az életükkel, míg a hátrányosabb helyzetű csoportoknál ez pont fordítva történt.
Ahogy a kutatást végző intézet vezetője fogalmazott: nem a karantén, hanem a járvány rontott az emberek jólétén. Dr. Roberto Foa szerint a mentális egészség miatti aggályokat hozzák fel általában a lezárások és a karantén ellen, de valójában – a munkahelyi és bevételi támogatások mellett – ez a leghatékonyabb kormányzati intézkedés járvány esetén, amely biztosíthatja a pszichológiai jólétet.
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni.
Visszaállt a háború kitörése előtti vámrendszer az EU és Ukrajna között.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
A szakértő szerint Európa vezetői végre ráébredtek a geopolitikai veszélyekre.