Mester Edit, a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum igazgatója szerint idén szeptemberben egy mezőgazdasági beruházás alapozási munkálatai során előkerült egy csontváz, ezért indult meg a régészeti leletmentés. A kutatók végül több, másodlagosan temetkezési céllal is használt hulladékgödröt találtak.

Az első gödörben egy zsugorított helyzetű férfi csontvázát tárták fel, a csontokon tbc-re utaló elváltozásokat figyeltek meg. A szomszédos, két méter átmérőjű gödör alján eddig negyven koponya maradványait és a hozzájuk tartozó testek összekeveredett csontjait ásták elő. A csontok közül előkerültek a középső bronzkori Füzesabony környéki kultúra jellegzetes kerámiatárgyai, valamint sok egyéb háztartási hulladék – nagyon sok állatcsont, kagyló, halcsont – és egy kis bronz késpenge.

A leletek az i.e. 1700 körüli időből származhatnak, de a későbbi természettudományos vizsgálatok ezt még pontosítani fogják.

A testek több mint fele gyermekeké, a csecsemőtől a kamaszkorúig. Mester Edig szerint, mivel látványos külsérelmi nyomokat nem láttak eddig, feltételezhető, hogy valamilyen fertőző betegség gyorsan eltemetett áldozataira bukkantak. Ezt a részletes antropológiai vizsgálat fogja majd a későbbiekben kideríteni.

Modern természettudományos biorégészeti módszerekkel, több kutatóintézet bevonásával keresik a választ arra a kérdésre, hogy mi állhat a tömegsír hátterében. Az MTA Régészeti Intézete, az ELTE TTK Embertani Tanszéke, a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára és a debreceni Déri Múzeum munkatársai segítenek a feltárás szakszerű befejezésében és a későbbi vizsgálatok elvégzésében – tette hozzá a múzeumigazgató.

Mester Edit kitért arra is, hogy Tiszafüred határában az egykori Tisza-meder közelében kisebb-nagyobb halmok találhatók, ahol az emberek már több ezer évvel ezelőtt megtelepedtek. Az Ásotthalom néven ismert lelőhelyen már a 19. században is kutattak a város múzeumának alapítói, a Majoros-halom nevű lelőhelyen pedig több mint ezer sírt tártak fel a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei.