szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

„Ez itt Jani. Jani egy roma fiú, aki szegény környéken lakik. Ez itt Tomi, aki meg jó környéken lakik” – kezdődik az amerikai mintára készült, a romákkal szembeni megkülönböztetést bemutató rajzfilm.

Megjelent, és a Rosa Parks Alapítvány YouTube csatornájáról immár letölthető a romákkal szembeni rendszerszintű megkülönböztetésről szóló, a „Miért nehezebb a roma gyerekek élete?” című 6 perces magyar animáció.

A magyar film ötletét az Egyesült Államokban a feketékkel szembeni rendszerszintű rasszizmusról (systemic racism) készült animációs film adta, ami Amerikában virális videóként többmilliós nézettséget ért el. Népszerűségét a végtelenül egyszerű nyelvnek, a világos gondolatoknak és a kedves animációnak köszönheti, így fordult elő, hogy a filmet számos híresség (Natalie Portman, Reese Witherspoon) is megosztotta Facebook-, Twitter-, vagy Insta-oldalán.

„Ez itt Jani. Jani egy roma fiú, aki szegény környéken lakik.
Ez itt Tomi, aki meg jó környéken lakik.

Míg Janinak minden szomszédja roma, Tominak nincsenek roma szomszédai.

Jani a lakóhelyéhez közeli, állami iskolába jár. Ide túlnyomórészt szegény és roma gyerekek járnak. Az iskola nem túl jó színvonalú. Évek óta hiába keresnek ide bizonyos szaktanárokat, nincs fejlesztő- és gyógypedagógus, az iskolapszichológusról meg ne is beszéljünk. A délutáni program pedig kimerül a napközis foglalkozásokban.

Tomi környékén több iskola is van. Szülei azt az iskolát választották neki, amit a legszínvonalasabbnak találtak. A környék miatt, a körzeti iskola is jóval felszereltebb, mint Jani iskolája. Itt minden tárgyat megfelelő képesítésű tanár oktat, és délután is egy csomó iskolai program közül választhat. Ha ennél is többet akar, azt magánórák keretében a szülei biztosítják neki.

Annak ellenére, hogy Jani és Tomi csak pár kilométerre laknak egymástól, miért van az, hogy mégis két ennyire különböző világban nőnek fel, és ennyire különbözőek a lehetőségeik?”

Így kezdődik az Ónody Eszter narrációjával készült film. A film alapötlete, hogy két a két gyerek életén és felmenői életén keresztül mutatja be, hogy miért egészen mások már a születésük pillanatában egy roma és egy nem roma gyerek életpálya-kilátásai. Miért van az, hogy egyiküknek szinte semmi esélye arra, hogy a születéséből származó társadalmi hátrányait élete során csökkentse, azaz hogyan válnak a hátrányok generációról generációra örökletessé?

Gyorsan és világosan kiderül a nagyon egyszerűen felépített filmből, hogy a romák elleni előítéletesség beszivárog mindenhová: az intézmények működésétől az emberek romákról alkotott gyakran hamis elképzeléseibe.

Történelmi kontextusba helyezve teszi érthetővé a romák társadalmi kirekesztésének mozgatórugóit. Ezen keresztül érthetővé válik, hogy miért szenvednek hátrányt a romák a mai napig az oktatásban, vagy a lakhatáson át a foglalkoztatásban, vagy épp az egészségügyi ellátásban, és miért élnek sokkal nagyobb arányban mélyszegénységben, mint nem roma honfitársaik.

A filmet, melynek készítésébe sokan és sokféle önkéntes munkát tettek bele, a józsefvárosi Láthatatlan Tanodát működtető, az együttneveléshez szükséges oktatási fejlesztéseket kidolgozó és oktatási jogsértésekkel foglalkozó Rosa Parks Alapítvány jegyzi.

Az animációt Kiss Melinda, a Metropolitan Egyetem Animáció és Média Design Tanszék docense készítette, a szöveg Kende Ágnes, a Rosa Parks Alapítvány oktatáskutatójának munkája.

©

Utóbbi hangsúlyozza, hogy nem azért csinálták a filmet, hogy lelkiismeret-furdalást ébresszenek az emberekben. „A társadalom zöme egyénileg valójában tehetetlen, hiszen nem mélybe akar nyomni másokat, hanem jót akar a saját gyerekeinek. Abban viszont hiszünk, hogy a megértés közelebb visz az elfogadáshoz. Azt reméljük, hogy aki megnézi a filmet, az legalább egy kicsit fogékonyabbá válik a jó irányba mutató állami vagy civil kezdeményezésekkel szemben. Most nagyon messze vagyunk ezektől, de ez egy olyan út, amin előbb-utóbb végig fogunk menni, és fontos, hogy legyen befogadókészség a társadalom oldalán.”

Kegye Adél, a Rosa Parks Alapítvány vezetője pedig így foglalta össze a téma jelentőségét: “Nemcsak társadalmi dráma, de gazdasági értelemben is komoly veszteség, hogy a kirekesztés és a rendszerszintű diszkrimináció a hátrányos helyzetű roma fiataloktól elveszi annak esélyét, hogy például az oktatáson keresztül jobb életet teremthessenek maguknak. A szegregált oktatás ugyanis újratermeli a szegénységet, ahelyett, hogy a gyerekek képességeit kibontakoztatva valós esélyt nyújtana nekik a sikeres felnőtt élethez.“

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Távozott a tankerületi igazgató, aki kivett egy roma gyerekeket oktató iskolát a támogatási programból

Távozott a tankerületi igazgató, aki kivett egy roma gyerekeket oktató iskolát a támogatási programból

Az Európai Bizottság vizsgálja a civiltörvény miatt elutasított pécsi alapítvány ügyét

Az Európai Bizottság vizsgálja a civiltörvény miatt elutasított pécsi alapítvány ügyét

Meghalt egy spanyol hegymászó, a K2 meghódítására készült

Meghalt egy spanyol hegymászó, a K2 meghódítására készült