„A harmadik intézetvezető is megkezdte munkáját. Sára Balázs és Bodolay Géza után, akik a filmes és a színházi intézetet vezetik, Antal Zsolt kapta meg a megbízását, aki az Elméleti Intézet munkáját irányítja.” Ez a magyar nyelvvel kissé hadilábon álló mondat jelent meg a Színház- és Filmművészeti Egyetem honlapján, egy interjú kíséretében, amelyben a frissen kinevezett vezető beszél a céljairól.

Noha az SZFE honlapjára is felkerült egy életrajz Antalról, abból valamiért kimaradt, hogy a szakember annál a Happy End Reklámügynökségnél kezdte pályafutását, amely a Fidesz választási kampányfilmjeinek készítőjeként vált ismertté, és amely később aztán elnyerte az Országimázs Központ pályázatát is. Antal ekkor már nem dolgozott a cégnél: a nyertes kampány után egy évig az első Orbán-kormány Miniszterelnöki Hivatalának volt kommunikációs tanácsadója.

Ami ez után következik, arról már az SZFE honlapja is beszámol: 2000–2016 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció- és Média Intézetének oktatója volt, 2016-tól pedig azon a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen dolgozott vezetői beosztásba, amely a második Orbán-kormány akkori közigazgatási és igazságügyi minisztere, Navracsics Tibor elképzelései alapján jött létre. 2010-től hét éven át a fiatalok tehetséggondozását felkaroló Dél-alföldi Talentum Akadémia oktatási programvezetője volt. 2010 óta, azaz a helyi fideszes hatalomátvétel óta dolgozik a gyulai önkormányzati médiánál. Az azonban megint csak kimaradt az SZFE-s életrajzból, hogy Antal dolgozott a kormány által mindig kiemelten díjazott, később sokáig G. Fodor Gábor nevével fémjelzett, a kormány irányvonalát jellemzően mindenben követő Századvég Alapítványnál is.

Ahogy a korábban kinevezett intézetvezetők esetében, úgy most sem utal semmilyen jel arra, hogy az intézetvezetőt a bevett és eddig az SZFE-n is uralkodó szokás szerint pályázat alapján választották volna ki.

Antal Zsolt az interjúban többek között a következőt mondja el terveiről: „Az intézetben folyó képzéseket részletesen áttekintjük. Önálló kutatási tervet készítünk. Végül egyetemi szinten is működőképes képzésfejlesztési és kutatási javaslatot dolgozunk ki.” Vagy: „Fontos, hogy a képzéseket és az oktatói munkát széleskörű kutatásokra és tananyagfejlesztésre alapozzuk. Erre épül a személy- és gyakorlatközpontú képzés és az egyes tevékenységek ellátásához szükséges szakmai-tudományos kompetenciák elsajátítása és a tehetséggondozás.”

Az új intézetvezetők nemrég némileg visszatetsző módon bírták rá az egyetem bizonyos tanárait, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek velük. Erről itt írtunk: