Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Egyértelmű helyesléssel fogadták az osztrák egészségügyi szervezetek a pénteki bejelentést, amelynek értelmében hétfőtől az egész országra kiterjedő zárlatot rendeltek el, Ami legalább 10, de ha szükséges, 20 napig tart majd. A zárlat értelmében csak a legfontosabb okokból – például vásárlás miatt – hagyhatják el otthonaikat az osztrákok a nap 24 órájában.
A döntést Alexander Schallenberg kancellár jelentette be, aki egyben közölte azt is, jövő év februárjától Ausztria-szerte kötelező lesz a koronavírus elleni oltás. Indoklásként azt hozta fel, hogy a kórházak intenzív osztályainak működőképességét szeretnék megóvni, s a tomboló negyedik hullámban elébe mennének egy esetleges ötödiknek.
Mindezt annak ismeretében mondta, hogy csütörtökön az országban 15 805 új fertőzöttet regisztráltak, az intenzív osztályokra került 500 nagyon súlyos beteg, és 55-én életüket vesztették. Felső-Ausztriában és Salzburgban ráadásul annyira súlyos válságot okozott a pandémia, hogy ott már november 15-én, hétfőn elrendelték a kijárási tilalmat, az oltatlanoknak pedig kötelezővé tették a vakcinát.
Mint kiderült, csütörtökön a kilenc osztrák tartomány vezetője Tirolban tanácskozott a válságról, majd ide rendelték magukhoz estére a kancellárt és az egészségügyi minisztert. Éjszakába nyúló vita után egyhangúan hozták meg döntésüket a teljes zárásról. Mint a fáradt Schallenberg pénteken elmondta, a kötelező oltás februári bevezetésénél a fő szempont az volt, hogy azt látták:
a meggyőzés reménytelenné vált, az oltottak aránya 63 százalék körül stagnált, ebben a helyzetben pedig már valóban határozott cselekvésre van szükség.
Az elmúlt hetekben a néppárti-zöld kormány egyébként már szigorított, elsősorban állásuk elvesztésével fenyegette meg a vakcinát addig elutasító embereket, akik közül tömegek indultak az oltópontokra. Voltak napok, amikor az ijedtség több mint 80 ezer jelentkezőt „eredményezett“. Vagyis a szigor hatásos lehet. Ráadásul a szakemberek jelezték: a maguk részéről a harmadik oltást is elengedhetetlennek tartják, és azt négy hónappal a második után be lehet adni.
A döntően katolikus Ausztriában a karácsony a legfontosabb ünnep, a 20 napos bezárás tehát azt jelentené, hogy az emberek legkorábban december 13-án mehetnének vásárolni, ajándékot beszerezni. És akkor még arról szó sem esett, hogy most 20 napra bezárhatnak a karácsonyi vásárok is, amelyeknek pedig különleges szerepük van Ausztriában az ünnepre hangolódásban.
A gazdasági kamara számításai szerint a lezárás heti egymilliárd eurós kiesést jelent,
nem véletlen, hogy a pénzügyminiszter a hangulat csillapítására már jelezte: kidolgozzák a veszteség elleni intézkedéseket. Az otthoni munka hatékonyságát erősítendő egyébként a bezárkózás napjai alatt az iskolák, óvodák nyitva maradnak, igaz, a kancellár szerint szerencsésebb lenne, ha a gyerekek sem mennénk közösségbe, inkább odahaza maradnának.
Azt még nem tudni, milyen büntetés vár majd a szabályok esetleges megszegéséért. Kormányzati szereplők szerint erről majd a jövő héten döntenek, de a kedélyek csillapítására hozzátették, hogy a döntés előkészítésével párhuzamosan a munkáltatók és a munkavállalók képviselőivel, valamint a civil szervezetekkel is tárgyalnak majd - például a kompenzációról.
Teljes lezárás jön Ausztriában, kötelezővé teszik az oltást 2022 februárjától
Radikálisnak tűnik a kötelező maszkviselés elrendelése a zárt terekben, de a tavalyi kormányzati intézkedéseknek csak a töredékét jelenti. A kormány idén 10 ezer feletti napi fertőzöttnél lépte meg az első nagyobb szigorítást, kérdés az, hogy hatmillió beoltott mellett ez elég lesz-e a járvány megfékezéséhez.
Eközben az ellenzéki szociáldemokraták - eredeti szakmáját tekintve virológus – vezetője, Pamela Rendi-Wagner helyeselte a kormány lépését, a liberális Neos vezetője viszont azt hangoztatta, hogy a kormány nyári tétlensége miatt lett elkerülhetetlen most a szigorúság. A személyiségi jog megsértése ellen legjobban ágáló szélsőjobboldali szabadságpárti vezér, a héten fertőzési tünetekkel karanténba került Herbert Kickl pedig megint csak nem cáfolta meg önmagát, ő pénteken egyszerűen diktatúrát kiáltott a szigorú intézkedéseket látva.
