Az önkiszolgáló kasszák tényleg elveszik a vásárlás élvezetét? Van, ahol kampány is indult ellenük

Pat McCarthyt komolyan frusztrálták kedvenc élelmiszerboltjában az egyre sokasodó önkiszolgáló pénztárak. A brit nyugdíjas nő ezért online petíciót indított, hogy nyomást gyakoroljon az Egyesült Királyság legnagyobb szupermarketláncára, a Tescóra. Ezzel a hagyományos kasszák visszaállítását akarta elérni, amelyekben nem automatáknál, hanem hús-vér pénztárosoknál fizethetünk. Azt állítja, hogy kampányával az idős emberek kiszolgáltatottságának vetne véget, akik nehezen boldogulnak a gépi fizetéssel.

„A helyi Tesco áruházban, ahol vásárolni szoktam, a pénztárak többsége már önkiszolgáló” - mondta a 69 éves McCarthy. „Rengetegszer jutnak eszembe fogyatékkal élő emberek: mozgássérültek, stroke-on átesettek, vakok vagy siketek. Ők vajon hogyan boldogulnak ezekkel a pénztárautomatákkal?”

McCarthy szerint – akinek aláírásgyűjtő akciójától hangos volt a helyi média –, az egykor kellemes bevásárlások mára sokak számára „rémálommá” váltak. Petícióját a hétvégéig több mint 167 ezren írták alá.

David Parry/empics/picture alliance

Azok a nyolcvanas évek

Az önkiszolgáló kasszák hatalmas fejlődésen mentek keresztül, amióta egy amerikai elektronikai cég elnöke, David R. Humble az 1980-as évek elején megalkotta prototípusukat. Humble-t egy floridai élelmiszerboltban tapasztalt hosszas várakozás indította az automata megalkotására. Mintegy ötmillió dollár befektetés és háromévnyi kísérletezés után 1986-ban egy atlantai Kroger áruházban állították be az első önkiszolgáló pénztárgépeket.

A londoni székhelyű Technavio piackutató cég szerint azóta világszerte legalább félmillió önkiszolgáló kasszát helyeztek üzembe, azonban a vállalat előrejelzése szerint a technológia térhódítása az elkövetkezendő években mintegy 18 százalékkal növekszik majd.

„Egyre több kereskedő szerez be az üzleteibe automatákat – legyen szó élelmiszerüzletekben elhelyezett önkiszolgáló pénztárakról vagy a gyorsétteremláncok ételrendelő termináljairól” – mondta egy másik brit piackutató cég, az RBR munkatársa. Alan Burt szerint a technológiát egyre gyakrabban alkalmazzák a kereskedelem legkülönbözőbb területein, így diszkontokban, barkácsáruház-láncokban, de még divatszektorban is.

Az RBR az önkiszolgáló pénztárgép-technológiáról szóló legutóbbi jelentésében megjegyezte, hogy az európai kereskedőcégek, a Carrefour, a Lidl és a Kaufland továbbra is nagy összegeket ruháznak be a technológiába.

Felzárkóztak

Nem minden országban ilyen gyors az átállás, Németország például lemaradt más országok mögött, ami az önkiszolgáló fizetőhelyek kialakítását illeti. 2019 végéig az Európában telepített 117 ezer automata kasszából itt kevesebb mint háromezret helyeztek üzembe, bár a terminálok elterjedése azóta felgyorsult.

Melkon Charchoglyan

Észak-Amerikában az automatákat egyre nagyobb számban alkalmazzák diszkontok, kisebb üzletek és a gyógyszertárláncok. Az RBR előrejelzése szerint

2026-ra világszerte másfél millió önkiszolgáló pénztár lesz már üzemben.

A koronavírus-járvány sok kereskedőt győzött meg a gépek bevezetésének előnyeiről, főként, amiért azok lehetővé tették a távolságtartást a bolti személyzet és a vásárlók között. Burt arra is rámutatott, hogy sok országban a pandémia munkaerőhiányhoz vezetett, ami szintén az automatizált megoldások bevezetésére és ilyen irányú befektetésekre késztette a kereskedőket.

Ugyanakkor a magasabb bérekért kampányoló munkavállalók egy nagy része szkeptikus az új technológiával kapcsolatban és hangsúlyozza, hogy az önkiszolgáló pénztárgépek egyre nagyobb veszélyt jelentenek a kiskereskedelmi szektor munkahelyeire. Mindez pedig arra késztette a szakszervezeteket, hogy tagjaik munkahelyeinek védelmére keljenek.

Hiányzó kapcsolat

„Az áruházi dolgozók nyújtják azt a kiszolgálást, amelyet sok vásárló olyan nagyra értékel, mi pedig nem akarjuk, hogy az új technológia miatt munkahelyek szűnjenek meg” – mondta a brit bolti dolgozók szakszervezete, az USDAW egyik szóvivője.

„Komoly aggodalomra adnak okot az állandó viták, melyek az önkiszolgáló pénztárgépeknél történő lopások, valamint a pénztárgépek működési zavarai miatt alakulnak ki. Sok vásárlónak az automaták használata is nehézséget okoz. Az önkiszolgáló kasszák körüli konfliktusok melegágyai a bolti dolgozókkal szembeni atrocitásoknak” – tette hozzá a szóvivő.

Fazekas István

Az USDAW álláspontja szerint a kereskedőket gyakran „megbabonázza az új technológia, és olyan problémákat akarnak kiküszöbölni velük, amelyek valójában nem is léteznek”. A szakszervezet ennek szellemében arra hívta fel a kereskedőket, hogy inkább a személyzetbe fektessenek be.

A fogyasztók többségének eközben egyfajta se veled-se nélküled viszonya alakult ki ezekkel a terminálokkal. Bár sokan hasznosak tartják, hogy segítségükkel elkerülhető a hosszú sorban állás, ha csak néhány terméket vásárol az ember, használatuk a visszajelzések szerint több mint frusztráló.

A kutatások szerint a fogyasztók elismerik, hogy az önkiszolgáló pénztárgépek személytelensége előnyös is lehet. Senkinek nem kell ugyanis kellemetlenül éreznie magát pénztárosok feltételezett ferde pillantásai miatt, amint végignézik a vásárlását. Egy 2018-as kanadai tanulmány szerint azonban mindennek ellenére

a megkérdezettek egynegyede nem hajlandó használni az automatákat, még kisebb vásárlások esetén sem.

Akkor mégis hasznosak?

Az önkiszolgáló pénztárgépek technológiája gyorsan fejlődik, és sok kereskedő tér át a készpénzmentes és érintésmentes fizetésre, ami többek között a mozgásukban korlátozott vásárlóknak segíthet. A jövő valószínűleg a klasszikus pénztárakat teljesen nélkülöző üzleteké.

Öt évvel ezelőtt az Amazon Fresh elsőként próbálta ki üzleteiben a mesterséges intelligenciát, valamint gépi tanulási algoritmusokat, amelyek lehetővé teszik, hogy vásárlóik hónuk alatt a megvásárolt termékekkel, ám fizikai fizetés nélkül sétáljanak ki az üzleteikből. Szkennerek és kamerák azonosítják a megvenni kívánt tételeket: vagyis a polcra visszatett áruért nem számítanak fel semmit. A vevő távozásakor pedig automatikusan megterhelik a hitelkártyáját a boltból kivitt termékek árával. (Egy hasonló magyar bolt működéséről a hvg.hu-n mi is beszámoltunk.)

Már itthon is van eladó nélküli közért, de azért szeretjük, ha valaki segít

Gondolná, hogy már intézheti úgy Budapesten is a vásárlást, hogy leolvas egy QR-kódot, besétál, szimplán a táskájába pakolja, ami kell, aztán távozik, a vásárlás pedig automatikusan megtörténik? Elég futurisztikusnak tűnhet első hallásra, pedig közel sincs szó vadonatúj technológiáról.

A vásárlóknak az üzletbe belépéskor be kell szkennelniük egy QR-kódot, és rendelkezniük kell az Amazon appal, hogy duplán ellenőrizhessék a vásárlásaikat. Az esetleges eltérések általában néhány kattintással kiküszöbölhetők.

Alan Burt hozzátette, hogy időközben sok más vállalat is teszteli már ezt a technológiát. Közéjük tartoznak a nagy szupermarketláncok, például a Sainsbury's az Egyesült Királyságban és a REWE Németországban.

Bár eleinte minden új technológia nehézséget okoz a műszaki területen kevésbé jártas vásárlóknak, a pénztár nélküli boltok idővel még az idősebb és a fogyatékkal élő ügyfelek életét is megkönnyíthetik. Mindössze ahhoz kell hozzászokniuk, hogy vásárlás közben folyamatosan figyelik őket.

Az aláírásgyűjtő nyugdíjas, McCarthy nincs meggyőződve minderről. Sőt megjegyzi, hogy sok idősebb vásárló még a hitel- és bankkártyáktól is idegenkedik.

„Rengetegen még mindig a készpénzt részesítik előnyben” – mondta, és továbbra is kitart amellett, hogy a boltoknak újra be kellene vezetniük a pénztáros által működtetett kasszákat, visszaadva ezzel az embereknek „a vásárlás élvezetét”.

Szerző: Nik Martin. A fordítást készítette: Valaczkay Gabriella

További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.