Maga a földi pokol volt az, amit a romániai idősotthonokban találtak
Már belebukott a munkaügyi és a családügyi miniszter, de a közvélemény felháborodása nem csitul. Romániai idősotthonokban súlyos jogsértéseket tárt fel egy oknyomozó riport, melynek fő állításait az ügyészség vizsgálata a napokban igazolta. Eszerint több száz idős ember gondozásával éltek vissza magáncégek, melyeknek közfeladatot kellett volna ellátniuk közpénzből, de ehelyett a rájuk bízott gondozottakat kizsigerelték, ellátásukat elhanyagolták. Úgy néz ki, hogy a politika is falazott a történéseknek. A Deutsche Welle riportja.
A kommunista Ceausescu-rezsim árvaházaiban uralkodó szörnyű körülményekről 33 évvel ezelőtt értesült a világ. A mintegy százezer, szülő nélkül felnövő intézetis gyereknek legalább egyötöde halt meg akkoriban a kíméletlen bánásmód, a borzalmas higiéniai körülmények és az orvosi ellátás hiánya miatt Romániában. Sokan közülük a személyzet hanyagságának, érdektelenségének vagy éppen cinizmusának lettek áldozatai. A túlélők többsége súlyos testi és szellemi fogyatékossággal nőtt fel.
Néhány napja az 1989-ben készült sokkoló képekhez hasonló felvételekkel van tele a román média. A különbség annyi, hogy az áldozatok ezúttal idősek – köztük sok szellemi fogyatékkal élő –, akiket „ápolási otthonokban gondoznak”, bár a létesítmények semmilyen szempontból sem méltók a név használatára.
Valóságos aranybányák
Fél évvel ezelőtt két romániai online portál, a Centrul de Investigatii Media és a Buletin de Bucuresti oknyomozó újságírói egy jól kitalált üzleti modellt lepleztek le, amelynek ötletgazdái idős és beteg emberek nyomorából gazdagodtak meg. A recept egyszerű: az állam Romániában is teret engedett ápolásra alapított magáncégeknek, melyek közpénzből látnak el közfeladatot, a jókora összegeket pedig idős emberek gondozására kellene fordítaniuk. A pénz azonban nem jutott el az otthonok lakóihoz, hanem az üzemeltetők zsebében landolt.
Az újságírók által feltárt tényekre sokáig nem volt hivatalos reakció – egészen a múlt hétig, amikor az ügyészség megerősítette a vádakat. Márpedig ezek igen lesújtó képet festenek. Az intézetben élők gondozásának tartós elhanyagolása sokuk halálához vezetett. Mint kiderült, a bentlakókat minden lehetséges módon kizsigerelték, kényszermunkára fogták és bántalmazták. Nem adták be nekik a szükséges gyógyszereket és nem táplálták őket megfelelően. Egyesek szó szerint éhen haltak. Az intézmények szomszédságában élők többször megkeresték a hatóságokat, és beszámoltak nekik arról, hogy az ápoltak még télen is meztelenül és mosdatlanul álltak az idősek otthona kerítésénél – pénzt vagy élelemet koldulva. Egy közelben lakó azt is elmondta, hogy az épület alagsorában élők alagutakat ástak, remélve, hogy azon keresztül elmenekülhetnek a földi pokolból.
A szervezett bűnözésért felelős romániai ügyészség, a DIICOT aktáiból az is kiderül, hogy a gondozottak nyugdíját elkobozták, lakóingatlanaikat pedig az „idősotthon-bizniszt” működtetők átírták a saját nevükre. A visszaélések felderítését követően három idősotthonból több mint száz embert mentettek ki és szállítottak orvosi kezelés céljából különböző egészségügyi intézményekbe.
Hogyan falaz a politika az „idősotthon-biznisznek”?
Az újságíró Ovidiu Vanghele szerint a körülmények Romániában mindennek nevezhetők, csak épp egyedülállónak nem. Az elmúlt napok eseményeit valójában az ő, valamint kollégája Bianca Albu közös oknyomozó riportja pörgette fel. Vanghele tíz évvel ezelőtt leleplezett már egy másik, illegálisan működtett, szellemi fogyatékkal élőknek fenntartott létesítményt – mesélte a DW-nek adott interjúban. (Állítólag az ellenőrzések során 24 olyan idősotthont lepleztek le, amely hatósági engedély nélkül működött.) „Ezeknek az embereknek az ellátása elég nagy ráfordítást igényel, így az állam rengeteg pénzt költ rájuk. A baj csak az, hogy a támogatás nem jut el hozzájuk.”
Azoknak a mechanizmusoknak, amelyek az állami szociális ellátórendszert szabályozták, megvolt a létjogosultságuk: a decentralizáció, a rászorultakról való gondoskodás a közösségen belül és nem valahol a világ végére száműzve, ahogyan ezt régen tették. Azonban visszaéltek ezekkel a szabályokkal, és egy „őrült tempójú privatizáció” vette kezdetét. Számtalan olyan profitorientált cég alakult, amelyek csak papíron nyújtottak szociális szolgáltatásokat. Így a dotáció nagy része nem az ellátásra szoruló emberekhez, hanem az intézmények üzemeltetőihez jutott – magyarázta Vanghele. (Az idősellátással visszaélő modell Európa más országaiban is felbukkant, lásd erről Az állam kudarca című keretes írásunkat.)
Mint kiderült, az ügyészség által vizsgált személyek közvetlen kapcsolatban állnak a Romániát kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) egyes politikusaival. Bebizonyosodott, hogy egy egész hálózat falazott az otthonok üzemeltetőinek, amennyiben elintézték, hogy ezek a létesítmények ne kapjanak ellenőrzéseket és ne szaglásszanak körülöttük – nyilatkozta a két oknyomozó újságíró.
Ovidiu Vanghele újságíró szerint az otthonok ügyében a politikai szereplők nyilvánvaló befolyása egyfajta bénultsághoz vezetett az intézményekben. Valójában már régen ki kellett volna tudódnia, mennyire nincsenek rendben a dolgok ezekben az intézményekben: „Az általunk vizsgált dokumentumok szerint több tucatnyi ellenőrzést lefolytattak, amelyek lezártával azonban csak néhány kisebb bírságot szabtak ki. A szolgáltatók papírokkal fedezték magukat: orvosi vizsgálatok elvégzéséről vagy élelmezési szolgáltatásokról szóló fiktív szerződésekkel. Romániában bevett gyakorlat, hogy amennyiben kiderül, egy létesítmény vezetője a polgármester bizalmasa, az ellenőrző hatóságok békén hagyják az illetőt. Egyfajta öncenzúra jön létre. „Ők a mi embereink” címszóval nem zavarják őket – magyarázta Vanghele.
| Az állam kudarca |
Az idősgondozás az igényekhez képest Európa-szerte vészesen alulfinanszírozott, a kormányok pedig sok országban rábízták a közfeladat ellátását magáncégekre. Róluk azt gondolták, hogy hatékonyabban képesek megszervezni az idősek intézményi gondozását – ehelyett inkább azt tapasztalni, hogy a piacon óriási tőkekoncentráció ment végbe, a for profit cégek pedig a nyereségességükre figyelnek, nem a szolgáltatásuk színvonalának a javítására – derült ki az Investigative Europe 2021-es nyomozásából. Magyarországon a legtöbbet költő nyugati államok tizedét fizetik idősellátásra, idősotthonokban csak a nyugdíjas korúak három százalékának van hely, pedig az igény jóval nagyobb lenne. Már több magyar idősotthonban is történt vezetői szinten sikkasztás és egyéb visszaélés a bentlakók nyugdíjával és más vagyonával. A romániaihoz hasonló botrány azonban a fogyatékkal élők ellátásában, a gödi Topház Speciális Otthonnal (Gondviselés Háza) kapcsolatban került napvilágra, ahol embertelen körülmények között tartottak több mint 200 fogyatékossággal élő gyereket és felnőttet. Németországban tavaly Günter Wallraff oknyomozó újságíró műsora, a „Team Wallraff” tárt fel visszásságokat a második legtöbb németországi idősotthont működtető cégcsoportnál – a bemutatott videofelvételekről (gorombáskodó személyzet, összevizelt, ki nem cserélt ágynemű) a fenntartó azt mondta, hogy az egyedi esetekből nem szabad általánosítani. |
„Egy ország szégyene”
Marcel Ciolacu, Románia miniszterelnöke és a PSD vezetője az ügyet leleplező első sajtómegjelenések idején, 2023 elején a képviselőház elnöke volt. Elmondása szerint csak akkor szerzett tudomást az idősotthonokkal kapcsolatos botrányról, amikor az ügyészség nyomozni kezdett. A kormánynak dolgozó egyik romániai sajtófigyelő szervezet képviselője a DW kérdésére ellenben leszögezte, hogy az illetékes állami intézményeknek és a legfontosabb politikai szereplőknek küldött jelentéseikben a kezdetektől szerepelt a téma összefoglalója.
Ciolacu néhány intézményvezető – hivatali mulasztás miatti – elbocsátásával próbálta rendezni a helyzetet, és az utolsó pillanatig a bizalmáról biztosította az üggyel hírbe hozott párt- és minisztertársait, Marius Budai munkaügyi és Gabriela Firea családügyi minisztert. Mindketten ragaszkodtak ahhoz, hogy semmit sem tudtak az incidensekről, és csakis a baloldali-liberális ellenzék kampánya sejlik fel a leleplező hadjárat mögött.
„Úgy tűnik, hogy a politikai vezetők reakcióit a polgárokkal szembeni érzéketlenség, tehetetlenség és közöny jellemzi” – vélte Vanghele. „Egyszerűen nevetséges azt állítani, hogy nem tudtak a visszaélésekről. Dokumentumokkal és adatokkal bizonyítottam, hogy tisztában voltak vele, mi történik” – tette hozzá az újságíró keserűen.
Még a kétnapos vilniusi NATO-csúcson tartózkodó köztársasági elnök, Klaus Iohannis is szükségét érezte, hogy megszólaljon az ügyben. Úgy fogalmazott, hogy „a ’terror házai’ jelen pillanatban az ország szégyenét jelentik, egyúttal az érintettek megbüntetését követelte. „Remélem, hogy azoknak, akiknek hatalmában áll, hogy politikai lépéseket tegyenek ebben az ügyben, lesz bátorságuk megtenni ezeket.”
A köztársasági elnök jelzése nem maradt reakció nélkül: nem lehet tudni, hogy önként vagy a kormányon belüli nyomásra Marius Budait munkaügyi és társadalmi szolidaritásért felelős miniszter csütörtök reggel bejelentette lemondását.
Ám a következmények nem állhattak meg Budainál, mivel annak is híre ment, hogy a román családügyi miniszter, Gabriela Firea rokonai és egykori alkalmazottai is érintettek a botrányban. Firea a PSD első női alelnöke, Bukarest korábbi főpolgármestere és nem utolsó sorban Florentin Pandele felesége, aki régóta Voluntari polgármestere: azé a bukaresti külvárosé, ahol a botrányba keveredett idősotthonok működtek. Az önkormányzati szociális szolgáltatásokat felügyelő hatóságot a családügyi miniszter egyik nővére vezette. Ő – akárcsak Pandele polgármester – állítja, hogy semmit sem tudott a történtekről.
Fireának a PDS hétfőig adott határidőt, hogy lemondjon, máskülönben megvonta volna tőle is a politikai bizalmat. A miniszter - bár azt hangoztatva, hogy nem tudott semmiről - a kormányfővel folytatott pénteki megbeszélését követően le is mondott miniszteri posztjáról, valamint a párt bukaresti elnöki tisztségéről és a pártvezetésben betöltött funkciójáról is.
Az ortodox egyház egyértelmű állásfoglalása
A román közvélemény eddig is gyakran taglalta a politika és a román ortodox egyházi méltóságok közötti összefonódásokat. Most azonban az egyház is egyértelműen elhatárolódott a vádakban szereplő üzelmektől és magától a politikailag támogatott kapcsolati hálótól, amelyet ebben az ügyben társadalom sérelmére elkövetett szervezett bűnözéssel, csalással és védelemre szorulókkal szembeni embertelen bánásmóddal gyanúsítanak.
Vasile Banescu egyházi szóvivő a közösségi médiában közzétett nyilatkozatában félre nem érthető üzenetet fogalmazott meg a politikai vezetők irányában: „Azt állítani, hogy ezekben a közintézményekben a tudtukon kívül taposták el a szó legszorosabb értelmében véve az embereket, akiknek kimondhatatlan kínokat kellett elviselniük, konkrétan azt jelenti, hogy tagadják a felelősségüket”. Ez pedig nem más, mint a megalázó és cinikus hozzáállásuk végső bizonyítéka.
Miután Banescu nyilatkozatára heves bírálatokat kapott több politikustól – akiket egyébként név szerint nem is említett –, az egyházi szóvivő kicsit visszább vett az agarakkal, és kijelentette, hogy ő csak a személyes álláspontját fogalmazta meg a botránnyal kapcsolatban. Az ortodox egyházat, mint intézményt nem állt szándékában belerángatni a vitába. Banescu kiállását egyébként a civil társadalom nagy része és számos vallásos értelmiségi is támogatta.
Civil szervezetek péntekre és szombatra is tüntetést hirdettek. Az ügy folyományaként az idősotthonok közül eddig 2088-at ellenőriztek, és 21-et zártak be.
Szerző: Cristian Stefanescu. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.
Nyitóképünkön Bukarest Voluntari nevű városrészében szó szerint bezárták az embereket az idősotthonokban. Fotó: Centrul de Investigații Media
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
