Az az érzésünk támadhat, hogy a magyar influenszerek a korábbiakhoz képest bátrabban foglalkoznak közügyekkel és politikával. Ennek háttere és lehetséges okai egyszerűbbek, mint gondolnánk. És mint kiderült, még azt is határozott állásfoglalásnak lehet tekinteni, amit nem annak szántak.
Az 1995 után született generációt erősítve nagyrészt már én is youtubereken nőttem fel, végigkövettük a velünk egyidős fiatalok videóskarrierjének felívelését. A 2010-es években a magyar YouTube ártalmatlan, szórakoztató videókkal volt tele, amelyeket hozzánk hasonló kamaszok készítettek. Az elmúlt öt évben azonban egyre több kritikus, közélettel foglalkozó vélemény jelent meg a youtuberek és a belőlük kinőtt influenszerek csatornáin, amiből adódik a kérdés: mi változott?
Az, hogy régebben nem voltak politikusabb influenszervideók, annak tudható be, hogy „ennek a műfajnak a korai művelői és fogyasztói olyan fiatalok voltak 2015-ben, akik maguk sem érdeklődtek a politika iránt” – mondja a hvg.hu kérdésére Guld Ádám, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense, hozzátéve: „a Z generációt vizsgáló kutatások azt mutatták, mintha egy második csendes nemzedék lenne, amelyet nem érdekel különösebben sem a politika, sem a közélet. Nem volt meg sem a kereslet, sem a kínálat – de ez életkori sajátosság”. Ám azután ez a generáció is felnőtt, és érdeklődni kezdett az olyan, őt közvetlenül érintő dolgok iránt, mint a politika.
Az influenszerek – némileg ellentmondva a nevüknek – éppenhogy maguk keresik azokat a témákat, amelyek a követőiket érdeklik. Most eljött az idő, hogy a Z generációs közönség is elvár valamilyen társadalmi kiállást az influenszerektől és a márkáktól is, a reklámok mellett értékeket is képviselni kell. Ezt gyakran még mindig a fiatalok számára könnyebben feldolgozható közéleti-szórakoztató formában teszik.
Az, hogy az influenszereknek mekkora a befolyásuk, a februárban kirobbant kegyelmi ügy nyomán szervezett tüntetésig nem volt mindenki számára nyilvánvaló, ekkor egy maréknyi videós akkora demonstrációt hozott össze, ami politikai pártnak hosszú évek óta nem sikerült. Ezek a szereplők a képernyők mögül tudtak cselekvésre buzdítani sok tízezer embert. „Sokat elárul az ő motivációjukról, hogy hangsúlyosan kérték, hogy pártpolitikától mentes legyen a rendezvény. Ez az esemény is becsatornázott egy általános kormánykritikus elégedetlen tömeget, de alapvetően sikerült elérniük, hogy ne mossák össze az összellenzéki megmozdulásokkal” – mondja lapunknak Mikola Bálint, CEU Demokrácia Intézet posztdoktori kutatója.
Az influenszereknek gondosan mérlegelniük kell, hogy felvállalnak-e megosztó politikai-társadalmi témákat, mert nem megy át minden a kritikus követőtábor szűrőjén. Mikola szerint aki politikai influenszernek áll, az foglalkozhat „lifestyle politikával”, ami sokkal elfogadottabb, ide olyan kevésbé megosztó témák tartoznak, mint a fenntarthatóság, környezetvédelem, lakhatás. Nagyobb kockázatot jelent – ezért nem is teszik ezt sokan – a konkrét pártpolitizálás, a pártok melletti kampány vagy éppen azok éles kritizálása. „Szakaszhatárt jelent a Covid-járvány és környéke. Sok, az ifjúságban is népszerű társadalmi mozgalom indult el abban az időszakban: Black Lives Matter, Biden for President, Fridays for Future. Akik korábban csak szórakoztató tartalommal jelentkeztek, azok is hangsúlyosabban vállaltak fel politikai témákat” – vázolja fel Guld.
Az online videósok a társadalmi ügyek felvállalásával tarthatnak a követőtáboruk megosztásától, de nem csak attól: a márkák, akik náluk hirdetnek, sokszor tartanak attól, hogy közügyekben állást foglaljanak. Mikola szerint két kategória van a tartalom-előállítók között, akinek ez megéri: „Aki nagyon elhivatott, aktivista mentalitással csinálja, és aki anyagilag elég független a hirdetési piactól, és kitalált egy olyan monetizálási modellt, ami miatt kevésbé kell mérlegelnie, hogy a tartalma megfelel-e a hirdetőknek, vagy sem.” Azt azért hozzá kell tennünk, hogy Magyarországon képtelenség akkora tömeget elérni, akár a YouTube-on, akár a TikTokon, hogy kizárólag saját tartalom gyártásából elég bevétele legyen valakinek.
Az influenszerek karrierjét egyengető ügynökségek általában nem szólnak bele abba, hogy publikáljon-e politikai tartalmat az oldalán. „Sokkal jellemzőbb az, hogy a hirdető zár ki bizonyos dolgokat” – mondja Mikola, aki kutatásai által belelátott az ügynökségek működésébe. Ez azért van, mert ma már a legtöbb nagy márka is felvállal valamilyen társadalmi ügyet, amit tudatosan épít az imázsába és a kampányaiba.
Kérdés, hogy ilyen körülmények között milyen hatást váltanak ki David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetének vacsorái. Pressman az Egyesült Államok képviselőjeként olyan értékek mellett áll ki, amelyek sokszor szembemennek a konzervatív, hagyományos értékekkel, ennek szellemében hív meg művészeket, sportolókat, online videósokat a nagykövetségi rendezvényre. Olyan személyek is részt vettek ezeken az esteken, akiknek azt megelőzően egyáltalán nem voltak hasonló szerepvállalásaik, összefüggésbe sem lehetett őket hozni nemhogy a politikával, de a közügyekkel sem.
A dolog pellengérre állításában meglátta a lehetőséget az ország egyik legnépszerűbb videósa, Dancsó Péter, aki egy videójában politikai agitációnak nevezi a Pressman-féle vacsorákat, és azzal kapcsolatban fogalmaz meg kérdést, hogy a Magyarország jövőjét érintő kérdésekben miért a politikával kifejezetten nem foglalkozó influenszerek véleményét kell kikérni. Dancsó ezzel lényegében magát is felpakolta a politizáló videósok polcára, csak az ellenkező végére, mint a többiek. Ritkán, de azért Dancsóról is kiderült már, hogy melyik az a politikai közösség, amelyiktől nem idegenkedik: 2012-ben a Jobbik Ifjúsági Tagozatának egyik eseményén például épp ő volt a húzónév. De forgatott nemrég videót arról is, hogy az emberkereskedelemmel vádolt és a nők szexuális kizsákmányolását biznisszé emelő Andrew Tate szerinte csak a társadalom reakciója a woke-őrületre. Dancsó mindezt azzal a humorral teszi, amelyről nehéz eldönteni, hogy csak az egyik félből űz gúnyt (ez esetben a woke-ból), vagy az egész jelenségből, és szerinte mindenki hülye.
De vajon maguk a videósok politizálásnak érzik, hogy elmentek vendégségbe a nagykövethez? A milliós követőszámmal rendelkező influenszer, Forstner Csenge a nőnapon rendezett vacsorán vett részt. Azt mondta a hvg.hu-nak, hogy „a meghívást elsősorban azért fogadtam el, mert ez egy kiváló alkalom volt kapcsolatok építésére és a nemzetközi kulturális eszmecsere elősegítése. A nőnapi vacsorán való részvételre nem politikai véleménynyilvánításként tekintettem, hanem olyan programként, melynek célja a női szerepek elismerése volt”.
Más, általunk megkérdezett jelenlévő sem értékelte a programokon való részvételt politikai állásfoglalásként. Pál Márton, „a család az család” mozgalom társalapítója úgy fogalmazott: „Én azt gondolom, hogy egy pre-Pride-vacsorán részt venni nem politikai véleménynyilvánítás, mert az LMBTQ-jogok emberi jogok. Én örülök annak, ha egy állam nagykövete vagy bármilyen képviselője érdeklődéssel fordul egy marginalizált kisebbség felé, amivel támogatja őket, ha ezt a mi államunk nem teszi meg” – mondta a hvg.hu-nak. Szerinte az influenszereknek egyenesen „kötelességük megszólalni olyan kérdésekben, amik fontosak számukra, hiszen formálni tudják az emberek véleményét, és formálniuk is kell”.
A Pamkutya testvérek is reagáltak kérdésünkre, őket Dancsó különösen kipécézte: „Egyáltalán nem szántuk politikai állásfoglalásnak, és nem tudtuk, hogy ekkora jelentősége lesz a posztunknak a nagykövettel készült fotóval. Azért fogadtuk el a meghívást, mert egy ilyen jólesik az embernek, megtisztelőnek éreztük” – mondja Norbi, a tartalomgyáros-páros egyik tagja. A médiavisszhang és az azzal járó sok negatív visszajelzés ellenére „nem bántam meg, hogy elmentem, és azt sem, hogy posztoltunk róla, sokat tanultam az esetből”.
Mindezek ellenére a tartalomgyártók politikai szerepvállalása „nem paradigmaváltó jelenség” Mikola Bálint szerint. „A médiatörténetben mindig vannak új platformok, eszközök, és általában az aktuális legfiatalabb generáció adaptálódik ehhez a leghamarabb.” A válasz valahol ott keresendő, hogy kinőttünk a 2010-es évek tartalmaiból, és elvárjuk, hogy az általunk figyelemmel kísért véleményvezérek ne csak termékekről alkossanak véleményt annak fényében, fizettek-e értük, vagy sem, hanem valós társadalmi hatással rendelkező ügyekben is szólaljanak meg. Az állami vezetők gyermekvédelmi elkötelezettségét megkérdőjelező kegyelmi botrány révén pedig a körülmények is biztosítottak lettek ehhez.
Nyitóképünkön influenszerek David Pressmannél. Forrás: Facebook / US Embassy Budapest
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.
