Tetszett a cikk?

A fosszilis üzemanyagok használata miatt levegőbe kerülő, üvegházhatást fokozó gázok miatt durvábbá váltak a hőhullámok és ezzel milliókat sújtanak egyre jobban a hosszabbá váló hőhullámok.

2024-ben világszerte átlagosan hat héttel tartottak tovább a hőhullámos időszakok, s ezzel növekedtek a magas hőmérséklet okozta egészségügyi kockázatok – állítja a Klímaközpont nevű nemzetközi szervezet elemzése. Leginkább a karibi térségben, illetve a csendes-óceáni szigetországokban váltak hosszabbá a forró időszakok, itt 150 nappal volt az olyan nap, amikor az akkor szokásos átlaghőmérsékletnél jóval melegebb volt az idő. A legkevésbé érintett országokban – többek között Nagy-Britanniában és Ausztráliában – három héttel tartott tovább az átlagosnál forróbb kánikula.

A szakértők szerint a hatóságok rendre alábecsülik a hőhullámok miatt meghalt emberek számát, a ClimateCentral úgy véli, évente több millióra tehető a forróság áldoztainak száma. A jelentés szerint 2024 volt az eddigi legrosszabb év, ám a helyzet romlani fog, ha az emberiség nem hagy fel a fosszilis üzemanyagok elégetésével.

A szakértők arra is figyelmeztettek, hogy az emberiség nincs felkészülve arra, hogy kivédje a globális felmelegedés káros hatásait. Szerintük egyebek mellett szükség lenne egy előrejelző rendszerre, amely időben figyelmeztetné az embereket a várható tartós forróságra.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!