A szárnyas logóval ellátott járműcsodából mindössze két működő példány van az országban.
Az Ikarus 30-as típus a legendás magyar buszgyártó első, Ikarus márkanéven értékesített autóbusza volt. A forgalomban 1953 és 1977 között közlekedő típust a korabeli sajtó „autóbuszcsodának” és „suhanó üvegpalotának” is nevezte. A sorozatgyártás során több, mint 3000 darabot készítettek belőle, ezek közül azonban nagyon kevés maradt fenn.
A Kossuth Múzeumhajó mellett bemutatott jármű fénykorában különböző állami építőipari vállalatoknál teljesített szolgálatot, és 2024 végén Szokolyáról került a múzeum gyűjteményébe. Bár még felújítás előtt áll, jelenleg is üzemképes állapotban van.
A típusból mindössze négy példány maradt fenn az országban, ezek közül viszont csak kettő van, amelyik önerőből mozgásképes: ez az egyik, a másik a Volánbusz gyűjteményét gazdagítja.
A most bemutatott példány a huszadik Ikarus busz a múzeum gyűjteményében, ezeknek a járműveknek egy része azonban nincs kiállítható állapotban, felújításuk pedig több tízmilliós költséget jelentene.
„Nem mehetünk el szó nélkül amellett a tény mellett, hogy Magyarországon sajnos az itt működő autógyárak és az itt működő gépgyártó cégek nem érzik felelősségüknek azt, hogy a magyar műszaki kulturális örökség fenntartásában szerepet vállaljanak. Azt gondolom, hogy ez hungarikum, hiszen Európában minden más országban a nagy autógyárak múzeumokat tartanak fenn, múzeumokat alapítanak, restaurálási folyamatokban vesznek részt, és támogatják őket, míg nálunk azok a cégek amelyek egyébként kiemelkedően jó kondíciók között, kiemelkedően jó feltételrendszer mellett működhetnek – elég itt a társasági adó szintjére gondolni – az elmúlt években valamiért nem érezték azt a felelősséget, hogy a mi hívásunkra bármilyen módon reagáljanak. Kizárólag hazai tulajdonú építőipari cégek voltak azok, amelyek akár kiállításrendezés, akár restaurálás, akár bármilyen más cél tekintetében a múzeumot támogatták” – mondta el az eseményen dr. Schneller Domonkos, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója.
Szerinte ezért a nemrég felmerült, egy ezrelékes műszaki-kulturális örökségvédelmi hozzájárulás bevezetését is meg kellene fontolni.
Az átadót követően az érdeklődők egy rövid utazást is tehettek a járművel.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.
