Közösségi gyűjtést indított a magyar női gyeplabda-válogatott, hogy részt vehessenek a nyáron Törökországban rendezett Európa-bajnokságon. A csapatnak 25 ezer euróra, azaz 10 millió forintra lenne szüksége, amely nemcsak a törökországi utazásra teremtené meg a lehetőséget, hanem a felkészülésre is, itthon ugyanis erre nem igazán adottak a lehetőségek – erről Ferenczi Zsolt, a válogatott szövetségi kapitánya beszélt nekünk. 

Magyarországon ugyanis nincs a gyeplabdához szükséges egyetlen műfüves borítással ellátott pálya sem, a válogatott a nemzetközi szerepléseket megelőzően a közeli országokban, Szlovákiában, Horvátországban vagy Szlovéniában készül, ha a lehetőségeik engedik. A gyeplabda itthon kizárólag amatőr sportként működik, a szövetség kap ugyan állami támogatást, ez azonban csak a legfontosabb költségek fedezésére elég. Ha viszont a válogatott ki akar lépni a nemzetközi porondra, akkor azt a játékosoknak a saját zsebükből kell megoldaniuk. „Az állami támogatás az alapvető működési költségeket fedezi, de hogyha nagyobb utazásokra kényszerülünk, akkor matekozni kell, hogyan jövünk ki ebből a dologból” – magyarázta Ferenczi. 

Pedig a most kitűzött 10 millió forint az elmúlt másfél évtized hazai sportfinanszírozásának tekintetében elenyésző összeg. Igaz, ebből nagyrészt az olyan kiemelt látványsportágak részesülnek, mint a foci és a kézilabda. Az Orbán Viktor által alapított Puskás Akadémia labdarúgócsapata például 14 év alatt 143 milliárd forint bevételből gazdálkodhatott, amelynek túlnyomó része támogatás. A klub utánpótlásáért felelős alapítványa csak tavaly 8,4 milliárd támogatást kapott, ebből több mint 6 milliárdot az államtól, ez a női gyeplabda válogatottnak 600 Európa-bajnoki szereplésre lenne elég. Az itthon 200-250 fő által űzött gyephoki népszerűsége persze össze sem vethető a futballéval, ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a fociba ölt támogatásokat sem piaci alapon osztogatják.

Az Európa-bajnoki részvétel hatalmas előrelépést jelentene a női válogatottnak, amely hosszabb kihagyás után csak 2017-ben alakult meg újra. Ezt követően 2019-ben már részt vett a csapat egy szlovéniai kontinenstornán, de a koronavírus keresztbe tett a sportág hazai fejlődésének, most jutott el újra oda a csapat, hogy szerepelhessen a III. csoportos Európa-bajnokságon. Hogy ez mekkora dolgot jelentene a sportág hazai életében, azt jól szemlélteti, hogy 2019-et megelőzően legutóbb 1936-ban vett részt nemzetközi tornán a csapat.

A magyar női gyeplabda-válogatott 2023-ban

MGYSZ

„Minden Európa-bajnoki évben mérlegeljük, hogy mik a lehetséges helyszínek, és ennek megfelelően benevezünk, ha közeli, olcsó desztináción van a férfi és a női esemény is” – személtette a szövetség lehetőségeit Ferenczi, aki szerint nehéz helyzetben vannak, ha mindkét esemény távolabbi helyszínen van, az idei év pedig ilyen, mivel a férfi és a női válogatott megmérettetését is Törökországban rendezik. „Ilyenkor bajban vagyunk, és akkor mindenféle egyéb megoldásra kényszerülünk” – tette hozzá. Ilyen egyéb megoldást jelenthet a közösségi gyűjtés, amely a sportág hazai történetében újdonságot jelent, ugyanakkor Ferenczi szerint a szövetség nemzetközi kapcsolataira való tekintettel – alapító tagjai, mind az európai, mind a nemzetközi szervezetnek – abban bíznak, hogy külföldről is számíthatnak támogatókra.

Az állami támogatással kapcsolatban a szövetségi kapitány azt is elárulta, hogy folyamatosan tárgyalnak a mindenkori sportkormányzattal, most épp a Honvédelmi Minisztérium Sportért Felelős Államtikárságával. „Az állami támogatásunk az évről évre növekszik, de nem feltétlenül éri el azt a szintet, ami a mi számunkra ideális lenne” – mondta ezzel kapcsolatban, kiemelve, hogy a sportág teremszakágát, a teremhokit tekintve azért kedvezőbb a helyzet, a tavalyi évben például B kategóriás Eb-t rendeztek Soroksáron, idén pedig egy komoly nemzetközi klubversenynek adtak otthont. A nagypályás szakág fejlődését azonban jelentősen korlátozza a megfelelő infrastruktúra hiánya, hiszen így nemcsak támogatókat, de nézőket és játékosokat is nehéz bevonzaniuk. 

„Egy nagyon-nagyon rossz infrastrukturális helyzetben vagyunk, és hogyha ezt azzal vetjük össze, hogy egyébként a játékoslétszámunk alapvetően alacsony, az is ebből következik, mert nehéz egy olyan sportnak megnyerni a fiatalokat, amit valójában az adott országban nem tudnak megfelelő felületen gyakorolni.

Ez kicsit olyan, mintha a magyar úszósportnak a Széchenyi meleg vizes medencéjében kellene felkészülnie a nemzetközi megmérettetésekre”

– vont párhuzamot a szövetségi kapitány. A csapat ennek ellenére fel tudja venni a versenyt a kedvezőbb körülmények között készülő régiós riválisokkal, a világranglistán, amelyen összesen 90 ország szerepel, az 51-52 hely környékén mozog a magyar válogatott.

Itthonról viszont azért is nehéz szponzorokat találniuk, mivel a sportág ismertsége alacsony, a többség a hoki szó hallatán rögtön a jégkorongra gondol. Pedig Ferenczi szerint ez a világ legtöbb országában nem így van: a gyeplabda a világ egyik legnézettebb sportága, 1908 óta kettő kivételével az összes nyári olimpia versenyszámai között szerepelt, és szinte minden kontinensen vannak meghatározó képviselői Argentínától Dél-Afrikán, Indián vagy Pakisztánon át Németországig és Hollandiáig. A gyeplabdának Magyarországon is komoly hagyományai vannak, alapító tagjai voltunk a nemzetközi szövetségnek 1924-ben, és a hazai szövetség is ebben az évben alakult meg, így tavaly ünnepelte centenáriumát, amelynek kapcsán egy ünnepi kiadvány is készült.

Magyarország–Ausztria női válogatott mérkőzés 1933. Budapest, Margit-sziget

Tolnai Világlapja

A hazai gyephoki az 1930-as években élte fénykorát, a sportág ekkoriban elsősorban a hazai közép- és felsőosztály időtöltésének számított. Az aranykornak a háború vetett végett, ugyanis a játékosok jelentős része tartalékos tisztként behívót kapott, 1945 után azonban csak a férfi szakág tudott újraindulni, a női gyeplabda magyarországi feléledésére egészen a 80-as évek végéig várni kellett. A felnőtt női válogatott újraalakítására azóta több kísérlet is történt, végül a 2010-es évek második felében jutott el oda a sportág, hogy állandó jelleggel újra összeállhasson a nemzeti csapat.

Borítóképünkön a magyar női gyeplabda-válogatott mérkőzése Litvánia ellen a 2019-es Európa-bajnokságon. Forrás: MGYSZ – Villangó Veronika