szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Nobel-díjas tudós fontosnak tartja, hogy az emberek mindig mérlegeljék az olvasottakat, mielőtt döntenek a kizárólag interneten elérhető „titkos szer” megvásárlásáról, vagy az ott ajánlott „csodamódszer” alkalmazásáról.

Ismét visszaéltek Karikó Katalin Nobel-díjas professzor nevével az interneten – derült ki a lapunkhoz eljuttatott leveléből. A kutató ebben hangsúlyozza: soha nem nyilatkozott a székrekedés veszélyeiről

Karikó közleménye szerint ismét hamis hírek és álinterjúk jelentek meg a nevét felhasználva. Ezekben a csalók általános orvosként és az emésztőrendszeri betegségek szakértőjeként hivatkoznak rá, aminek nincs semmiféle alapja. Az álinterjúkhoz róla készült fotók meghamisított változatait használták fel.

„Az álhírgyártók és a csaláson alapuló szövegek, hamis fotók terjesztői megsértik polgári és személyiségi jogaimat. Ezek a médiamegjelenések visszaélnek személyes adataimmal, és tisztességtelenek, mert megtévesztik azokat az embereket, akik a betegségük miatt fogékonyak minden információra, különösen azokra, amelyekről azt állítják, hogy tőlem származnak” – írta.

A kutató a médiafogyasztó emberek figyelmébe ajánlotta a „fake news”, vagyis az álhírek terjedése ellen küzdő nyelvészek javaslatát: mindig fokozott óvatossággal, körültekintően olvassanak és tájékozódjanak, mert ezekben olyan megfogalmazások, kifejezések szerepelnek, amelyek az állítások valótlanságára utalnak.

Fontosnak tartom, hogy az olvasottakat mindig alaposan mérlegeljék, mielőtt döntenek a kizárólag interneten elérhető »titkos szer« megvásárlásáról vagy az ott ajánlott »csodamódszer« alkalmazásáról”

– tette hozzá.

Karikó Katalin reményét fejezte ki, hogy az illetékes szerkesztőségek, hivatalok és hatóságok haladéktalanul megteszik a szükséges lépéseket, azaz megtisztítják közösségi és egyéb médiafelületeiket a hamis hírektől, álinterjúktól.

A tudósok nem hittek Karikó Katalinéknak – Pardi Norbert az mRNS-vakcinák rák elleni bevethetőségéről

A gyógyszercégeknek masszív bevételük lett az mRNS-vakcinákból, ezek jelentős részét visszaforgatják a kutatásokba, így már nem évi 5-6, hanem 40-50-100 klinikai vizsgálat folyik mRNS-alapú készítményekkel – mondja Pardi Norbert, a Pennsylvaniai Egyetem mikrobiológiai tanszékének professzora, aki még 2011-ben csatlakozott a Karikó Katalin és Drew Weissman laboratóriumában zajló kutatásokhoz.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!