Cseh László: Nem voltam elég nagyképű – Penge podcast Szilágyi Áronnal
Sok rossz dolgot is megélt a sportban, és ezekről is beszélni kell – vallja Cseh László, aki annak idején már annak is örült, ha az edzője nem üvöltötte le a fejét, egy ponton pedig megtagadta a számára előírt edzésmunkát, és bár a szakvezetés már kezdett lemondani róla, ő éppen akkor úszott Európa-csúcsot. A most 39 éves egykori úszó Turi György és Michael Phelps önbizalmára gyakorolt hatásáról, a régi- és újgenerációs edzők mentalitásáról és pályafutása legmélyebb pontjáról is beszélgetett Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással a Penge podcastban.
HVG
Kettősség jellemzi a hatszoros olimpiai érmes, világ- és Európa-bajnok Cseh Lászlót. A hétköznapi életben szerény, visszahúzódó típus, de amikor bekerül a természetes közegébe, az uszodába, teljesen más mentalitást vesz fel: önbizalomtól duzzadó sportolóvá válik, aki mindent meg akar nyerni. Nem volt ez mindig így, élete első versenyén még egyáltalán nem érdekelte az eredmény, de ez gyorsan megváltozott, Egerszegi Krisztina közelsége pedig ráébresztette, hogy éhes a sikerre.
Egyke gyerekként „megtanult egyedül unatkozni”, a medencében azonban soha nem hagyta magára legnagyobb riválisa, Michael Phelps. A 23-szoros olimpiai bajnok amerikai úszóra példaképként tekintett, de minden edzésen az lebegett a szeme előtt, hogy le akarja győzni. Elképzelhetőnek tartja, hogy ha ez összejön, és olimpiai bajnok lett volna, hamarabb abbahagyja az úszást, ugyanis korábbi edzőjével nem volt felhőtlen a viszonya, erről is őszintén beszélt a Penge podcastban, melynek legújabb részében az önbizalom témáját járták körül Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok kardvívóval és Kenyeres András mentáltrénerrel.
Cseh László először 2007-ben, egy rosszul sikerült világbajnokság után döntött úgy, hogy sportpszichológushoz fordul a problémáival, riválisai sikere ugyanis rossz hatással volt az önbizalmára. Két-három évvel később úgy érezte, eltelítődött, és sokszor nehezére esett szembenézni a kellemetlen kérdésekkel. Utólag visszanézve úgy érzi, erre ment rá a riói olimpia. Azt hitte, hogy mentálisan elég erős, de nem volt az.
Az élet viszont már Londonban is kemény kihívások elé állította, pályafutása legnagyobb mélypontját is ekkor élte meg. Végül néhány nap alatt kiszenvedte magából a fájdalmat és éremmel tért haza. „Már elértem a medence alját és onnan sikerült kicsit elrugaszkodnom” – emlékezett vissza. Ennek kapcsán szóba kerültek a fiatalkori elvárások, az önbizalomrombolás, a kudarcok, amelyek megtanították győzni, az edzői mentalitás, a belső védelmi rendszer, ami nem hagyta, hogy kiégjen és a Michael Phelps-hatás. Kiderült az is, milyen zenével hangolódott a versenyekre, melyik szakmát tanulta ki a visszavonulása után és volt-e olyan része a karrierjének, ami nehezebb, mint a gyereknevelés.
„Oktatás, egészségügy, humántőke, infrastruktúra. Ezeket biztosan meg kell finanszírozni. És ekkor fog kiderülni, hogy gyakorlatilag semmi másra nem marad pénz.” Pogátsa Zoltán szerint a tanárok bérét meg kellene háromszorozni, Mészáros Lőrinc vagyonát viszont csak egyszet lehet elvenni. A közgazdászt Kacskovics Mihály Béla kérdezte.