Több ezer reakciót, ezres nagyságrendű kommentet és megosztást ért el a Facebookon a Karácsony Gergely főpolgármester által újraosztott poszt, ami azt hivatott szemléltetni, mekkora kiesést okoz az önkormányzatoknak az iparűzési adó megfelezése, cserébe milyen kis segítséget jelent a vállalkozásoknak. Az ábra valóban szemléletes, és bár egy konkrét cég példájából indul ki, nagyságrendileg reális. Merthogy triviális, az iparűzési adó mértéke ugyanis törvényileg maximált, legfeljebb a vállalkozás nettó árbevételének 2 azaz kettő százaléka lehet - csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, a kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségével, illetve az anyagköltséggel. Az önkormányzatok a saját iparűzési adójuk kulcsát 2 százalék alatt is meghatározhatják, akár nullában is. Mindenesetre a maximális, 2 százalékos kulcs mellett is egyértelmű, hogy bármely vállalkozás számára az iparűzési adó arányaiban nem a legborzasztóbb teher.

Az már nem egyértelmű, hogy egyik vagy másik vállalkozás összes adóterhén belül mekkora szeletet tesz ki az iparűzési adó. Ez ugyanis függ attól is, mit tekintünk a vállalkozások adóterhének, ide soroljuk-e például az alapesetben 27 százalékos forgalmi adót (az áfát), amit ugyan a vállalkozások fizetnek be a költségvetésbe, de beépítenek az áraikba, vagyis voltaképpen csak beszednek a vevőiktől. Komoly adóterhet jelentenek a bérekre rakódó közterhek – de vannak olyan vállalkozások, amelyeknek csak 1-2 dolgozó után fizetnek közterheket, mások százak vagy akár tízezrek után.

Fazekas István

Egyszóval egyáltalán nem egyértelmű, az iparűzési adó megfelezése melyik vállalkozásnak mekkora segítséget jelent. Azt érdemes megjegyezni, hogy az adó alapja a árbevétel, amiből két dolog következik:

• Azoknak a cégeknek, amelyeket különösen padlóra küldött a járvány és a válság amúgy se nagyon kell iparűzési adót fizetniük,
• Az iparűzési adó felének elengedése elsősorban azoknak a vállalkozásoknak nagy segítség, amelyeket nem küldött annyira padlóra (vagy egyáltalán nem) a válság.

A saját önkormányzati bevételek négyötöde

Ami az önkormányzatokat illeti, az teljesen egyértelmű, hogy számukra hatalmas érvágás az iparűzési adó megfelezése. Nem mindegyiknek persze, a vállalkozások ott fizetnek iparűzési adót, ahova a székhelyük, illetve a telephelyük be van jelentve. Értelemszerűen egy nagyvárosban több vállalkozás székel, mint egy kis zsákfaluban.

Itt érdemes megjegyezni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése szerint a 25 ezer lakosnál kisebb települések automatikusan kompenzációt kapnak majd az államtól. Ami jól hangzik, csak éppen jellemzően pont ezeket a településeket érinti kevésbé az adó megfelezése. A nagyobb településekkel a kormány majd egyenként fog egyeztetni a kompenzációról.

A teljes önkormányzati szektort – illetve a fentiek értelmében elsősorban a nagyobb településeket – az iparűzési adó megfelezése nagyon súlyosan érinti, ez tagadhatatlan tény. A 2019-es központi költségvetés teljesülését bemutató zárszámadás szerint az önkormányzatoknak mindösszesen 971 milliárd forint bevételük volt helyi és települési adókból. 788 milliárd az iparűzési adóból folyt be. Vagyis

az önkormányzati szektor saját bevételeinek 80 százaléka az iparűzési adóból származik.

Cikkünk írásakor még nem jelent meg az iparűzési adó megfelezéséről szóló kormányrendelet, a miniszterelnök bejelentése alapján az intézkedés csak a kis- és közepes vállalkozásokra és az egyéni vállalkozókra fog vonatkozni. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a december 22-ei kormányinfón azt mondta, a határvonal 250 foglalkoztatott és 4 milliárd forint árbevétel lesz, az ennél kisebb méretű és árbevételű cégek iparűzési adóját felezik meg. Gulyás szerint ez 150 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál. Illetve megfordítva, 150 milliárd forint kiesést jelent az önkormányzatoknak, ezzel iparűzésiadó-bevételük a 2018–17-es szintre esik vissza. A miniszter azt mondta, a kormány "nyitott" a 25 ezer fősnél nagyobb települések kompenzálására, de "közös érdek", hogy a vállalkozások túl tudják élni a válságot.

Gulyás Gergely

MTVA

Kormány vs önkormányzatok: sakk-matt

Az iparűzési adó megfelezése mindenesetre jól illeszkedik a kormány önkormányzatok kivéreztetésére indított háborújába, és ezen a ponton kijelenthetjük, hogy a kormány többszörös sakkot, sőt talán mattot adott az önkormányzatoknak. A helyzet összefoglalva a következőképpen fest:

• A válság miatt az önkormányzatok jelentős bevételkieséseket kénytelenek elszenvedni.
• A kormány további bevételeket von el az önkormányzatoktól (ingyenes parkolás, iparűzési adó felezése stb.)
• A kormány nem engedi, hogy az önkormányzatok növeljék a bevételeiket (adóstop, önkormányzati cégek díjemeléseinek tiltása).
• Az önkormányzatok törvényileg csak kormányzati engedéllyel vehetnek fel nagyobb hiteleket. (Ez a szabály a 2012-es adósságkonszolidáció óta áll.)
• Az önkormányzatok – a kormánnyal ellentétben (amely jelen állás szerint idénre a GDP 9 százalékát, jövőre 6,5 százalékát elérő mínuszt enged meg magának) – nem tervezhetnek hiányt a költségvetéseikben.
• Az önkormányzatoknak vannak törvényileg meghatározott feladataik, amelyeket kötelesek ellátni. Vannak továbbá olyan feladataik, amelyeket önként látnak el. Mindennek költségei vannak.
• A kormány ráadásul néhányukat kiadásnövelésre kötelezi. Erre eddig példa a kötelező járatsűrítés a tömegközlekedésben, de jöhetnek még egyéb intézkedések is.

Máté Péter

Mindezek együtt azt jelentik, hogy a kormány felborította az önkormányzatok gazdálkodását, a várható bevételek pedig sok helyen már nem fedezik a tervezett kiadásokat.

Akadhatnak olyan önkormányzatok, amelyeket szó szerint pénzügyileg mattolt a kormány, vagyis a jogszabályilag egyáltalán elérhető bevételeik a jogszabályilag kötelezően ellátandó feladataikat sem fogják fedezni.

Az biztos, hogy az önkormányzatok gazdálkodása felborításának nagyon sok településen az alapvető közszolgáltatások fogják kárát látni. Hiszen ha nincs elég bevétel, akkor csökkenteni kell a kiadásokat. 38 polgármester ezért tiltakozásul december 23-án 19 órától egy estére lekapcsolja településeiken a díszkivilágításokat.

Valójában az egész 2022-ről szól

A nagy kérdés persze, hogy ebben a helyzetben mit tehetnek a súlyosan érintett önkormányzatok hosszú távon.

Az első lehetőség, hogy összeszorítják a fogukat, próbálják lefaragni a kiadásaikat, és továbbra is megpróbálnak együttműködni a kormánnyal. Orbán Viktor ígérete szerint a nagyobb települések egyedi döntések alapján számíthatnak kompenzációra. Illetve ugyebár a jelentősebb hitelfelvételekhez is kormányzati engedély kell. Más szóval az érintett önkormányzatok táncolhatnak a működőképesség határán, folyamatosan kitéve a kormány kegyének – és a folyamatos támadásoknak az „alkalmatlanságuk” miatt.

Benne van a pakliban, hogy a kormány végül oda fogja adni a szükséges pénzt a nagyobb településeknek is, mellékelve a „fölösleges hiszti” vádját.

Az biztos, hogy

az önkormányzatok épp most írják a költségvetéseiket – amihez nem ártana tudniuk például, mekkora iparűzésiadó-kiesésre kell számítaniuk, illetve számíthatnak-e állami kompenzációra.

A második lehetőség, hogy az önkormányzatok drasztikusan leépítik a közszolgáltatásaikat, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a kormány kényének-kedvének. Hogy pontosan mit és mennyire, az kulcskérdés, egyáltalán nem mindegy például, a főváros végrehajt-e leépítéseket a BKV-nál. Itt ugyanis keletkezhetnek visszafordíthatatlan, vagy legalábbis nehezen visszafordítható károk. Közben minden rendelkezésre álló felületen kommunikálhatják, hogy az egész a kormány hibája, Orbán Viktor miatt borul sötétségbe az utca, nem tud elindulni a busz stb.

A kormány persze ugyanezt csinálhatja, csak a másik irányból, igyekszik az egészet rátolni az „alkalmatlan” ellenzéki vezetőkre – közben a fideszes vezetésű önkormányzatok kapnak kompenzációt és hitelfelvételi engedélyt. Miután az ellenzéki pártok bejelentették, hogy a 2022-es országgyűlési választáson egy listán és teljes koordinációval indulnak, a tét ez lesz: kinek hisz a közvélemény? Vagy legalábbis egy választási győzelemhez elég része.

Elhiszik-e a kormánynak, hogy az egész ellenzék úgy, ahogy van egy önkormányzat vezetésére is „alkalmatlan”? Vagy elhiszik az ellenzéknek, hogy a kormány akár alapvető közszolgáltatások működését is képes sutba dobni napi politikai célok érdekében?

A kommunikációs térben a kormány fölénye jelentős, gyakorlatilag korlátlan mennyiségű közpénz, a közmédia és a kisvárosnyi emberrel működő KESMA több tucat médiuma áll rendelkezésre. Ugyanakkor az elmúlt évek már megmutatták, hogy a Fidesz kommunikációs gépezete is kudarcot tud vallani. Különösen, ha nagy ellentét feszül a valóság és a felmutatott kép között. Márpedig a válság és a járvány uniós szinten enyhén szólva nem kiemelkedő kezelése (no meg a Szájer-botrány) miatt a Fidesz már most vesztett a népszerűségéből.

Fazekas István

Van az úgy, hogy kicsit elszáll a hiány…

A harmadik lehetőség, hogy az érintett (ellenzéki) önkormányzatok fenntartják jelenlegi működési szintjüket (legalábbis nagyrészt), a költségvetésükön ütött lyukakat pedig hitelekkel tömik be. Elvileg ugyebár nem tervezhetnek hiányos költségvetést, de hát az élet néha sajnos nem úgy alakul, ahogy az ember tervezi. Vagyis a gyakorlatban megírnak és elfogadnak 2021-re egy nullszaldós költségvetést, amiről tudják, hogy nem fog teljesülni. Ez csúnyán hangzik, de jegyezzük meg, hogy a Pénzügyminisztérium már most elismerte, hogy a 2021-es kormányzati költségvetés hiánya jóval nagyobb lesz a törvényileg rögzítettnél. A 2020-as költségvetésről közölt adatokból az is nyilvánvaló, hogy ugyanez igaz az idei költségvetésre. Szóval valóban előfordul az ilyesmi, világjárvány van és gazdasági válság. Persze nem kellene előfordulnia, a kormánynak is módosíttatnia kellene a költségvetéseit az országgyűléssel.

Az önkormányzatok számára a helyzet nem ilyen egyszerű, nagyobb hitelekhez (kormányzati hozzájárulás nélkül) ugyanis nem férnek hozzá. Azonban kisebb likviditási hiteleket felvehetnek – kérdés, ilyenekkel meddig és mekkora mértékben menedzselhető pénzforgalmi szinten egy veszteséges büdzsé. A nagy, tíz- és százmilliárdos költségvetésekkel működő települések (mindenekelőtt Budapest) esetében a mozgástér arányaiban kicsi. Még nagyobb kérdés, mi történne, ha egy önkormányzat olyan helyzetbe jutna, hogy nem tudja fizetni a vele szemben fennálló követeléseket? Például hiteltörlesztéseket, beszállítói számlákat, akár béreket. Ez a szó hétköznapi értelmében csőd lenne, de az államháztartás részeként az önkormányzatok nem tudnak úgy csődbe menni (csődvédelmi eljárásba menni), mint a vállalkozások, se úgy, mint egy teljes állam a szuverén adósságával vagy annak egy részével (államcsőd). Késedelmes fizetés miatt persze az ilyenkor szokásos jogi eljárásokat önkormányzatokkal és önkormányzati cégekkel szemben is el lehet indítani.

Ezen az úton a veszteség tényleges mértéke csak 2022 végén, sőt akár 2023 elején, a 2021-es költségvetések zárszámadásaiból derülne ki. Ugyanez igaz egyébként a kormányzati költségvetésre, a 2020-as teljesülésekről szóló zárszámadást a Pénzügyminisztérium majd csak 2021 őszén terjeszti be az országgyűlés elé.