Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Bárki számára elérhető online bevezető készült a mesterséges intelligencia világába. A kurzus nem rossz, bár nem is jó. A kormányzati háttérintézmény szokás szerint titkolja, mennyibe került, és miért pont azok csinálták, akik.
December elején elindult a kormány Digitális Jólét Programja (DJP) keretében a mesterséges intelligenciát bemutató, „MI Kihívás” névre keresztelt tudatosító kampánya, amelynek „célja, hogy 2021 végéig egymillióan átfogó képet kapjanak a technológiában rejlő lehetőségekről, és közülük százezren megismerjék a mesterséges intelligenciával kapcsolatos alapvető tudnivalókat”.
Utóbbi cél elérését a „Bevezetés a Mesterséges Intelligencia világába” című ingyenes online kurzus segíti. A kurzus működik, ingyen van, egy email-cím birtokában és egy egyszerű regisztráció után bárki elvégezheti. Ráadásul nem csak 100 ezer felhasználó regisztrálhat, hanem bármennyi, „folyamatosan elérhető az érdeklődők számára, és nem kerül lezárásra a százezer fő után sem” – erősítette meg a hvg.hu-nak a DJP-t bonyolító, azonos névre hallgató állami cég.
Mivel a kurzust bárki elvégezheti, a 100 ezres szám minden bizonnyal csak minimális célkitűzés, illetve úgy tűnik, csak az első 100 ezer nebuló kap tanúsítványt a kurzus elvégzéséről, ilyet:
Egyelőre a jövő zenéje, kiadnak-e egyáltalán valaha 100 ezer tanúsítványt, a kurzust ugyanis enyhén szólva nem reklámozzák agyon. A kormány hivatalos Facebook-oldalán az „MI kihívás” kifejezésre keresve hiába várunk az MI Kihívással kapcsolatos találatokat – a kormány számára a jelek szerint csak a Migráció kihívás.
Pedig a tananyag elkészült, ingyen van, akár büszkék is lehetnének rá, de legalábbis nincs ok rejtegetni. A hivatalos tájékoztatás szerint a kurzust az ELTE szakemberei dolgozták ki. Ezzel kapcsolatban persze felmerül, hogy pontosan mely szakemberek, és mennyi pénzért – a hvg.hu ezt firtató kérdésére a DJP mindössze annyi választ adott, hogy a „kurzust az ELTE Informatika Karának szakemberei készítették”.
Ami azt illeti, a tananyag egyes részei nagyon úgy festenek, mintha egy egyetemi bevezető kurzus jegyzetéből ollózták volna össze.
A kurzus amúgy nem sikerült nagyon rosszul, az összeollózottság látszik rajta, helyenként száraz, helyenként unalmas, interaktivitást pedig annyit sikerült belecsempészni, hogy az elején van egy 3x3-as amőba-játék, menet közben pedig alkalmanként kattintani kell, hogy előbukkanjon a szöveg, ami a legtöbb esetben amúgy is pont elfér ott. A kurzus egyáltalán nem hosszú, de úgy a negyedét biztos el lehetne hagyni – bőven vannak olyan részek, amik fölöslegesek, az átlagembert nem érdeklik, akit meg érdekel, az úgyis tudja (illetve majd megtanulja az ELTE-n a második félévben).
Hibáitól eltekintve az anyag bevezető alapozásnak jó, benne van, amivel egy laikusnak a 2020-as évek elején jó tisztában lennie a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatban.
Kezdve azzal, hogy micsoda is voltaképpen az MI? Mire jó egy ilyen, hol találkozhatunk vele? Milyen változatai vannak, és miben különbözik a Google utazástervezője egy T-800-as terminátortól? Az elméleti alapokon túl terítékre kerülnek hétköznapi, mindenkit foglalkoztató kérdések, mint például az, hogy elveszik-e a munkánkat az MI-k és a robotok (mielőtt a Skynet kirobbantja a harmadik világháborút)? A válasz egyébként az, hogy igen, de nem minden munkát, illetve nem minden munkát egyforma mértékben. Ráadásul lesznek új munkahelyek azok helyett, amiket elvesznek a gépek. De még az etikai kérdésekről is esik szó. Erkölcsös dolog például felrúgni egy robotot? Kell-e sajnálni a felrúgott robotot? Illetve ha egy önvezető autó elgázol egy idős nénit, felelőssé tehető-e a járművet irányító MI? És ettől részben függetlenül, balesetveszélyes helyzetben kinek az életét sodorhatja veszélybe az MI, a saját utasáét, vagy a zebrán átkelő gyerekét? Vagy esetleg az idős néniét a gyerek helyett?
Egyszóval a kurzus rossznak nem rossz, elkészült (bár nem tudni, mennyibe került), fönt van az interneten – nem világos, hogy a DJP, illetve a sokkal nagyobb eléréssel rendelkező kormány miért nem tukmálja boldog-boldogtalanra. Hacsak nem azért, nehogy lefagyjon a kurzusnak otthont adó szerver.
Ami végül is benne van a pakliban, a hírek szerint ilyesfajta problémák is akadtak az elmúlt időszak másik ingyenes állami kurzusával, a mindenki számára elérhetőként beharangozott, Újratervezés névre keresztelt online informatikusképzéssel.
Főleg, hogy az Újratervezés tananyaga ugyanúgy a Nexius Learning online oktatási szoftverén futott, mint a Bevezetés a mesterséges intelligencia világába. Ahogy a tananyag készítőinek díjazását, a DJP azt sem árulta el a hvg.hu-nak, mennyi pénzt fizetnek a Nexius Learning üzemeltetőjének. Ami az ELMS Informatika Zrt. volna, az SDA-csoport tagja. Az SDA az állami oktatási szektor legnagyobb informatikai beszállítója, a Nexius Learning felületén fut például a központi online KRESZ-kurzus, az SDA-é a felsőoktatási intézmények által használt Neptun oktatásszervezési rendszer, közoktatási párja, a KRÉTA. De az SDA-csoport egyik tagja kapta meg 2016-ban a kormányhivatalok egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszere (EKEIDR) kiterjesztéséről szóló megbízást, egymilliárd forintért.
Nem az SDA hibája, hanem a programot uniós pénzből lebonyolító Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalé (NSZFH), hogy az Újratervezés programot botrányok sora kísérte. Sőt talán leginkább a kormányé, amely tavasszal a járvány kitörése után szemmel láthatóan kapkodva próbált bejelenteni legalább jól hangzó lépéseket. A program nyitott alapozó képzésére több mint 60 ezer ember regisztrált, aztán csak menet közben derült ki, hogyan és milyen szakképzések lesznek elérhetőek azoknak, akik azt elvégzik. Ami végül 8 ezer embernek sikerült – közülük ezer kezdhette meg a szakképzések valamelyikét, de az is csak az utolsó pillanatban derült ki, hogy ilyen szűk a keret, és hogy rangsorolt felvételikkel lehet bekerülni.
Az MI Kihívás, illetve azon belül a Bevezetés a mesterséges intelligencia világába a kormány MI stratégiája keretében, illetve a kormány által iparági szereplők képviseletére összehozott MI Koalíció égisze alatt valósult meg.
Magával az elkészült stratégiával az MI hazai szakértői is elégedettek, egyikük a HVG érdeklődésére úgy fogalmazott: az Innovációs és Technológiai Minisztérium meglepően nyitott volt a véleményükre, és szabad kezet kaptak abban, hogy alulról építkezzenek. Ennek eredményeként a dokumentum nem hallgatja el a nehézségeket sem. Például azt, hogy egy 2011-ben elfogadott törvény ellenére a közigazgatási adatvagyon mind a mai napig csak korlátozottan hozzáférhető, vagy hogy a magyarok digitális tudása jelentősen elmarad az európai átlagtól. Illetve hiába lép fel egy kis nemzet nagy mellénnyel, a magyart viszonylag kevesen beszélik, ezért az annak használatára épülő fejlesztések nem kifizetődőek.
A stratégiában nem szerepel, de maga a kormány és a kormányzati szervek, szervezetek ha nem is nehézséget jelentenek a stratégia megvalósításában, de legalábbis a már megszokottnak nevezhető átláthatatlanságot, titkolózást folytatják – például amikor nem árulják el, hogyan és mennyi pénzért jött össze az MI Kihívás online kurzusa.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A papírmentes nyugtaadás mellett egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az átállás.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.