Veres István, a „first gentleman” rapid előléptetése adta az ihletet, hogy megnézzük, a korábbi korokban milyen körülmények között éltek hasonló eszközökkel a hatalom birtokosai és arra jutottunk, hogy a Vereséhez hasonló kinevezéseknek háborús és forradalmi időkben, vagy diktatúrák alatt volt divatja.
Hadik András a magyar történelmi szakirodalomban soha nem kapta meg az őt megillető elismerést, munkásságát igazán fel sem dolgozták teljes egészében. Egyedül Berlin elfoglalásának huszárcsínyét ismeri a széles közvélemény, pedig pályafutása, a Habsburg Birodalomban betöltött szerepe ennél jóval többet érdemelne.
Szerbiának húsz évvel ezelőtt volt leginkább esélye arra, hogy beilleszkedjen Nyugat-Európába. Ez az esély halt meg, amikor 2003. március 12-én a szerb kormányépület bejáratától másfél méterre meggyilkolták Zoran Djindjic miniszterelnököt. Ő volt a legkiemelkedőbb szellem és a legnyugatosabb tényező Szerbia politikai életében. Persze sok minden volt még ő, mielőtt az lett volna. Kommunista, anarchista, politikai fogoly, menekült... Ha rajta múlik, ma Szerbia liberális, alkotmányos királyság lenne az Európai Unióban. Vele készült 2002 márciusi interjúnkat is felidézzük.
Orvosszakértők most vizsgálják a kivégzett gyújtogató földi maradványait, újabb könyv feszegeti a nácik szerepét, és a háttérben történészbotrány is felsejlik az 1960-as évekből.
A diktátorok egészségi állapota mindenkor államtitoknak számított, ezért is érte váratlanul a világot hetven éve Sztálin halálhíre. A Szovjetunió vazallus országaiban még magasabb fokozatra kapcsolt a „népek atyjának” dicsőítése, s ebben élenjárónak bizonyult „a legjobb magyar tanítvány”, Rákosi Mátyás és kézi vezérelt sajtója.
Hogyan oldotta meg a Horthy-rendszerben a hatalom, hogy a választások ellenére az ellenzéknek reménye se legyen hatalomra kerülni? Van-e hasonlóság a főispánok és vármegyék régi és új világa között? Erről beszélgettünk Ignácz Károly történésszel, a Politikatörténeti Intézet munkatársával.
A Lovakon, nyergekben több szempontból is páratlan alkotás, részben azért, mert a tudományos élet képviselői (történészek, régészek) és a hagyományőrzők együttműködésének gyümölcseként jött létre, részben pedig azért, mert megmutatja, hogy miképpen tud a tehetség, a szakma iránti alázat és a kemény munka felülkerekedni a forráshiányból fakadó nehézségeken.
Bár Petőfi Sándor az 1848-as pesti forradalom egyik vezéralakja volt, az összeférhetetlen természete miatt politikusként gyorsan megbukott és a valamivel sikeresebb katonai pályafutása is konfliktusos volt. Hermann Róberttel, a Magyar Történelmi Társulat elnökével, a Veritas Intézet kutatócsoport-vezetőjével a költő politikai ambícióiról, katonai szerepéről beszélgettünk, többek között kiderül, hogy Petőfi és Kossuth nem szívelték egymást, de megtudjuk azt is, hogy Petőfi volt az egyetlen, akinek sikerült a hadügyminisztérium három vezetőjével is összeveszni.
Hitler birodalmi kancellárrá kinevezését 1933-ban a közvéleményt formáló magyar sajtó kezdetben inkább rendteremtő kísérletnek és múló epizódnak tekintette, mintsem tragikus történelmi fordulatnak.
Holokauszt-e, ha nem pusztítják el tömegesen a zsidó származásúakat, ám megfosztják őket a jogaiktól, elveszik a vagyonukat, és büntető- vagy kényszermunkatáborokba zárják őket? Ez a kérdés is felmerül a 80 éve Észak-Afrikában történtek kapcsán.
Majdnem másfél századot élt meg, mostanra vált fölöslegessé a távbeszélő-előfizetők jegyzéke.
A hét elején elbúcsúztatott Tamás Gáspár Miklós 1978-ban települt át Magyarországra. Eleinte az ellenzék köreiben talált otthonra; az 1983-as első nyilvános szereplése rögvest eseményszámba ment.
Meglepően jól irányíthatóak és sokáig egy helyben maradnak a felderítő ballonok. A kínaiak mellett nagy terveik vannak az amerikaiaknak is.
A II. világháború eseményeitől és a „nagy emberek” legendáitól kezdve a családi mítoszokig a történelemhamisítás mindenütt jelen van. Otto English újságíró a történelem kisebb-nagyobb hazugságait vizsgálja meg, hogy megmutassa, miként manipulálják ezek a jelenünket, és hogy sok minden, amit történelmi ténynek tekintünk, valójában fikció. A könyv fanyar humorral, közvetlen stílusban tárgyalja a történelmet és a történetmesélést. Nemcsak rámutat a hazugságokra, hanem feltárja azt is, miként formálódtak ezek a hiedelmek az idők során. A Hamisított történelem című kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
Csoda, hogy megszületett. Csoda, hogy gyerekkori balesete után föltámadt a kómából. Csoda, hogy rossz lábbal, rossz csípővel világverő kenus lett. Csoda, hogy toronymagas esélyesként sem lett olimpiai bajnok. Alighanem ő volt a legnagyobb és legnépszerűbb magyar sportoló, aki nem nyert olimpiát, mert élete legfontosabb versenyén összeomlott. Wichmann Tamás a közszeretett kenukirály, a szakács, a kocsmáros, az énekes, a hatgyerekes apa most, február 4-én lett volna 75 éves, ha el nem vitte volna a rák három évvel ezelőtt.
1653. február 2-án született meg az a picike település, Nieuw Amsterdam, amelyből a hatalmas New York kinőtt. Nieuw Amsterdam Nieuw Nederland, Új-Hollandia tartomány központja volt. Holland gyarmat. A telepeseknek azonban nem volt kedvük ahhoz, hogy megküzdjenek érte az angolokkal. Hollandia vezetői pedig úgy vélték, hogy fontosabbak nekik a dél-amerikai cukornádültetvények, mint az a pár ezres kis település a Hudson folyónál.
A magyarországi holokauszt és bori munkaszolgálatosok tragikus történetének egyik legsötétebb napja, amikor több száz magyar zsidót mészároltak le a bácskai Cservenka téglagyárában.
Egyhónapos teszt után mutatjuk be, miért tűnik sikeresnek a Blaha felújítása, de miért nem vagyunk maradéktalanul lelkesek mégsem. Megtudhatja azt is, miért számít furcsa térnek Budapesten a Blaha, és hogy válhatna mégis élhetővé a környék. Kritika.
A II. világháború eseményeitől és a „nagy emberek” legendáitól kezdve a családi mítoszokig a történelemhamisítás mindenütt jelen van. Otto English újságíró a történelem kisebb-nagyobb hazugságait vizsgálja meg, hogy megmutassa, miként manipulálják ezek a jelenünket, és hogy sok minden, amit történelmi ténynek tekintünk, valójában fikció. A könyv fanyar humorral, közvetlen stílusban tárgyalja a történelmet és a történetmesélést. Nemcsak rámutat a hazugságokra, hanem feltárja azt is, miként formálódtak ezek a hiedelmek az idők során. A Hamisított történelem című kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
