A XX. századi polihisztor, aki megmutatta, nincs olyan, hogy "csak nő"

Zsindelyné Tüdős Klára kalandos életét trilógiában dolgozza fel Bódis Kriszta író, aki így akarja újra a köztudatba emelni a némileg elfeledett művészt, embermentőt, aktivistát.

Matalin Dóra

A XX. századi polihisztor, aki megmutatta, nincs olyan, hogy

Néprajzkutató, táncművész, az Operaház jelmeztervezője, a Horthy család nőtagjainak egyik kedvenc divattervezője, miniszterfeleség, az első magyar filmrendezőnő, a vészkorszak idején embermentő, majd nőjogi aktivista, szegény gyerekek támogatója, az Országos Református Nőszövetség elnöke, író – még felsorolni is sok, mi minden fért bele Zsindelyné Tüdős Klára életébe.

Az 1980-ban, 84 évesen elhunyt alkotó kalandos életét és főként az Iparművészeti és a Nemzeti Múzeumban őrzött munkáit mégis kevesen ismerik. Ezen szeretne változtatni Bódis Kriszta dokumentumfilm-rendező, író, aki eddig három kötettel – Kemény vaj, Artista, Carlo Párizsban – jelentkezett.

Bódis Kisasszonyképző – Istenhegy I. című, a napokban az Európa Könyvkiadónál megjelent új regénye az Istenhegy-trilógia első része, amely Tüdős Klára gyerekkorát, rendhagyó ifjúságát mutatja be az 1900-as évek elejétől egészen az első világháború végéig.

Még ki sem hallgatták a NER-es sztárpapot, aki meztelenre vetkőztetett védenceit masszírozta a gyanú szerint

Lassú víz partot mos – talán ez a mondás írja le a legpontosabban, mi történik, amikor kiderül, hogy egy egyházi személy kiskorúakkal szemben szeméremsértő módon viselkedett. A botrányokat rendszerint nagy médiazaj kíséri, és ma már a gyanúba kerültek felfüggesztése is rutinszerűen megtörténik, de hiába: az egyházi és világi eljárások eredményét többnyire lehetetlen kideríteni. A HVG a közelmúlt botrányos ügyeiről kérdezte az illetékes szerveket.